Szűcs László

A felelősség szabadsága
Egy készülő könyvhöz, idős kolléga riportkötetéhez bányászok régi anyagokat a váradi napilap, hajdani lapom könyvtár mélyén szunnyadó évfolyamaiból. A kilencvenes évek elején, közepén járunk, jó negyedszázados anyagok, történetek köszönnek rám. Fiatalabb kollégák kedvéért említem: akkoriban még nem létezett olyan műfaj, hogy támogatáspolitika, nem voltak pályázatok, se BGA, se Communitas, de még az Illyés Alapítvány sem létezett. Éltek a lapok, ahogy tudtak, lapeladás, előfizetés, apróhirdetés, reklám. Az rt. formájában működő kiadó a belső munkatársak tulajdona volt, sok kisrészvényesé. Mindezt azért tartom fontosnak elmondani, mert az újraolvasott anyagokból valósággal árad a szabadság. A cikkek a kollégák felkészültsége, íráskészsége, világképe alapján születtek, úgy, ahogy azt a szerző vagy a szerkesztőség kollektív bölcsessége diktálta. De semmi más. Senki más. Nem végeztem kutatást, csak találomra lapozgatok, de úgy tűnik, nem voltak tabutémák, a kényes helyzeteket pedig nyugodtan, a vitás felek mindenikének megszólaltatásával sikerült feldolgozni. Ugyanakkor a polémikus anyagokból hiányzik a jelenünk sajtóviszonyaira jellemző zsigeri indulat. A napilap intézmény volt, az újságíró pedig, bár nem túlfizetett, de szabad és tekintélyes személyiség. Hol van ez már?

„Semmi sem kelti bennünk annyira a végtelenség érzetét, mint a butaság.”
(Ödön von Horváth)

A butaság keltette végtelenségnek csak a nevetés szabhat határt. A nevetés, amely a szabadság és a végtelenség igazi mértéke. Oly mértékben vagy szabad, amilyen mértékben önfeledten tudsz nevetni. Ez a szabadság véges emberi eszközökkel nem mérhető és nem korlátozható. Ha egy karikatúrában nincs valami ördögi, akkor nem lehet isteni. Ennek a látszólagos kettősségnek a mértékét megtalálni, jelenti az igazi művészetet. A mérték, pedig nem más lehet, mint te magad. A szatíra, az élc és a karikatúra megtisztítja a lelket. Rövid időre bár, de megszabadulsz terheidtől. Ezért, nevess! A végtelenség érzete valójában a tiéd lehet. A nevetés ugyanakkor gyilkos fegyver is, amely a védtelennek is vigaszt adhat. De ne feledd, ez a végtelenség és határtalanság nem lesz nagyobb, ha mások szabadságát veszed el, ha mások szabadságát korlátozod. Ellenkezőleg. Csak mások szabadsága által lehetsz még szabadabb. A butaság félelemre épül. Az önmagunktól való félelemre is. Akkor leszel hangos és agresszív, amikor félsz meghallgatni saját belső hangodat. A nevetés sohasem zár ki. Ellenkezőleg, mindig társat keres, mindig magával ragad.

Kövér Tamás

Voltaképpen minden a mai témára vezethető vissza, és voltaképpen egyfolytában az újságírói szabadságról és felelősségről vitatkozunk – bármi is legyen konkrét példaként felhozva.

A vita végeredményét megelőlegezve azt mondanám: a szabadságra szükségünk van, azt nem fogjuk hagyni hogy megfosszanak tőle; másfelől a szabadsággal együtt járó felelősséget a szakmai közéletben mindenki másként értelmezi, és csak annyit vállal el belőle, amennyit jónak lát –, és ez történik velünk hosszú évek óta.

Ambrus Attila

Az újságíró szabadságáról és felelősségéről

Hírműsorokat nézek – váltogatva – a tévében. Antena 3: Leveszik a román trikolórt a sepsiszentgyörgyi városháza tornyáról – olvasom a szalagcímben. Telefonon kapcsolják a magyarellenes blogert, Dan Tanasăt. A hírolvasó eldarálja, hogy a Brassói Táblabíróság keddi jogerős ítéletének értelmében nem kell kitűzni a román zászlót Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának a tornyára. (A teljes hír ezzel szemben az, hogy a bíróság szerint nem kell kitűzni a trikolórt Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának a tornyára a város „magyar megszállás alóli felszabadításának” emlékére.) Dan Tanasă háborog, közben Sepsiszentgyörgy főterét látjuk a képernyőn magyar zászlókkal teletűzdelve. A felvétel március 15-én készült, ezt a nézőnek nincs honnan tudnia, nem jelenik meg a felirat, hogy archív felvételek, így joggal hiheti a háromszéki megyeszékhelyen soha meg nem fordult Kárpátokon túli, hogy Sepsiszentgyörgy fel van magyar lobogózva.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. október 12.

Az újságíró felelősségéről és szabadságáról tanácskoztak a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) szervezésében szombaton a Partiumból, Közép-Erdélyből, Székelyföldről és Bukarestből összesereglett szakmabeliek a sepsiszentgyörgyi Best Western Park Hotel konferenciatermében.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. október 13.

Amint arról tegnapi lapszámunkban már beszámoltunk, a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE), Sepsiszentgyörgy önkormányzatának a támogatásával szombaton tanácskozást szervezett az újságírói felelősségről és szabadságról.

Háromszék, Szekeres Attila | 2020. október 12.

A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete konferenciát szervezett az újságírói szabadságról és felelősségről Sepsiszentgyörgy önkormányzatának támogatásával a Park Hotel konferenciatermében szombaton. A járványhelyzet és a határok átjárhatatlansága miatt a nemzetközi fizikai részvétel elmaradt, de a technika segítségével a témához magyarországi és vajdasági újságírók is hozzászóltak.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. október 9.

Humorral fűszerezett, de a gondjainkat is felvető, sajátos stílusban megfogalmazott és tálalt gondolatok meghallgatásának az élményében részesültek a sepsiszentgyörgyi Sugás vendéglő kertjében szerda este mindazok, akik részt vettek Székely Szabó Zoltán író, színművész könyvbemutatóval egybekötött előadóestjén.

Népújság, Sebestyén Mihály | 2020. október 7.

Csütörtöki kimenő

Úgy gondoltam, hogy ezúttal az irigységről fogok valamit összeütni. Mint egy könnyű vacsorát. Hiszen köröttünk csak úgy burjánzik, mindegyre fölmagzik. Teljesen természetes érzemény, amely minden ember sajátja. Ebben a tekintetben a természet demokratikus, sőt egalitárius. A mérték, ill. a megnyilvánulás, a felszínre eregetés-eresztés – az, ami egyéntől egyénig különbözik. A természet, nevelés, önuralom, társadalmi ráhatások és kihívásokra adott válaszok függvényében.

Hargita Népe | 2020. október 8.

Templomokat, egyházi épületeket építtetett, közösségeket formált Darvas-Kozma József címzetes esperes, a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia plébánosa, mindezek mellett szellemi tevékenysége is jelentős. Munkásságát számos elismerésben részesítették. Legutóbb, a közelmúltban ünnepelt 70. születésnapja alkalmából Pro Urbe díjat adományozott számára a csíkszeredai önkormányzat. Életútjáról kérdeztük.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. október 6.

Az idő múlásával egyre világosabbá válik, hogy az emberiség nyugati kultúrkörhöz tartozó része a megsemmisülés útjára lépett. Az önpusztítás beteljesülését csak az erkölcsromboló, értékveszejtő, gondolatcsökevényesítő, érzelemgyilkos eszmék béklyóit szétszaggatva lehet elkerülni. A teremtett világ rendjével szembefordulva, a természet törvényeire fittyet hányva, az esztelenséget, hazugságot, valamint szabadosságot társadalmi rangra emelve ugyanis hosszú távon nem lehet meg és fennmaradni.

Háromszék, Váry O. Péter | 2020. október 6.

Október 6-án, nemzeti gyásznapunkon az 1848–49-es forradalom és szabadságharc véres megtorlására emlékezünk – Sepsiszentgyörgyön tizedszer immár méltó környezetben. Az aradi tizenhárom tiszteletére 2011-ben állított kopjafákat Balázs Antal a Bod Péter Megyei Könyvtár mögötti kis – ez idáig névtelen, de miért ne lehetne Vértanúk parkja a neve? – terecskén, azóta emlékező rendezvényeink ott zajlanak. Tavaly – mert a mikós diákok műsora olyannyira meghatotta – Balázs Antal azt ígérte: idénre még három kopjafával gazdagítja a Vértanúk parkját. És Anti bácsi olyan ember, aki ígéretét teljesíti.