Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. március 13.

Harminc esztendővel ezelőtt, 1990 márciusában nem csak a természet éledt újra a kikelet beköszöntével, hanem a magyar szívekben is kirügyezett a remény. A nemzeti és társadalmi elnyomás sötét évtizedei után bizakodóan tartottuk arcunkat az ég felé, hogy a felhőfoszlányok mögül kikandikáló Nap sugarai jólesően megcirógathassák fényre szomjazó arcunkat és vele együtt a lelkünket is. És nemzeti ünnepünkön tömegek hömpölyögtek piros-fehér-zöld színű zászlókat lengetve Erdély településein. Egymás csillogó tekintetébe kapaszkodva ittuk magunkba az ünnepi szónokok szavát. Száz­ezrek ajakán csendült fel, és szárnyalt szabadon a Himnusz. Beköszöntött a magyar tavasz.

Háromszék, Szakács Béla | 2020. március 13.

Előszeretettel aggatnak ránk különböző címkéket. Voltunk már magyarul beszélő románok, szeparatisták, hogy a durvábbakról ne beszéljünk. Vagyunk „nemzeti kisebbség”, „határon túli magyarok”, „a Fidesz által megvezetettek”, „potenciális Fidesz-szavazók”, akik biztosítják a Fidesz kétharmados győzelmét! Mit sugallanak ezek a címkék?

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. március 12.

A Moineşti-en működő ügyészség felkérésére, az általa 911-es iktatószámmal 2019-ben nyitott bűnügyi dosszié kapcsán a közelmúltban tanúként beidéztek Kovászna Megye Rendőrségére. És a négy órán át tartó kihallgatásom folyamán kiderült, hogy a nyomozók az Úzvölgyében található magyar haditemetőnél, 2019. 05. 18-án történtekre kíváncsiak.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. március 9.

A történészek nem ismerik ugyan a feltételes módot, és a találgatásnak sincs helye ebben a tudományágban, de azért a tisztánlátás kedvéért és helyes magatartás érdekében, olykor eljátszhatunk a gondolattal: mi lett volna, ha? Például mi lett volna, ha 907 júliusában Árpád fejedelem Pozsonynál nem veszi fel a harcot a magyarok kiirtására indított bajor seregekkel? Ha a napjainkban csalhatatlannak tartott logikára hagyatkozva meg sem próbálja feltartóztatni őket? Hiszen emberi számítás szerint a legkisebb esélye sem volt a győzelemre, a többszörös és jól felszerelt túlerővel szemben.

Háromszék, Farcádi Botond | 2020. március 9.

A koronavírus terjedése miatt elrendelt rendezvénytilalom miatt a székely vértanúk emléke előtti tisztelgés idén nem társul felvonulással, autonómiatüntetéssel Marosvásárhelyen, így a székely szabadság eszméje iránti elkötelezettségünket ezúttal más formában kell kifejeznünk, közösségi jogainkért más eszközökkel kell küzdenünk.

Székely Hírmondó, Zubreczky Antal | 2020. március 5.

Egy újabb romániai magyar párt alapításának ötlete március elején is inkább az áprilisi tréfák csoportjába kívánkozik, nehezen nyerne felvételt a reményt keltő történések sorába. Ám legyen – akinek kedve és ambíciója úgy tartja, s ehhez ideje, támogatása és még tőkéje is van, hát cselekedjék. Végül is e lépést megtenni nem más, mint élni a szólás- és véleményszabadsággal, a választás és a választhatóság szabadságával, és úgy általában, mindenféle szabadsággal. E törekvés akár még eredményes is lehet, különösen akkor, ha egy helyi szövetségről van szó.

Háromszék, Mózes László | 2020. március 4.

Egy újabb romániai magyar párt alapításának ötlete március elején is inkább az áprilisi tréfák csoportjába kívánkozik, nehezen nyerne felvételt a reményt keltő történések sorába. Ám legyen – akinek kedve és ambíciója úgy tartja, s ehhez ideje, támogatása és még tőkéje is van, hát cselekedjék. Végül is e lépést megtenni nem más, mint élni a szólás- és véleményszabadsággal, a választás és a választhatóság szabadságával, és úgy általában, mindenféle szabadsággal. E törekvés akár még eredményes is lehet, különösen akkor, ha egy helyi szövetségről van szó.

Háromszék, Farkas Réka | 2020. március 4.

Tulajdonképpen az teljesen helyénvaló lenne, hogy egy kisebbségben élő nemzeti közösség képviselői megmaradásukért, a többségiekkel való békés együttélésért küzdenek, és hogy ehhez az állam legfontosabb intézményeinek segítségét kérik. Csakhogy a Székelyföldön élő románság jogainak élharcosai éppen azok, akik mindig busás hasznot húztak eme kisebbségi létből, és úgynevezett harcuk most sem nemzettársaikról szól. A kommunista pártiskolákból, a Securitate aktív segédletével érkeztek ide főnökösködni, rendet tartani, a 70-es, 80-as évek Ceaușescu-diktatúrájának kiváltságosai voltak, a fordulat után pedig újabb és újabb feszültségkeltéssel igazolták nélkülözhetetlenségüket. Kinevelték utódaikat, akik szintén abból élnek, hogy keresztbe tesznek a magyaroknak, ellentétet szítanak. Néhány tucatnyian vannak, de nagyon komoly államhatalmi és titkosszolgálati háttérrel – jól mutatja ezt akcióik harsánysága, provokatív jellege, hatása.

Háromszék, Farcádi Botond | 2020. március 5.

Elképesztő cinizmusról árulkodik az ügyészség válasza, melyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt feljelentéseire adott a tavaly nyáron Úzvölgyében történt erőszakos temetőfoglalás ügyében.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. március 4.

Románok a románokért címmel a Kovászna, Hargita, Maros megyei románok iránti szolidaritásnak a napját ünnepli a világ románsága március 14-én Sepsiszentgyörgyön megtartandó rendezvénysorozattal. Erre a Román Szellemiség Múzeumában kerül sor a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szervezésében. Ez alkalomból többek között beszédet mond a térség ortodox püspöke, valamint a három megye prefektusa. Ugyanakkor olyan „Sepsiszentgyörgyi nyilatkozat” elfogadását tervezik, melyben a románok megmaradásának a biztosítására az etnikumok közötti együttélés normalizálására kérik a kormányt, a parlamentet és az államelnöki hivatalt. A dokumentumban arra is felszólítják az említett intézményeket: akadályozzák meg, hogy „Magyarország társszuverenitást gyakoroljon az úgynevezett Székelyföld fölött” – olvasható a civilek hétfői közleményében.

Székely Hírmondó, Walter Wilmann | 2020. március 3.

Románia a szemünk láttára veszíti el lakosságának egyötödét, miközben a közpolitikák alakításáért felelősek még csak nem is pislognak közben, és ezt már évtizedek óta teszik.

Alig 7–8 éve, hogy egy vezető román politikus, kormányfőként talán épp Victor Ponta beismerte-forma, hogy valóban van néhány román külföldön, de igazából senki nem tett semmit azért, hogy felmérje, mekkora a baj, máig nincs intézmény, vagy a politika által megbízott bürokrata, iroda, hivatal, amelyiknek az lenne a feladata, hogy legalább megbecsülje, mekkora a lakosságbeli vesztesége az országnak az elvándorlás miatt.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. március 3.

Száz esztendeje, 1920. március 1-én választotta meg a magyar nemzetgyűlés elsöprő többsége vitéz nagybányai Horthy Miklóst (1868–1957), a székely eredetű nemesi családból származó altengernagyot Magyarország kormányzójává. A lehetséges 141 szavazatból 131-et kapott, nyilván nem véletlenül. Ő volt az ugyanis, aki az 1918. október 31-én végrehajtott puccsal hatalomra került Károlyi-kormány által leszerelt magyar haderő szétzüllesztett alakulataiból megszervezte a nemzeti hadsereget. A maradék országrészben pedig szintén ő vetett véget a haza- és nemzetveszejtő Károlyi Mihály gróf tevékenysége, majd a 133 napig tomboló kommunista rémuralom nyomán kialakult áldatlan állapotoknak.