Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. augusztus 31.

Az előző évekhez viszonyítva szerényebb körülmények között és kisebb létszámban ugyan, de a román átállást követő orosz betörés évfordulóján (1944. augusztus 26-án) az idén is megemlékeztek az I. és II. világháború idején Úz völgye védelmében elesett és itt elhantolt honvédekről. A vírusjárvány miatt kialakult különleges helyzetben ez érthető is, hiszen mindenkinek fontos a saját biztonsága, felelős emberek számára pedig a másoké is.

Háromszék, Váry O. Péter | 2020. augusztus 27.

Nem volt zarándoklat, csupán főhajtás a hősi halottak emléke előtt: idén szerény ünnepséggé szűkült az úzvölgyi megemlékezés. Ökumenikus istentisztelet, három felekezet papjainak beszéde: ennyiből állott mindössze a tegnapi, az előző években többezres tömegeket vonzó, most alig néhány száz résztvevővel zajlott múltidézés – és a tavaly június óta elorzott emlékhelyen az is keserű szájízet hagyott.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. augusztus 28.

Amint arról tegnap beszámoltunk, az elmúlt években megszokottnál kisebb létszámban ugyan, de azért az orosz betörés napján (1944. augusztus 26.) ebben az esztendőben is sokan elzarándokoltak az Úz-völgyi katonai temetőbe, hogy leróják kegyeletüket az első és második világháborúban a környéken elesett és itt örök nyugalomra helyezett honvédek hantjainál.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. augusztus 25.

Egy magára adó nemzet számára szent kötelesség kell hogy legyen hősei sírjainak a gondozása, valamint a róluk való megemlékezés. Ezek az emberek ugyanis a katonai esküjükhöz híven legdrágább kincsüket, az életüket áldozták fel a haza védelmében. Éppen ezért természeti csapás vagy háború kivételével nem alakulhat ki olyan helyzet, amelyre hivatkozva ezt elmulaszthatná. Ha pedig mégis előfordul, akkor a lelkiismeretét közöny, a kötelességtudatát nemtörődömség, az önbecsülését önfeladás váltotta fel. Akkor a múltból magának jövőt kovácsolni képes nemzetből behódolásra és beolvadásra ítélt népességgé vált.

Háromszék, Farkas Réka | 2020. augusztus 25.

Három hét múlva kezdődik az új tanév, és miközben mindenki arról vitázik, elegendőek-e az egészségügyi minisztérium által követelt óvintézkedések, jó vagy sem a gyermekeket állandó maszkhordásra, fizikai távolságtartásra kényszeríteni, lesz-e elég fertőtlenítő-, védőfelszerelés, és meg tudják-e a szülők állapítani – felelősségvállalási nyilatkozat terhe alatt –, hogy porontyuk esetleg vírushordozó lenne, a román oktatás sokkal mélyebb, akutabb gondjai ismét elsikkadni látszanak.

Háromszék, Fekete Réka | 2020. augusztus 25.

Ül a gyermek a számítógép képernyője előtt, és két matematikapélda között nyújtózkodik egyet. Na, nem jószántából, hanem az újonnan elrendelt heti egy plusz testnevelésóra egyikén, amelyet online tartanak.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. augusztus 24.

A nemes hagyományoknak megfelelően ebben az esztendőben is Szent István napján, az Országház előtti Kossuth téren tették le a katonai esküt a leendő honvédtisztek. Ennek során Isten és ember előtt ünnepélyesen megfogadták, hogy Magyarország függetlenségét, valamint az állampolgárok jogait és szabadságát az életük árán is megvédelmezik. Esküjüket ősi magyar szokás szerint kardrántással és „a hazáért mindhalálig” felkiáltással nyomatékosították. Mindezt pedig magyar katonához méltó módon, kellő határozottsággal és büszkén cselekedték, de nem hivalkodva.

Háromszék, Pálmai Tamás | 2020. augusztus 20.

Nemrégiben szóltam a nyugat-európai templomok sorsáról. Most, állami és egyházi ünnepünk kapcsán ismét meg kell tennem ezt. Kulcsár Anna a Magyar Nemzet hasábjain beszélget Horváth Attila jogtörténésszel, alkotmánybíróval Szent István ezeréves államáról: „Az Árpádok leszármazottjaként a római pápától kért koronával avatták magyar királlyá Géza fejdelem fiát, Istvánt, aki ezer évvel ezelőtt létrehozta a magyarok államát.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. augusztus 20.

Augusztus 20-a, nemzeti ünnepünk gyökerei az 1083-as esztendőig nyúlnak vissza. I. László (1040? – 1095) uralkodónk ugyanis ezen a napon avatatta szenté I. István (975? – 1038) királyt, akit államalapítóként szoktak emlegetni. Hozzá kell tennünk, hogy tévesen, mert a Kárpát-medencei magyar állam már 895-ben, vagyis Árpád nagyfejedelem bejövetelével létrejött, amint az a muszlim, bizánci, szláv és nyugat-európai krónikákból egyöntetűen kiderül. De ezt bizonyítja a fejedelmi rang, valamint a lazán ugyan, de mégiscsak kijelölt és gyepűrendszerrel védett határok léte is. Mégpedig egy olyan erős magyar állam jött létre, amely a pozsonyi csatában (907) megsemmisítő vereséget mért a Keleti Frank Királyság vezetésével felszámolására törekvő német államok haderejére. Szent István tehát a nyugati rítusú, egységes és központosított keresztény magyar államot hozta létre, amelynek első királya volt.

Háromszék, Farkas Réka | 2020. augusztus 19.

Megfojtotta a koronavírus-járvány a kulturális életet, és úgy tűnik, a döntéshozóknak eszük ágában sincs újjáélesztése. Hisz csak viszi a pénzt, nem termel anyagi hasznot, még mindig olcsóbb fizetésekre odadobni egy kis aprót, mint produkciókat, könyvkiadást, koncerteket finanszírozni. Az alkotók, előadók, művészek hallgassanak, nehéz időket élünk.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. augusztus 182.

Családtagok, pályatársak, kulturális intézmények vezetői, a szellemi és művészeti élet képviselői, valamint tisztelői gyűrűjében helyezték örök nyugalomra Bogdán László (1948–2020) József Attila- és Márai Sándor-díjas író, költő, újságíró, műfordító, kritikus, a Magyar Művészeti Akadémia tagja hamvait vasárnap, a sepsiszentgyörgyi Vártemplom temetőjében emlékére állított kopjafa tövébe.

Népújság, Nagy Miklós Kund | 2020. augusztus 11.

Nem tűnt fel neked, milyen merev és kedélytelen volt a közönség a karantén utáni első tárlatnyitón a marosvásárhelyi Bernády Házban? – kérdezett rám a rendezvény végén az egyik jó ismerősöm. De. Feltűnt. Merev, kifejezéstelen arccal feszíthettem én is a nézőkkel szemben az udvar fölé magasodó lépcsősor tetején, miközben a kiállító művészt és munkáit méltattam. Rajtam is maszk volt, rajta is, mindenkin. Kedélyesen is fel lehet fogni a helyzetet, de nem késztet feltétlen nevetésre. Szerencsére a szövegelés előtt és után is beszélgettünk, a jelenlevők örültek az újrakezdésnek, vidámság is fel-feltört a maszkok alól, noha takart szájjal, fedett orral a hőségben nem lehetett olyan felszabadultan, gond nélkül cseverészni, mint korábban, a járvány előtti időszakban. Bizarr látvány a sok maszkos egyenarc. A szemek azonban kifejezőek, beszédesek. A mosoly is visszatükröződik belőlük, ha nem állunk túl távol tőlük. Akár a nyelvét is nyújtogathatja felénk a maszk mögül valaki, ha a szeme mosolyog. Az a meghatározó, ami a lélek tükréből sugárzik felénk.