Népújság, Mózes Edit | 2019. október 7.

Mert van, amikor halni kell a hazáért...

Zuhogó, szűnni nem akaró esőben emlékeztek a marosvásárhelyi magyarok az aradi vértanúkra. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete a Székely vértanúk emléművénél szervezett megemlékezést vasárnap, október 6-án.

Háromszék, Nagy D. István | 2019. október 7. 

Pannónia nem feledi halottait

Méltóságteljes emlékezés helyszíne volt vasárnap Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár, az egykori vármegye épülete mögötti park, ahol nagyjából kétszázan rótták le kegyeletüket a 170 éve, 1849. október 6-án az aradi vár tövében kivégzett tizenhárom honvéd főtiszt, vértanú emléke előtt. Az egybegyűltek a tábornokok áldozatát őrző tizenhárom kopjafán kívül az Erzsébet parkban található forradalmi emlékműnél is elhelyezték a kegyelet koszorúit.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. október 4.

Élni elnyomásban is lehet, de csak szabadon érdemes, mert mit sem ér a lét, ha bilincsbe van verve az akarat, rácsok mögé zárva a gondolat, és gúzsba kötve a lélek. Hiszen egyénenként és közösségként egyaránt, csak a mások által szabott korlátok és állított sorompók átlépésével teljesedhetünk ki. Ha viszont kényelemből, közömbösségből vagy gyávaságból lemondunk ennek lehetőségéről, akkor a teremtés koronájából bábuvá és nemzetből népességgé minősítjük magunkat vissza.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. október 3.

A tömegek bizonyos cél érdekében való félrevezetése és felhasználása már az ókorban is részét képezte a hatalmat megtartani, vagy megszerezni akaró erők eszköztárának. Végrehajtói pedig a mindenkori titkosszolgálatok voltak. Ők ugyanis tudták, hogy a nehéz sorsban lévő és ebből kifolyólag elégedetlen egyént könnyű tűzbe hozni. Csupán hangadókra van szükség, akik a vélt vagy valós sérelmeket felnagyítva a kiszemelt áldozat(ok) ellen lázítanak.

 Háromszék, Farcádi Botond | 2019. október 1.

Székelyföld eddigi tömegrendezvényei mindig az összegyűlt tömeg fegyelmezettségéről, rendszeretetéről, civilizált, kulturált viselkedéséről voltak híresek, ezt csodálták az ide látogató vendégek, románok, külföldiek, ezért mutogattuk magunk is oly büszkén, jóleső érzéssel a húsvétvasárnapi csíkszeredai ételszentelésről, a csíksomlyói búcsúra igyekvő keresztaljákról, a Nyeregben összegyűlt több százezres tömegről készült fotókat, híradásokat, videófelvételeket.

Erdővidék legjelesebbje szobrot kapott Baróton

Háromszék, Váry O. Péter | 2019. szeptember 30.

A Benedek Elek Emlékév legkiemelkedőbb rendezvényeire került sor tegnap Baróton és Kisbaconban: Erdővidék központjában Elek apó szobrát avatták fel, szülőfalujában pedig az emlékház ötvenéves fennállását ünnepelték. 2019 hármas évforduló okán vált Benedek Elek Emlékévvé: 160 éve született, 90 éve halt meg a nagy mesemondó, az általa épített Mari-lak pedig, ahol élete utolsó éveit élte, félszáz esztendeje vált múzeummá és zarándokhellyé.

Háromszék, László Zsuzsa | 2019. szeptember 28.

…hogy alig kezdődött el a tanév, és a gyeremekek már fáradtak, kétségbe vannak (vagyunk) esve az előre látható leterheléstől? Mi nem stimmel velük, velünk, az iskolával? Mert valami nagyon nincs jól. Mit és ki csinál rosszul?

Háromszék, László Zsuzsa | 2019. szeptember 28.

…hogy alig kezdődött el a tanév, és a gyeremekek már fáradtak, kétségbe vannak (vagyunk) esve az előre látható leterheléstől? Mi nem stimmel velük, velünk, az iskolával? Mert valami nagyon nincs jól. Mit és ki csinál rosszul?

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. szeptember 27.

Ahhoz, hogy tudjuk, honnan jövünk és kik vagyunk, hogy meghatározhassuk a követendő utat és irányt, elengedhetetlen a múltunk ismerete. Ennek birtokában pedig a dicső tettekre és tragikus eseményekre egyaránt emlékezni kell, így az ellenünk elkövetett tömeggyilkosságokra is.

Népújság, Bodolai Gyöngyi | 2019. szeptember 22.

Örülnünk kellene, hogy újabb lépésekkel halad a multilkulturalitás felé az Emil George Palade nevét felvett marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem. Bár az egyébként Nobel-díjas jeles amerikai állampolgárrá vált kutató neve jól cseng nemzetközi téren, a névadás egyetlen szépséghibája, hogy Paladénak semmi köze nem volt a marosvásárhelyi egyetemhez, amelynek viszont voltak olyan jeles orvosprofesszorai, akik a tanítás mellett sokat tettek mind a kutatás, mind a helyi közösség gyógyítása érdekében. De érdekel-e ez egy olyan rektort, aki eddigi cselekedetei szerint azt a megbízást kapta, hogy jelentéktelenné zsugorítsa, majd felszámolja mindazt, ami a marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésből megmaradt? Nem egy csapásra, hanem a lassított haldoklást elősegítő módszerekkel. Ezek alattomos arzenálját használta fel, s legutóbbi kegyelemdöfésével, az egységes vizsgáztatás bevezetésével a magyar oktatás még megmaradt szellemiségének a felszámolására tett döntő lépést. Persze azon is el lehet gondolkozni, ahogyan kórházaink arculatát átformálták, és egy olyan városban, ahol a lakosságnak közel a fele magyarul beszél, az „oszágos hírű” klinikák némelyikén már nincs vagy csak mutatóban maradt egy-két magyar orvos. Ez a helyzet lehetetlenné teszi, hogy minden súlyos beteg emberhez az anyanyelvén szóljanak, elmagyarázzák a betegségét és a kórházi kibocsátás utáni útmutatásokat, ami európai uniós előírást jelent, és a romániai páciensbiztonsági előírások is tartalmazzák.

Háromszék, Czegő Zoltán | 2019. szeptember 20.

Könnyelműség (könnyű elméjűség) lenne kimondani, hogy kalandos élete volt Ignácz Rózsának, színművésznek és írónak. Kovászna város lányának változatos, illetve sokszor a politika miatt válságos életvitele éppen a nemzeti állapotok művészi megfogalmazásai miatt vált olyanná, amilyen volt. Nem egyedüli a magyar művészetekben, irodalomban, akinél az alkotás tartalma, eszmeisége és igénye egybeesik életvitelével, el az elűzetésig, a kivettetésig. Háromszéken, Kovászna városában is értik még a szót, és Budapesten ugyanvalóst igen: Ne szólj, szám, nem fáj fejem! Az okozat egybeesik az okkal.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. szeptember 20.

A román médiában – és nem csak ott – állandósult magyarellenesség, valamint gyűlöletkeltés következtében annyira elmérgesedett a két nemzet viszonya, hogy ez bármikor tömeges összecsapáshoz vezethet.