Népújság, Bodolai Gyöngyi | 2019. február 10.

Marosvásárhelyre készül Ecaterina Andronescu, az oktatási tárca „régi-új” vezetője. Az MTI közleménye egy kolozsvári sajtótájékoztatón elhangzott szavait idézi. Ecaterina Andronescu a média képviselőinek azt nyilatkozta, hogy 2012-ben a MOGYE-t illetően egy éjszakába nyúló tárgyaláson az ő közvetítésével jutottak egyezségre a magyar oktatók képviselői és az egyetem román vezetése, továbbá, hogy az akkor elfogadott hétpontos egyezség tudomása szerint megvalósult.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. január 29.

Sepsiszentgyörgyön huszadik alkalommal zarándokoltak egymás templomába, és imádkoztak közösen a Krisztus-hívők egységéért a történelmi magyar egyházak lelkészei és tagjai. A megyeszékhelyen immár hagyományosan január közepe táján kezdődő és az évek során imatizeddé kerekedett együttlét alatt Isten szolgái és a hívek betekintést nyernek a város gyülekezeteinek hitéletébe.

Háromszék, Fekete Réka | 2019. január 29.

 Az semmiképpen nem állítható, hogy a jászvásári római katolikus püspökség fennállásának 135. évében, egyházfői engedéllyel első alkalommal megtartott és havi egy alkalommal elrendelt bákói magyar nyelvű mise megoldaná a moldvai csángó magyarok harmincéves küzdelmét hitéletük anyanyelven történő művelése irányában. Egy olyan magyar katolikus közösség életében számít mégis jelentős eseménynek, amelynek nemzedékei sem az iskolában, sem a templomban nem szólhattak őseik nyelvén, aki pedig ezért felemelte szavát, megfélemlítésben volt része.

Hargita népe, Kiss Előd-Gergely | 2019. január 23.

Egyre nehezebb tájékozódni a hétköznapokban, jobban mondva egyre nehezebb hiteles, ellenőrzött információhoz jutni, pedig csúcstechnológiára alapozó korunkban arra nem panaszkodhatunk, hogy kevés lenne a hozzánk eljutó új adat. Sőt napjainkban a bajt az okozza, hogy egyszerre túl sok információ ér bennünket, ember legyen a talpán, aki meg tud birkózni az információs szupersztrádán szembejövő áradattal.

Népújság, Bodolai Gyöngyi | 2019. január 27.

Az MOGYTTE tanárainak felháborodása mellett január 26-án este a diákok tüntetéssel válaszoltak a vizsgaszesszió előtt két héttel az egységesített vizsgáztatásra hozott utasításra és annak következményeire. Az egyetem bejáratánál olvasható román és angol nyelvű falragaszok szerint az önkényes döntések, a magyar vonal diszkriminálása, a hallgatók semmibevétele mellett az ösztöndíjak számának csökkentése és sok egyéb visszásság miatt a rektor lemondását kérték.

Háromszék, Nagy D. István | 2019. január 26.

Alapos tanulmányozásra méltó írást közölt tegnap az Átlátszó Erdély portál a Beke István és Szőcs Zoltán kézdivásárhelyi fiatalok „terrorperének” bírósági határozatáról. Pontosabban arról, hogy második nekifutamodásra sem sikerült megszerezni – még közérdekű adatigénylés útján sem! – a jogerős döntést, végzést, az indoklással együtt természetesen.

Háromszék, Farcádi Botond | 2019. január 23.

Úgy tűnik, egyhamar nem változik ez: a meglehetősen eredeti román demokráciában a választási jog legjobb esetben is azt jelenti, hogy a román társadalomnak szekusok és gazemberek közül kell választania vezetőket.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. január 21.

December 18-i hatállyal Gheorghe Mircea Diacont nevezték ki a Központi Regionális Fogyasztóvédelmi Hatóság élére. Így a tetteiről és viselkedéséről Háromszéken hírhedtté vált főfogyasztóvédő a Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Fehér megyéket ellenőrző hivatal vezetője lett.

Népújság, Mózes Edith | 2019. január 21.

Bizonyára sokan emlékeznek még arra a volt kolozsvári polgármesterre, aki jó pár évvel ezelőtt az azóta jobblétre szenderült C.V. Tudorral, a Nagy-Románia Párt szélsőséges nacionalista elnökével karöltve harcolt a magyarok érdekképviselete ellen. Akkoriban szenátor volt és a párt főtitkára, és nem hagyott ki egyetlen lehetőséget sem, hogy szót emeljen „az etnikai alapon létrejött alakulatok” ellen. El addig, hogy törvénytervezetet is készített „a románok lelki nyugalmáért”. Ebben a törvény erejével tiltotta volna meg, hogy az RMDSZ, ez a szerinte „román- és Európa-ellenes” szervezet tagja lehessen a kormánynak, illetve a helyi kormányhivataloknak, és képviselői bármilyen köztisztséget betöltsenek. Ezenkívül megszüntette volna az anyanyelvű oktatást, az oktatás minden szintjén kizárólag az ország hivatalos nyelvét lehetett volna használni, és csak román nyelvű tankönyvekből lehetett volna tanulni. Az lett volna a hab a tortán, hogy az összes közigazgatási terület elnevezését, a hegyek, vizek nevét és a személyneveket is kizárólag románul lehetett volna leírni. Mi több, megtiltotta volna azt is, hogy az állami vagy a helyi költségvetésből finanszírozzák a magyar civil szervezeteket, köztük az RMDSZ-t. Természetesen eltüntette volna a kétnyelvű feliratokat, a helységnévtáblákat, hatalmas büntetéseket rótt volna ki a piros-fehér-zöld lobogó kitűzéséért, és a még hosszú a lista...

Hargita Népe, Simó Márton | 2019. január 22.

Miközben visít a nacionalista román média, hogy nyuvasztják véreiket, s a Fidesz-kormány agyontámogatja az erdélyi magyarságot, szép lassan folytatódik a térfoglalás. Ma már nem a többségi egyház szintjén, mert jócskán épültek fölös templomok egyéb intézmények helyett, s a társbérlő többség sem buzgóbb, mint a kisebbségi katolikus vagy protestáns, bőven elég ma már a rendelkezésre álló, adókból épített szakrális tér… Most igen körmönfont módszerekkel lépnek, európainak, multikulturálisnak, pluralistának, befogadónak álcázott taktikákkal.

Háromszék napilap, Huszár Szilamér | 2019. január 19.

A színházat nem lehet legyőzni

A sepsiszentgyörgyi belvárosi vendéglők egyikében éppen a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének találkozóját ültük, amikor Petke László televíziós kollégánk felismerte a lokálba betoppanó Seress Zoltán Budapesten élő és alkotó magyar színészt. A Jászai Mari-díjjal kitüntetett művész a színházi szerepei mellett, sikerfilmekben is játszott, mint a Magyar vándor, Üvegtigris, Aranyélet, Csak szex és más semmi, a Kincsem című filmben pedig ő alakította II. Sándor orosz cár szerepét. A színművészt gyors beszélgetésre kértük fel, amit készséggel elfogadott.

Népújság, Prof. Dr. Benedek Imre | 2019. január 19.

Kedden megrökönyödve kaptuk azon hírt, miszerint a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (így szól az új név, az egyszerűség kedvéért a továbbiakban a régi rövidítést, a MOGYE-t használom) keretén belül megalakult az angol kar, ahelyett hogy megalakult volna a már olyan rég beígért magyar orvosi kar. Hogy mindenki értse, miről is van szó: a magyar szak, a román szakkal együtt, a román kar keretén belül működik, ahogy eddig az angol szak is működött, hiszen évek óta minden egyes alkalommal megtagadják kérésünket, hogy a magyar szak egy önálló magyar kar keretében működjön az egyetemen. De a még meglepőbb hír, hogy a régi MOGYE-t dr. Emil Paladéról keresztelik el.