Háromszék, László Zsuzsa | 2019. március 23.

Próbavizsgákra készül a hetedikes gyermekem, napokon át hosszú órákat foglalkozik a leckéivel. Olyan ambícióval, elszántsággal tanul, hogy néha rá kell szólnom, hagyja egy kicsit alább, pihenjen, nem függ azért épp az élete ezektől a felmérőktől. Tudom, persze, hogy sajnos a felvételin számítanak az előző évek osztályzatai, az sem biztos, hogy egyenlő eséllyel indulnak éppen emiatt máshonnan érkező, „túlértékelt” diákokkal. Merthogy a tanügyi rendszerünk (is) úgy rossz, ahogy van. Én mégis úgy gondolom, hogy nem kell belebetegedni egy ilyen vizsgába, hosszú távon és egyáltalán nem ér annyit.

Háromszék, Mózes László | 2019. március 23.

Egységes, homogén és szuverén nemzetállam – e szavakkal jellemezték a kommunista Romániát harminc és egynéhány évvel ezelőtt az akkori vezetők – főtitkárok, szolgálatos aktivisták és magas beosztású elvtársak, illetve szekusok –, ha szóba került a nemzetiségi, kisebbségi kérdés. Azt egyébként már akkoriban egyszer s mindenkorra megoldottként emlegették, ám közben mindent megtettek azért, hogy az országban élő nemzeti közösségek otthontalanná és kisemmizetté váljanak, asszimilálják vagy kiárusítsák őket.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. március 22.

Az Erdéllyel megnövekedett Romániában már a kezdetektől fogva a magyar közösség felszámolása jelentette a mindenkori hatalom legfontosabb célkitűzését, és sajnos, ez ma sincsen másképp. Éppen ezért kénytelenek vagyunk újból és újból megkongatni a vészharangot, abban reménykedvén, hogy az erdélyi magyarság feleszmél hangjának hallatán, és megvédi önmagát, amíg az ereje még engedi.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. március 15.

A nemzettudat és belőle fakadó önbizalom, valamint önbecsülés visszaszerzésének alapfeltétele a múlt megismerése, amelyre jó alkalmat kínál a sorsfordító eseményekre való közös emlékezés. Hiszen nekünk van, amire, és van, akire felemelt fejjel, büszkén visszatekinteni. Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének időpontja, március 15-e pedig e dicsőséges évfordulók egyike.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. március 12.

Egy népesség akkor nemesedik nemzetté, amikor vállalja önazonosságát, ragaszkodik hozzá, és kiáll mellette, ha a helyzet ezt megköveteli.

Amikor felismeri, megmutatja és őrzi értékeit. Amikor tisztában van a jogaival, és tudatosan, összehangoltan, egységesen küzd az érvényesítésük érdekében. Mindaddig viszont csak arcnélküli tömeg, szabványemberek közössége, ide-oda terelgethető birkanyáj marad, amelynek a sorsáról mások döntenek, kényük-kedvük szerint. Így az erdélyi magyarság és székelység jövője is azon múlik, hogy az idegen uralom szorításában akar-e, tud-e, képes-e népességből nemzetté válni.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. március 12.

A hatalom mesterkedései ellenére a székely szabadság napján ebben az esztendőben is méltóságteljesen emlékeztek meg vértanúinkról a marosvásárhelyi Postaréten, majd a kormányhivatal felé vonulva és a központba érve civilizáltan, de kellő határozottsággal követelték Székelyföld autonómiáját. A város magyarsága tömeges részvételével tanújelét adta, hogy végre kezdi kiszabadítani magát a félelem, közömbösség és kishitűség kényszerzubbonyából.

Háromszék, Demeter Virág Katalin | 2019. március 10.

Felemelni szavunkat a székely szabadságért

Még nem késő erőteljesen felemelni szavunkat a székely szabadságért, és annyiszor mozdulni meg érte, ahányszor azt a helyzet megköveteli – hangsúlyozta vasárnap délelőtt Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke a megyeszékhelyi turulmadaras emlékműnél tartott beszédében. A megemlékezésen felolvasták a székely terrorperben elítélt, börtönben lévő Beke István sepsiszentgyörgyieknek küldött üzenetét is. Beszédét megelőzően Antal Árpád polgármester bejelentette: a megemlékezést évről évre befogadó, a Templom és a Kőrösi Csoma Sándor utca találkozásánál lévő teret – Gazda Zoltán javaslatára – Székely szabadság térnek nevezik el.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. március 7.

„Itt nyíltan elutasítják a román állam fennhatóságát, különböző tömegrendezvényeket szerveznek a térségben jelen lévő külföldi agitátorok és irredenta szervezetek, melyek élén gyakran helyi választott vezetők állnak, olyanok, akik bátorítják Románia törvényeinek be nem tartását. (…) Ilyen körülmények között természetes tehát, hogy egy olyan per, amely egy korábbi döntés felülvizsgálatáról szól, konfliktusokat, nemzetiségi fellángolásokat, az irredenta múlt iránti nosztalgiát gerjeszt, ami kedvezőtlenül befolyásolja a bírósági eljárást.” (…)

Háromszék, Nagy D. István | 2019. március 7.

Az útjában mindent eltipró szuronyhengernek bizonyul Romániában a 2015-től erőteljesen tapasztalható visszaállamosítási folyamat, melynek áldozatai között előkelő helyen állnak az egykori magyar arisztokrácia leszármazottjai és a történelmi egyházak.

Háromszék, Matekovics János Zoltán | 2019. március 2.

Népes közönség előtt díjazták a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) által kiírt riportpályázat nyerteseit szerda este Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban. Csáky Zoltán televíziós szerkesztő Nyomomban kék farkasok című írásáért az első, Szekeres Attila István heraldikus, a Háromszék szerkesztője Jelképekben is él a nemzet(i elnyomás) című munkájáért a második díjat vette át, harmadik díjas lett a szegedi Bagdi Andrea Gizella Határon innen és túl című riportja.

Hargita Népe, Simó Márton | 2019. február 26.

Naponta találkozom olyan újdonságokkal, amelyeket nem értek. És ezek az „újságok” nem a kinti, nem a hétköznapi világban jelentkeznek, nem olyan dolgok, amelyekkel a fizikai valóságban találkozunk, hanem valahol a kibertérben.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. február 27.

Jelképeink a nemzeti jelleg, érzelem és tudat tárgyi megjelenítései, az együvé tartozás kifejezésének nélkülözhetetlen elemei. A nyelv és kultúra mellett önazonosságunk fő meghatározói. Emlékeket őrző ereklyék, amelyek összekötnek minket múltunkkal, őseinkkel, és amik mögé ünnepnapokon, illetve vész esetén felsorakozhatunk.