Háromszék, Farcádi Botond | 2020. január 8.

Székelyföld autonómiastatútuma teljes egészében ellentmond az alkotmánynak, valamint Románia európai uniós és NATO-csatlakozási feltételeinek, ezért a törvénytervezet elutasításán túl a dokumentumot a parlament elé terjesztő Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József ellen további alkotmányos intézkedéseket kell foganatosítani. Ezt kéri Teodor Meleşcanu szenátusi és Marcel Ciolacu képviselőházi elnöktől Mircea Dogaru és Rodrigo Gabriel Maxim.

Háromszék, Nagy D. István | 2020. január 7.

Vélhetőleg kevesen gondolták a szilveszteri hangulat, majd az évkezdő csendes napok közepette, hogy mily keveset kell majd várni az idei első „magyarbarát” megnyilvánulásra, mely sok kreativitásról ugyan nem árulkodik, de látványos és tökéletesen alkalmas arra, hogy kellőképpen belerondítson az így sem túl felhőtlen román–magyar viszonyba, ráadásul az ilyen megnyilvánulásoktól függetlenül is kényesnek ígérkező év hajnalán.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. január 7.

Mária Terézia (1717–1780) osztrák császár és magyar királynő uralkodása alatt a Habsburg-birodalom katonasága vérfürdőt rendezett Madéfalván. Állati kegyetlenséggel mészárolták le az általuk körbe kerített és álmában ágyútűz alá vett helység lakosságát, és a határőri szolgálatra való erőszakos besorozások ellen ott tiltakozni összegyűlt csíki és háromszéki székelyeket. A felgyújtott házakból menekülőkre sortüzet nyitottak, a túlélőkkel pedig szurony, kard vagy puskatus végzett. Nem volt kegyelem. Férfiak halálhörgése, asszonyok végsikolya, gyermekek esdeklő zokogása hasított bele minden irányból a fagyos éjszakában. 1764. január 7. éjjele volt.

Háromszék, Szekeres Attila | 2020. január 6.

Erdélyben a magyar grófok, bárók, nemesek, földbirtokosok, huszárok, csendőrök stb. kisemmizték, elnyomták, megalázták az őslakos román népet – folyt a propaganda évtizedeken át, és most sem csitul.

Háromszék, Csinta Samu | 2020. január 4.

Emléktúra a táncsétányon

A Táncsétány című, harminc év történéseit magában foglaló előadással készül megünnepelni fennállásának harmincadik évfordulóját a Háromszék Táncegyüttes. Az intézményt kezdetektől fogva irányító Deák Gyulával eredettörténetről, „vérzivataros” pillanatokról és a „kiöregedő” táncosokról egyaránt beszélgettünk.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. december 29.

Folyó év október 9-én iktatták Fejér László Ödön háromszéki RMDSZ-szenátor és id. Lomnici Zoltán volt főbíró, a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, Románia államfőjéhez intézett beadványát. Aláírói arra kérik az ország első közjogi méltóságát, hogy elemezze újra a székely terrorper elítéltjei, Beke István, valamint Szőcs Zoltán ügyét, és részesítse őket elnöki kegyelemben. Folyamodványukra válasz azonban mindeddig nem érkezett annak ellenére, hogy erre az államfőt az Alkotmány (51/4) kötelezi. És az ilyen jellegű kérelmek megoldására vonatkozó törvény (2002/233) 45 napban szabja meg neki a válaszadás határidejét. Ráadásul az Elnöki Hivatal keretén belül egy államtanácsos vezetésével külön ügyosztály létezik (Compartimentul Probleme Cetăţeneşti) ezek fogadása, kivizsgálása és megoldása érdekében.

Háromszék, Nagy B. Sándor | 2019. december 28.

„Ó, jöjj le, Messiásunk, szívünk teérted esdekel” – hangzik fel az ismerős dallam. Nyitva az ablak, ezért egy pillanatig nehéz eldöntenem, hogy a másik szobából hallom, vagy a másik utcából. Mozdulatlanul állok, engedem, hogy átitassa lelkemet a zene. Mintha nagyon távolról jönnének a hangok, évtizedek messzeségéből, a gyermekkorom mélyéről.

Háromszék, Nagy D. István | 2019. december 23.

Megelégedettség, felszabadultság és méltó emlékezés pillanatait kellene megélniük Románia polgárainak e decemberi napokban, hiszen három évtizede már, hogy az önkény béklyóit lerázva, elviekben a szabadság útjára lépett az ország.

Háromszék, Mózes László | 2019. december 21.

„A csoda legfőbb ismertetőjele, hogy csodálatos – nem lehet bizonyítani, mint egy élettani tényt, nem lehet fényképzeni, sem előre, mennyiségtani törvények szerint megjósolni és kiszámítani. A csoda egészen egyszerűen megnyilatkozik – s néha csak sokkal később értjük meg, mi volt a csoda, hogyan avatkozott életünkbe, s mi volt e beavatkozásban a természetfölötti és csodálatos” – írja Márai Sándor.

Székely Hírmondó, Erdély András | 2019. december 20.

Tartani lehet tőle, hogy az 1989-es forradalom századik évfordulóján a román történelemkönyvek csak mellékesen említik majd Temesvárt, Tőkés László nevű alak pedig egyáltalán nem fog benne előfordulni – írtam egy múlt heti jegyzetemben. Elnézést kérek, tévedtem. Dehogy kell ide száz év, már az ötvenediken sem lesz semmi hasonló! Arra ugyanis valószínűleg kihalnak azok a becsületes bánságiak, akik még emlékeznek a történtekre, másnak pedig esze ágában sem lesz Tőkés Lászlót emlegetni.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. december 20.

Az 1989. december 15-én fellázadt és a sortüzek ellenére kitartó temesváriak hős példáját követve, Arad, Kolozsvár, Nagyszeben, Marosvásárhely és Brassó után, december 22-én délelőtt Sepsiszentgyörgy lakossága is utcára vonult. Ekkor még Ceauşescu az ország teljhatalmú diktátora volt, így nem tudhattuk, hogy ezt cselekedve megérjük-e az estét. A kommunista terror sötét évtizedei alatt felgyűlt keserűség és a felsorolt nagyvárosokban történt tömegmészárlások miatti felháborodás azonban erősebbnek bizonyult a félelemnél.

Háromszék, Farkas Réka | 2019. december 21.

Húsz esztendővel ezelőtt, az 1989-es események tizedik évfordulóján még elevenebbek voltak az emlékek, és sajnos az akkori aktív résztvevők közül többen ma már nincsenek közöttünk. Talán ezért érdekes most az újabb kerek évfordulón a két évtizeddel ezelőttieket újra felidézni. Sajnos, a kép azóta sem tisztult, maradt a köd, a feltételezések, és csak az vált még bizonyosabbá, ami már akkor is egyértelmű volt: szervezett diverzió szereplőivé váltak, akik hittel, jó szándékkal a szabadság harcosainak gondolták magukat. Tudtuk, tudjuk, hogy itt, Sepsiszentgyörgyön is voltak beavatottak, akik irányították a félrevezetést szolgáló akciókat, és akik részesei voltak az utólagos ködösítésnek is. Az egyik, akkori aktív résztvevő, Sylvester Lajos fogalmazott a következőképpen: csupán Sepsiszentgyörgy akkori történetének rekonstruálásával a lényegre lehetne tapintani, kideríthetnénk, hogy mi történt az egész országban.