Háromszék, Mózes László | 2020. március 24.

Az eddigi legmagasabb növekedést mutatják a tegnap bejelentett romániai koronavírus-fertőzöttségről szóló hivatalos adatok: egyetlen nap leforgása alatt 143 új megbetegedést bizonyítottak, ezzel pedig 576-ra emelkedett az ismert esetek száma. Eközben 73 gyógyultról tudunk, ez nem jelentéktelen arány, ám aggasztó, hogy az elhunytak száma is sokasodik.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. március 23.

„A jelenlegi helyzetben, amikor a világ minden állami hatósága a legjobb intézkedéseket hozza az emberi lény láthatatlan és előre nem látható ellensége, a Covid-19 terjedésének megakadályozása érdekében, mélységesen csalódott vagyok egy helyi vezető magatartása miatt, aki még ezekben a pillanatokban sem értette meg, hogy az ország törvényeinek a tiszteletben tartása biztosítja a nyugodt és békés együttélést a megye összes polgára számára.” (A szerző fordítása.)

Háromszék, Demeter J. Ildikó | 2020. március 23.

A koronavírus terjedésével együtt növekszik a feszültség is: a hatóságok fokozatosan szigorítanak, a lakosság pedig egyre nehezebben viseli a tiltásokat. És nem csupán a szobafogságba került gyermekek és fiatalok: a jelek szerint az idősek jelentős része is rosszul alkalmazkodik a helyzethez (noha megéltek már zordabb időket), többen és többet járnak ki a kelleténél. Az iskolákat 12 napja zárták be Romániá­ban, a szükségállapot egy hete tart, a részleges kijárási tilalom ma este lép érvénybe. De vajon meddig? És mi jöhet még? Teljes kijárási tilalom, adagra árult élelmiszer, katonai diktatúra?

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. március 19.

A Kínában elszabadult COVID–19 koronavírus vészes gyorsasággal terjedt, és csak idő kérdése volt, hogy Európában is felüsse a fejét – ami, sajnos, be is következett. Kezelhetetlen járvánnyá fajulása megakadályozása végett pedig földrészünk nyugati és keleti felének kormányai egymás után hozzák, és naponta szigorítják a társadalom egészét érintő megszorító határozatokat.

Háromszék, Mózes László | 2020. március 19.

Eme összekuszálódó vírusidőben az is egyértelműen látszik, a veszélyhelyzet nem segít az ostobákon. Sem megfontoltabbak, sem felelősebbek, sem okosabbak nem lesznek. Pont olyanok maradnak, mint amilyenek a boldog békeidőkben voltak.

Háromszék, Szekeres Attila | 2020. március 19.

Úgy tűnt, az új kormánymegbízott elüt elődeitől. Iulian-Constantin Todor háromnyelvű beköszöntőjében így írt: „Multikulturális környezetben élünk, ahol az illetékes intézményeknek támogatniuk kell a megye sokszínűségéből adódó kulturális és szellemi értékek kifejezésre juttatását és fejlesztését.

A méltóság és a kölcsönös tisztelet jellemzi mindazokat, akiknek egy multietnikus és multikulturális társadalmi környezetben a békés együttélés érdekében sikerült és sikerül leküzdeniük bármilyen politikai akadályt. Nem utolsósorban a többségnek mindig megértéssel és tisztelettel kell viszonyulnia a kisebbséghez a területi vagy társadalmi berendezkedés valamennyi szintjén, biztosítva az állampolgárok nemzeti, kulturális, nyelvi és vallási identitásának kinyilvánítását és fejlesztését, az egyenlőség és diszkriminációmentesség elve alapján.”

Háromszék, Váry O. Péter | 2020. március 14.

Mondják, egy nemzeti himnusznak buzdítónak, harciasnak, de legalábbis mindenféleképp optimistának kell lennie. A mi himnuszunk dallamában és szövegében is szomorú – és tegnap délután, a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban talán ez idáig minden idők legpesszimistább változata hangzott el.

Háromszék, Váry O. Péter | 2020. március 14.

Az idus szó valamely hónap közepét jelenti, ma már csak márciussal társítva használjuk. És március idusa számunkra piros betűs dátum: nemzeti ünnepünk napja. Amikor mindenhol e földkerekségen kokárdát tűz mellére a magyar, és ki-ki a maga módján ünnepel. Huszonkilenc esztendeig mi, erdélyi magyarok is. Azelőtt nem lehetett. Most nem szabad.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. március 13.

Harminc esztendővel ezelőtt, 1990 márciusában nem csak a természet éledt újra a kikelet beköszöntével, hanem a magyar szívekben is kirügyezett a remény. A nemzeti és társadalmi elnyomás sötét évtizedei után bizakodóan tartottuk arcunkat az ég felé, hogy a felhőfoszlányok mögül kikandikáló Nap sugarai jólesően megcirógathassák fényre szomjazó arcunkat és vele együtt a lelkünket is. És nemzeti ünnepünkön tömegek hömpölyögtek piros-fehér-zöld színű zászlókat lengetve Erdély településein. Egymás csillogó tekintetébe kapaszkodva ittuk magunkba az ünnepi szónokok szavát. Száz­ezrek ajakán csendült fel, és szárnyalt szabadon a Himnusz. Beköszöntött a magyar tavasz.

Háromszék, Szakács Béla | 2020. március 13.

Előszeretettel aggatnak ránk különböző címkéket. Voltunk már magyarul beszélő románok, szeparatisták, hogy a durvábbakról ne beszéljünk. Vagyunk „nemzeti kisebbség”, „határon túli magyarok”, „a Fidesz által megvezetettek”, „potenciális Fidesz-szavazók”, akik biztosítják a Fidesz kétharmados győzelmét! Mit sugallanak ezek a címkék?

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. március 12.

A Moineşti-en működő ügyészség felkérésére, az általa 911-es iktatószámmal 2019-ben nyitott bűnügyi dosszié kapcsán a közelmúltban tanúként beidéztek Kovászna Megye Rendőrségére. És a négy órán át tartó kihallgatásom folyamán kiderült, hogy a nyomozók az Úzvölgyében található magyar haditemetőnél, 2019. 05. 18-án történtekre kíváncsiak.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. március 9.

A történészek nem ismerik ugyan a feltételes módot, és a találgatásnak sincs helye ebben a tudományágban, de azért a tisztánlátás kedvéért és helyes magatartás érdekében, olykor eljátszhatunk a gondolattal: mi lett volna, ha? Például mi lett volna, ha 907 júliusában Árpád fejedelem Pozsonynál nem veszi fel a harcot a magyarok kiirtására indított bajor seregekkel? Ha a napjainkban csalhatatlannak tartott logikára hagyatkozva meg sem próbálja feltartóztatni őket? Hiszen emberi számítás szerint a legkisebb esélye sem volt a győzelemre, a többszörös és jól felszerelt túlerővel szemben.