Háromszék, Nagy D. István | 2019. július 2.

Ha anakronisztikus, elvakult, nemzetfél­tő megnyilvánulásokból netán hiány lenne, bizonyosan akad, aki ezt a tűrhetetlen állapotot azonnal orvosolja. Az aktuális buzgómócsing szerepet a Szociáldemokrata Párt két politikusa, a meredek megnyilvánulásairól már eléggé ismert Şerban Nicolae és az egykori külügyér, szintén nem a békés együttélés egyik bajnokaként elhíresült Titus Corlățean vállalta magára.

Népújság, Mózes Edith | 2019. július 1.

A magyarellenes provokációk hosszú sorának – MOGYE, marosvásárhelyi katolikus iskola, úzvölgyi katonatemető, székelyzászló-perek, magyar feliratok stb. –, úgy látszik, soha nem lesz vége. Legfrissebb hír, hogy a kormányzó Szociáldemokrata Párt két szenátora a trianoni szerződés napjává nyilvánítaná Romániában június 4-ét. Ez azt is jelentené, hogy ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanának, és országszerte kitűznék az „ünnepi” nemzeti trikolórt. A két szocdem szenátor, akiknek az agyából kipattant az ötlet – mint Zeusz fejéből Pallasz Athéné –, egy volt külügyminiszter, volt igazságügyi miniszter, illetve a szenátusi frakció vezetője. Az előterjesztők sürgősségi eljárást kérnek a jogszabály elfogadására. A törvénytervezet szerint a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken a román nemzeti lobogót. Felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

Háromszék, Mózes László | 2019. június 26.

A szépség. A természet érték, a természet szép. Mindannyian tudjuk. Szeretjük, próbáljuk óvni, próbáljuk védeni. Próbálunk „fenntarthatóan” élni, úgy, hogy minden élőlénynek jó és elfogadható legyen. Ennyi a közhelyes rész.

Háromszék, Fekete Réka | 2019. június 26.

Évek óta egyre gyengébbek a diákok és a pedagógusok vizsgaeredményei, de az erre hivatottak nem készítenek valós elemzéseket, jobbító stratégiákat, nem változtatnak a biflázni való tananyagon, az idejétmúlt oktatási módszereken, a számonkérés mikéntjén és tétjén. Hadd vesszen, aki nem tud alkalmazkodni, aki értelmetlennek tartja a használhatatlan tartalmak rögzítését, a hétköznapi gyakorlattól mérföldkövekre eső elmélet bemagolását, akinek nincs protekciója. Aki pedig marad, annak „mi mondjuk meg, hogy mennyi kétszer kettő”.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. június 25.

Felhördült a román külügyminisztérium, amiért a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at a trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán. Az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ugyanis Románia mélyen elkötelezett a „nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek” jogainak tiszteletben tartása mellett, és azon van, hogy minden eszközzel óvja nyelvi, vallási, kulturális és etnikai identitásukat, erősítse az etnikumok közti párbeszédet. Éppen ezért megalapozatlannak tartja és elutasítja a határozat indoklását, amely kimondja, hogy a békediktátum máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémákat okozott a magyar nemzet idegen fennhatóság alá kényszerített tagjainak.

Háromszék, Farkas Réka | 2019. június 24.

Előbb Pozsonyban, majd Bukarestben is kiütötte a biztosítékot, hogy múlt kedden a magyar országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját. A szlovák külügy már pénteken tiltakozott, a román kivárt kicsit, de szombaton rátromfolt a pozsonyiak nyilatkozatára. Mindkét állásfoglalásra jellemző, hogy megalapozatlannak és ellenségesnek minősíti a magyar kezdeményezést.
De mit is fogadott el a budapesti parlament?

Háromszék, Farcádi Botond | 2019. június 22.

Vesztésre áll pillanatnyilag a 2019-es úzvölgyi csatánk, az állami hatóságok a román szélsőségesek erőszakos temetőfoglalását követően sem a megoldás irányába lépkednek, hanem magyar elöljárók büntetésével fokozzák a helyzet abszurditását, és államosítással szentesítenék a sírgyalázást és történelemhamisítást. Feladnunk azonban semmiképpen sem szabad az ügyet, már csak azért sem, mert tűnhet bár meglepőnek, de ha kellő bölcsességgel járunk el, még a javunkra is fordíthatjuk a fejleményeket.

Népújság, Sebestyén Mihály | 2019. június 25.

Csütörtöki kimenő

Különös jelentősége volt mindig a temetőknek. Korunkban sem halványult el. Nem csupán az őskorból reánk hagyományozott halottkultuszra gondolok, hanem arra, hogy egyes népcsoportok, emberi közösségek nagyobb fontosságot tulajdonítank a sírjeleknek, mint maguknak a holtak emlékének. A szimbólumok harca megint nagy jelentőséget nyert. És a hazai hatóságok úgy tesznek, mintha ebbe a harcba nem kívánnának beavatkozni. Avagy távol tartják magukat az azonnali eseményekbe való befolyástól. Ostobaság, mert a szimbolikus jelek és cselekvések véres-valós összetűzésekhez vezetnek, ha nem történik valami hathatós állásfoglalás az igazságszolgáltatás és a végrehajtó politika terén.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. június 18.

Ha áttekintjük az utóbbi évtizedek történéseit, elemezzük azok hátterét és megfogalmazzuk lehetséges következményeit, kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy Románia a vesztébe rohan. Az összeomlás elkerülésének esélye pedig az idő múlásával egyre kisebbé válik. Főleg, ha a valósággal történő szembesülés helyett, továbbra is befeketítik és üldözik az igazság kimondóit.

Népújság, Benedek István | 2019. június 13.

Kereken egy héttel az úzvölgyi katonatemetőben lezajlott botrány után az egyenruhások nekifogtak a helyzet rendezésének. Alig néhány hónapot késtek, valószínűleg nyakkendős parancsnokaik utasítására, mert azoknak politikai hasznuk származott a cirkuszból. A kegyelet csatáját azonban mindannyian elveszítettük.

Háromszék, Demeter J. Ildikó | 2019. június 17.

Három és fél évvel a bukaresti Colectiv-tűzvész után (amely 65 fiatal emberéletet oltott ki) még mindig csak szenvedői vannak a tragédiának, bűnösöket találni és elítélni, a veszélyt elhárítani máig nem ért rá a román állam, illetve annak hatóságai.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. június 13.

Keddi ottjártunkkor fájdalmas csend honolt a gyűlölettől habzó szájú horda által megszentségtelenített úzvölgyi magyar haditemetőben. Romboló ottlétükre már csak a rúgásaik nyomát őrző székelykapu elgörbített sarokvasai, és a meggyalázott magyar katonasírok kitépett mogyorófa keresztjei utaltak. Az általuk szétszaggatott kerítés drótjait és összetört bejárat léceit ugyanis szokatlan serénységgel pótolták a garázdálkodás bizonyítékainak eltűntetésével megbízottak.