Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. február 12.

Nem csak a Kovászna megyei Ozsdola Láros Közbirtokosság tulajdonában lévő 2900 hektár erdőre vetett szemet a román állam, hanem a Hargita megyei Lövéte Közbirtokosság 1416 hektárára is. Ennyit vennének vissza ugyanis az összesen 2300 hektárt kitevő erdővagyonukból.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. február 10.

Nemrég fellázadt a 98 százalékban székely-magyarok által lakott Gyergyóditró munkaképes lakosságának tetemes része. A tömeges elégedetlenség kirobbanásának szikráját két Srí Lankáról érkezett vendégmunkásnak a helyi pékségben történt alkalmazása szolgáltatta, a konfliktus gyökerei azonban szerteágazóak és sokkal mélyebbre nyúlnak. A vállalkozó ugyanis a helyiek hozzá való viszonyulásából fakadó munkaerőhiánnyal indokolta a faluközösség nemtetszését kiváltó lépését. A polgármester által összehívott falugyűlésen az érintett cég egykori alkalmazottai viszont a rossz munkakörülményeket, alacsony béreket, megalázó bánásmódot és ki nem fizetett túlórákat jelölték meg ennek okaként.

Háromszék, Nagy D. István | 2020. február 10.

Elkeserítő, de egyáltalán nem meglepő képet fest a romániai magyar közösség helyzetéről a sepsiszentgyörgyi székhelyű Mikó Imre Jogvédő Szolgálat 2019-es tevékenységi összesítője.

Háromszék, Szekeres Attila | 2020. február 6.

Fennállásának centenáriumát ünnepelte január 31-én a Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai országos közéleti lap, amelynek jogelődje, a Munkás Újság első száma éppen száz éve, 1920. január 31-én jelent meg. Az Ungváron tartott ünnepségen a százéves lapot köszöntötte többek között a Háromszék, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is. Ebből az alkalomból Dunda György lapigazgató ismertette az újság történetét.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. január 28.

Polgármesterük vezetésével Sepsiszentgyörgy központjába vonult fel úgy másfél száznyi, a moldvai Dormánfalváról érkezett személy a román vajdaságok egyesülésének (1859. január 24.) évfordulóján. Vagyis a törvénytelen és gyalázatos úzvölgyi temetőfoglalás kapcsán hírhedté vált elöljárót irányító sötét erők elérkezettnek látták az időt, hogy Erdély legnagyobb magyar többségű városának a szívében is tudtunkra adják: ebben az országban ők az urak, mi pedig csak másodrendű állampolgárok vagyunk. És hogy az üzenetük félreérthetetlen legyen, többen közülük a Kárpátok uralkodó nagyvadjaként számon tartott medve bőrébe bújva vettek részt a jelenlétükért felelősséget vállaló Mihai Sorin Târnoveanu által a román hatalom Kovászna megyei kibontakozásának nevezett erőfitogtatáson.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. január 14.

A hagyományhoz híven, a nagy erejű szovjet támadás, és áttörés évfordulóján (1943. január 12.) az idén is megemlékeztek Sepsiszentgyörgyön a Don-kanyarban és a keleti fronton a II. világháború alatt életüket vesztett magyar katonákról.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. január 14.

Folyó év január 4-én múlt másfél éve, hogy a román legfelsőbb bíróság végleges ítélete következtében letartóztatták és börtönbe csukták Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. Szégyenteljes és felháborító a sorsukat megbélyegző bukaresti döntés az ellenük lefolytatott eljárással együtt.

Háromszék, Fekete Réka | 2020. január 14.

Alsócsernátonban bányászták, Brassóban csiszolták, Marosvásárhelyen értékesítették – így jellemezte egy ismerőse korábban Hollanda Dénes nyugalmazott egyetemi tanárt. Megfogalmazását folytathatnánk azzal: amit élete eddigi állomásain magába szívott, azt pedagógusként értékesítette, diákjait csiszolta, jelenleg pedig azon dolgozik, hogy egyetlen jó képességű fiatal se vesszen el csak amiatt, mert szegény sorsú. Hollanda Dénes elindította háromszintes koronkai villájának bentlakássá minősítését, és ősztől ingyen bocsátja rászoruló egyetemi hallgatók rendelkezésére. A neves professzort, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának alapító dékánját említett tervéről és annak előzményeiről kérdeztük.

Háromszék, Nagy B. Sándor | 2020. január 11.

Mutatni az utat Isten felé

Nem ismeretlen a Háromszék olvasói számára a szenvedélybetegeket segítő Református Mentő Misszió – Bonus Pastor Alapítvány neve, lapunkban rendszeresen tudósítunk a sepsiszemerjai támogatócsoportjuk működéséről. Azt azonban nem mindenki tudja, hogyan kezdődött ez a szolgálat, ki volt az az ember, aki 1993-ban Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének megbízásából elkezdte ezt a munkát, és olyan hálózatot alakított ki Erdélyben, mely az elmúlt 25 év alatt tízezernél is több emberhez eljutott. Az indulásról, az eddig elért eredményekről, a missziós munka örömeiről és nehézségeiről, a függőségek kialakulásáról és közös vonásairól, valamint a gyógyulás lehetőségeiről Horváth Levente református lelkipásztorral, az alapítvány vezetőjével beszélgettünk.

Háromszék, Farcádi Botond | 2020. január 8.

Székelyföld autonómiastatútuma teljes egészében ellentmond az alkotmánynak, valamint Románia európai uniós és NATO-csatlakozási feltételeinek, ezért a törvénytervezet elutasításán túl a dokumentumot a parlament elé terjesztő Biró Zsolt és Kulcsár-Terza József ellen további alkotmányos intézkedéseket kell foganatosítani. Ezt kéri Teodor Meleşcanu szenátusi és Marcel Ciolacu képviselőházi elnöktől Mircea Dogaru és Rodrigo Gabriel Maxim.

Háromszék, Nagy D. István | 2020. január 7.

Vélhetőleg kevesen gondolták a szilveszteri hangulat, majd az évkezdő csendes napok közepette, hogy mily keveset kell majd várni az idei első „magyarbarát” megnyilvánulásra, mely sok kreativitásról ugyan nem árulkodik, de látványos és tökéletesen alkalmas arra, hogy kellőképpen belerondítson az így sem túl felhőtlen román–magyar viszonyba, ráadásul az ilyen megnyilvánulásoktól függetlenül is kényesnek ígérkező év hajnalán.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. január 7.

Mária Terézia (1717–1780) osztrák császár és magyar királynő uralkodása alatt a Habsburg-birodalom katonasága vérfürdőt rendezett Madéfalván. Állati kegyetlenséggel mészárolták le az általuk körbe kerített és álmában ágyútűz alá vett helység lakosságát, és a határőri szolgálatra való erőszakos besorozások ellen ott tiltakozni összegyűlt csíki és háromszéki székelyeket. A felgyújtott házakból menekülőkre sortüzet nyitottak, a túlélőkkel pedig szurony, kard vagy puskatus végzett. Nem volt kegyelem. Férfiak halálhörgése, asszonyok végsikolya, gyermekek esdeklő zokogása hasított bele minden irányból a fagyos éjszakában. 1764. január 7. éjjele volt.