Háromszék, Benkő Levente | 2020. október 22.

1956. szeptember 29–30-án kétnapos értekezletet tartottak Kolozsváron a helyi és a marosvásárhelyi magyar írók, költők, irodalmi szerkesztők. Ezúttal nem szokványos gyűlésre szólították az erdélyi magyar irodalomnak a hatalom struktúráiban is jelen levő képviselőit, hanem olyan tanácskozásra, amelynek súlyát találóan érzékelteti Nagy Olga folkloristának, néprajzi és ifjúsági írónak a gyűlésen elhangzott egyik mondata: „Tíz év telt el, mióta először mondhatjuk el sérelmeinket őszintén.” Ez a gyűlés volt ugyanis az 1946. novemberi kommunista hatalomátvétel óta eltelt tíz esztendőnek az a pillanata, amikor mind a jelen levő értelmiségieknek, mind a hatalom képviselőinek szembesülniük kellett azzal, hogy az adott kereteken belül ugyan, de a rendszer működési zavarait bizony kemény számonkérések is illetik.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. október 22.

Székelyföld részének nyilvánították a Nagy–Sándor tető-környékét, adja tudtul közösségi oldalán az úzvölgyi magyar haditemető kapcsán hírhedté vált Vasile Boboc, aki a csúcson lévő menedékház mellett szeptemberben felvont kék-arany lobogót ábrázoló, általa is megosztott fénykép láttán jutott erre a következtetésre.

Háromszék, Fekete Réka | 2020. október 21.

Elképesztő jelenségről számoltak be minap kolozsvári barátaink. Tízéves kisfiuk éjjel felriad és azt kérdezi: anya, én meghalok? Egy ideje villanyfénynél alszik, nyugtalan, nappal is furákat kérdez, nem érzi magát biztonságban.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. október 20.

A koronavírus-járvány miatt két hónap késéssel és képzetes térben került sor október 12–18. között az immár XVIII. alkalommal megrendezett Marosfői Nyári Szabadegyetem Románok száz évvel a Nagy Egyesülés nemzetközi elismerése után témában meghirdetett előadásaira. A cím már önmagában is megtévesztő, és nem fedi a szervezők szándékát, hiszen amint a rendezvény általuk közzétett programja is tükrözi, tulajdonképpen a Kovászna, Hargita és Maros megyében élő románok helyzetét elemezték. És azt is hozzá kell tennünk, hogy több szempontból a valóságtól teljesen elrugaszkodott módon.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. október 20.

Szombaton emléktúrát szervezett a megalapításának századik évfordulóját ünneplő Vitézi Rend Háromszéki Törzse. A szervezet tagjai, a hozzájuk csatlakozott hagyományőrző huszárok és honvédek, valamint érdeklődők ez alkalomból megkoszorúzták a Gyepár-tetőn júniusban állított Trianon-keresztet, majd a Kishavas érintésével leereszkedtek Sósmezőre, és fejet hajtottak az ottani haditemetőben nyugvó hősök sírjainál.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. október 8.

Szeptemberben múlt 20 esztendeje annak, hogy dr. Székely Zoltán régész, a Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) egykori őre, igazgatója és fejlesztője eltávozott a földi létből. Ez alkalomból dr. Székely Zsolt régész, édesapja önéletírásaiból és szakmai levelezéseiből emlékkötetet szerkesztett, amely hamarosan megjelenik a Hargita megyei Státus Kiadónál.

Háromszék, Székely Zoltán | 2020. október 15.

Az 1944. augusztus 23-i román átállás nyomán a frontvonal hirtelen nagyon közel került Székelyföldhöz. A szovjet hadsereg és nyomában a román katonaság már csak pár kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől. A Székely Nemzeti Múzeumba is megérkezett a kitelepítési parancs, hogy az intézmény gyűjteményét Keszthelyre kell szállítani. A múzeum gyűjteményének menekítése és tragikus pusztulása sok vitát váltott ki. Mai Történelmünk rovatunkban a húsz évvel ezelőtt elhunyt dr. Székely Zoltán akkori gimnáziumi tanár, a Székely Nemzeti Múzeum későbbi régész-igazgatója emlékiratából közlünk részletet.

Háromszék | 2020. október 14.

Salamon Sándor (írói neve Sombori) 1920. október 14-én született Barátkán, 2002. június 20.-án hunyt el Sepsiszentgyörgyön. Tanár, író, műfordító, színházi ember. A sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház irodalmi titkára (1956–1959; 1963–1969). Legismertebb műve a több kiadást megért, Gábor Áronról írott regény, színpadi krónika, színmű. Ez utóbbi változatát 1969-ben a sepsiszentgyörgyi színház mutatta be. Pályája végén Zajló esztendők. Erdélyben éltünk címmel három kötetben adta ki regényes krónikának nevezett emlékiratait (I. Köd és derengés. Sepsiszentgyörgy, 1995. II. A kolozsvári diák, 1996. III. Katedra és színpad, 1997.). Megírta a sepsiszentgyörgyi színjátszás történetét a kezdetektől 1913-ig (Aluta, 1970, 1971.) 1998-ban Sepsiszentgyörgy városa Pro Urbe-díjjal tüntette ki. Az alábbi vallomást 1983-ban írta, a szöveg 1995-ben már nem került be az emlékirat első kötetébe.

Háromszék, László Károly | 2020. október 15.

1953 nyarán derékig érő aranyló hajjal csángó kislány toppant a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet bizottsága elé. Felszólítás nélkül már mondta: „Ropog a tűz, messze süt a vidékre, / Pirosan száll füstje fel a nagy égre, / Körülállja egynéhány fa, / Tovanyúlik rémes árnya / S körülüli a tanyáknak / Szép legénye, szép leánya.” Mondta keresetlen őszinteséggel a Tengeri-hántást, mi pedig láttuk felszállni a füstöt, hallottuk ropogni a tüzet úgy, ahogy Arany János megírta. Látta a szigorú tanári kar minden tagja is. Azonnal felvették.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. október 15.

A koronavírus-járvány miatt áprilisban elmaradt Kőrösi Csoma Sándor Napokat, a fokozódó fertőzésveszély miatt ősszel sem tudták megtartani, ezért október elején szűk körben adták át a nagy tudós nevét viselő és emlékét ápoló közművelődési egyesület díját. Az idén erre dr. Nagy Lajost, a hivatását évtizedeken át Rétyen gyakorló körorvost nevesítette a fennállásának 30. évét ünneplő társaság. Érdemeit Gazda József egyesületi elnök méltatása, valamint a kitüntetett ez alkalomból elhangzott köszönőbeszéde alapján tárjuk olvasóink elé.

Háromszék, Farkas Réka| 2020. október 15.

Alig szusszantak fel a pártok az önkormányzati választások után, éppen csak megünnepelték sikereiket, és máris újabb, ezúttal országos megmérettetésre, a parlamenti választásokra kell készülniük. És mivel igazán nagy hatalmat ezzel lehet nyerni, neki is lendültek.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. október 12.

A Marosvásárhelyi Táblabíróság október 6-án meghozott végleges, vagyis jogerős döntése értelmében az egykor virágzó, de mára elnéptelenedett Úzvölgye település, valamint a területén fekvő katonai temető és kaszárnyasor Csíkszentmárton közvagyonának a részét képezi. Így jogtalan a betonkeresztek és az ortodox emlékmű sírkertben történt felállítását lehetővé tevő építési engedély Dormánfalva általi kibocsátása, hiszen ez Csíkszentmárton polgármesteri hivatalának hatáskörébe tartozott.