Székely Hírmondó, Erdély András | 2020. május 21.

Politikai döntést hozott az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD), ezért az illetékes bírósághoz fordul – dörgi Klaus Iohannis, miután a CNCD-nek volt bátorsága ötezer lejre megbírságolni őelnökségét, mert „etnikai alapon megsértette a méltósághoz való jogot”, amikor a Székelyföld autonómiatervezete kapcsán elmondta épületes beszédét.

Háromszék, N. Kányádi Mihály | 2020. május 22.

Látom, hallom, olvasom, hogy hovatovább egyre inkább elburjánzik Romániában a magyarellenesség. A legmagasabb szinttől (államelnök, parlament) a legalacsonyabbig tetten érhető a jelenség. Kérdezem magamtól és másoktól is: vajon miért?

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. május 22.

Hétfőn jelent meg az Azonnali portálon (azonnali.hu) Galavits Patrik Salat Levente politológus-filozófussal készített interjúja, amely többek között Székelyföld autonómiájának kérdését feszegeti. A marosvásárhelyi születésű, Kolozsváron tevékenykedő egyetemi oktató a beszélgetés folyamán több megfontolásra és továbbgondolásra méltó észrevételt tett a témával kapcsolatban. Bizonyos megállapításai azonban nem tükrözik a valóságot, és a közösségi gondolkodást is rossz irányba befolyásolhatják, ezért nem mehetünk el szó nélkül mellettük.

Háromszék, Gazda József | 2020. május 22.

Megsérteni a nemzetet

Ha megtörténhet, hogy valaki nem engem vagy téged, közembereket, hanem egy nemzetet sértsen meg, Klaus Iohannis ezt tette.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. május 26.

Többek között Erdélyt, Partiumot és a Bánságot is a határai között ábrázoló Nagy-Románia térképpel ellátott portréjának a közösségi oldalán való megjelentetésével emlékezett vasárnap Raluca Turcan a Nemzeti Liberális Párt megalakulásának 145. évfordulójára. És ezzel Románia kormányfő-helyettese durva történelemhamisítást követett el. Az említett területek ugyanis 1875-ben nem tartoztak a Moldva és Havasalföld egyesülésével épp, hogy létrejött (1862), ráadásul 1877-ig török fennhatóság alatt senyvedő Romániához. Hiszen ezeket az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátummal kapta ajándékba az I. világháborúban győztes nagyhatalmaktól. Addig viszont a történeti Erdély például, a Magyar királyság vajdasági ranggal rendelkező tartománya, önálló (1570–1711), majd Habsburg alárendeltségbe (1711–1848) tartozó fejedelemség, és ismét Magyarország szerves része volt.

Háromszék, Józsa Zsuzsanna | 2020. május 27.

Kerekes László nem csak plébánosként és egyházjogászként ismert, hanem a kézdivásárhelyi Gábor Áron cserkészcsapat vezetőjeként is, aki számos felső-háromszéki cserkészcsapat létesítésénél és újraindításánál bábáskodott. Kinevezését követően tegnap lapunk kérdéseire is válaszolt, közölve, hogy nagyon sokat köszönhet nemcsak egyházközségének, hanem cserkészeinek is, lélekben és imádságaiban mindig velük lesz.

Székely Hírmondó, Tamás Réka | 2020. május 27.

2020. május 25., hétfő. Egy 16 éves lány öngyilkos lett. Úgy döntött, hogy nem szeretné folytatni földi életét, nem akar tovább élni. Nem ismertem a lányt, mégis itt ülők egymagamban és lelkiismeret-furdalás gyötör. Azon kattog az agyam, bár segíthettem volna, bár segíthetett volna neki valaki.

Háromszék, Farcádi Botond | 2020. május 28.

Szijjártó Péter romániai látogatásának bukaresti sajtóvisszhangja megerősíti azt, amit Klaus Iohannis gyalázatos kirohanása után gondoltunk, éspedig hogy a magyarellenesség új román nemzetstratégiává lépett elő. A bukaresti média ugyanis – amely bizonyos helyzetekben, így például magyar ügyekben tulajdonképpen propagandagépezetként, a román államhatalom szócsöveként működik – egyfajta diadalként értékelte, hogy Bogdan Aurescu arra szólította fel a magyar vezetőket, tartózkodjanak a román nemzeti érzékenységet sértő nyilatkozatoktól Trianon évfordulója küszöbén.

Háromszék, Benkő Levente | 2020. május 15.

Ötven éve, 1970. május 15-én halt meg Moyses Márton ’56-os politikai elítélt. 1970. február 13-án Brassóban a kommunista pártszékház előtt benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát, égési sebei­be halt bele. Május 17-én helyezték örök nyugalomra Nagyajtán. Moyses Márton kálváriájáról és tragédiájáról az 1990-es években gyűjtögettem adalékokat. Erdővidéki interjúim és levéltári kutatásaim nyomán 2002-ben Bűn volt a szó címmel jelent meg a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó gondozásában a róla szóló könyvem, amelynek második, javított kiadása 2017-ben a kiskunmajsai Pongrátz Gergely ’56-os Közhasznú Alapítvány gondozásában látott napvilágot. Tekintsük át a történteket.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. május 15.

1970. február 13-án a Román Kommunista Párt brassói székháza előtt egy nagyajtai magyar ifjú benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát, így tiltakozván a kommunista diktatúra ellen. A román politikai rendőrség, vagyis a Securitate megfigyelése alatt álló fiatalember három hónapi szörnyű szenvedés után, május 15-én belehalt sebeibe. Május 17-én helyezték örök nyugalomra a nagyajtai temetőben. Az alig 29 esztendős hőst Moyses Mártonnak hívták.

Hargita Népe, Simó Márton | 2020. május 19.

Nem Wass Albert könyve jutott eszembe. Nem vagyok azért annyira oda érte. Nyoma sincs annak a fajta eufóriának. Mert nem jönnek. Nem azok közelednek, akikre gondolhat ilyenkor a valamelyest és úgy kulturált magyar. Nem úgy érkeznek. Viszont jönnek a honfitársaink.

Háromszék, Bogdán László | 2020. május 20.

Álmomban P. kapuja (kapui) előtt állok. Az egyik a bulgáriai Berziában látható, a másik a magyarországi Detken, ennek már Európa kapu a neve. Azt kérdezem magamtól: beléphetünk valaha ezeken a Kapukon, s ha igen, hova kerülünk?