Háromszék, Farkas Réka | 2021. március 11.

Minden népnek joga van mártírjaira emlékezni. Minden népnek jogában áll szabadságáért küzdeni, fohászkodni, a meglévő csekély szabadságát ünnepelni. Ezért vagyunk most itt – ezekkel a szavakkal kezdte a sepsiszentgyörgyi megemlékezés felvezetését Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács által szervezett rendezvény házigazdája. A járványhelyzet idén is megakadályozta, hogy Marosvásárhelyen ünnepeljék a székely szabadság napját, amely éveken át tiltakozó felvonulással is kiegészült. Ideiglenesen Sepsiszentgyörgyre költözött az ünnep, és itt a Turul-szobornál ökumenikus istentisztelet szolgáltatta a megemlékezés keretét.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. március 10.

Az idei székely szabadság napján immár tizedik alkalommal történt volna meg, hogy ünnepi gúnyát ölt a magára valamit is adó székely, és a kezében kék alapon arany sávos zászlót szorongatva útra kél fővárosa felé. Felkerekedik, hogy a vértanúi emlékművénél fejet hajtva, a város utcáin felvonulva, a központba megérkezve kinyilvánítsa autonómia iránti óhaját. Elindul, hogy a sorstársai tekintetében megkapaszkodva, lélekben velük összeforrva elénekelje himnuszait Marosvásárhely főterén.

Háromszék | 2021. március 10.

A Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-án a székely szabadság napjává nyilvánította március 10-ét, mivel 1854-ben ezen a napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten bágyi Török János marosvásárhelyi kollégiumi tanárt, martonosi Gálffi Mihály székelyudvarhelyi ügyvédet és nagyváradi Horváth Károly orbaiteleki földbirtokost, a Makk-féle titkos szervezkedés székelyföldi vezetőit. Székely szabadság napi összeállításunkban néhai Kádár Gyula történésznek a Háromszék 2015. március 7-i számában megjelent, A székely vértanúk című tanulmányából közlünk a Marosvásárhelyen kivégzettekre vonatkozó részleteket.

Székely Hírmondó, Péter Sándor | 2021. március 10.

Meglepő, de tanulságos hír: az egyik megyében, román párt színeiben olyan kormánybiztost neveztek ki, akinek apja, anyja magyar, de mivel román tannyelvű iskolába járt, gyengült az anyanyelv-ismerete, és otthon, a szüleivel is románul beszél. Lehet, magyarnak fogja magát feltüntetni a népszámlálás alkalmával, jelentette ki újságírói kérdésre. Ha továbbvisszük a gondolatot, kétségtelenül eljutunk az önbecsülés, önérvényesítés kérdéséig, és miért ne mondhatnánk: a többségiek számára ördöginek számító autonómia gyakorlásához.

Háromszék, Váry O. Péter | 2021. március 8.

Lehetne a szokványos. A csokor virág. A kiszolgálás, a dédelgetés, a kényeztetés. Szép szavak, látványos gesztusok. Mosogatás, porszívózás, vasalás. Gyertyafényes vacsora. Aztán másnap minden, mint azelőtt.

Háromszék, Váry O. Péter | 2021. március 8.

Jó embert veszített a magyarság: Berencsi Attila életének 77. évében napjaink pusztító kórjának áldozata lett.

Neve – talán – nem annyira ismerős tájainkon, mint szűkebb pátriájában, Nyíregyházán. Ami azért lehetséges, mert Ő az a bizonyos háttérember volt. Aki nem sokat beszélt, de annál többet tett. És ahol tudott, segített.

Háromszék, Csinta Samu | 2021. március 7.

A huszadik század rengeteg fájdalmas eseménye között máig sebeket felszakító emlékek övezik Erdélyben az 1949. március 3-ra virradó órákat. A Románia Szent Bertalan-éjszakájának is nevezett éjjelen több ezer embert gyűjtöttek össze és szállítottak kényszerlakhelyre. A háromszékiek számára másfél év múlva a kálvária újabb stációja következett: az 1963-ig tartó dobrudzsai kényszermunkatábor.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. március 5.

Hetvenkét esztendeje annak, hogy március 3-ára virradó éjszaka a kommunista román karhatalom szervei országszerte rárontottak a földbirtokosokra, és legfeljebb két rend ruhát tartalmazó motyóval a hónuk alatt az otthonaik azonnali elhagyására kötelezték őket. A személyes tárgyaiktól és vagyonuktól megfosztott, kényszerlakhelyre hurcolt, sok esetben szétszakított családok tagjai nem hagyhatták el a számukra kijelölt települést. A felnőtteket pedig végzettségüktől függetlenül csak alsóbb rendű fizikai munkára alkalmazták, a létminimumot sem biztosító javadalmazásért.

Hargita népe | 2021. február 22.

Bár a gyakorlati szempontok elsődlegesek, nemzetiségünk és nyelvtudásunk is befolyásolja a gazdasági döntéseinket. Ezzel együtt növekszik az etnikai párhuzamosság a gazdaság különböző területein: a munkapiacon, a kereskedelemben – derült ki Csata Zsombor szociológus egyik korábbi online előadásából, amelyben a Székelyföldet is érintő gazdasági folyamatokról, azok etnikai vonatkozásairól beszélt.

Háromszék, Mózes László | 2021. március 5.

Nincs béke az országban: több, eredeti demokráciára utaló történés borzolja a meggyötört, türelmét vesztett lakosság kedélyét. Egyrészt felháborító, hogy a csendőrség volt vezetői, azok, akik 2018. augusztus 10-én brutálisan feloszlatták a fővárosi tüntetést, megússzák, nem indul ellenük bűnvádi eljárás.

Székely Hírmondó, Borcsa János | 2021. március 4.

Ahogy látom, manapság mindent (is!) tudományos megfigyelés alá vonnak. Ezért szorgalmaznám tárgyalni a bűnnek is a kémiáját és fizikáját. Érdemes lenne megfigyelni elemi részecskéit, anyagainak reakcióit, illetve dinamikáját – hiszen térben és időben létezik –, netán fajsúlyát…

Háromszék, Nagy D. István | 2021. március 4.

Fiatalabb korunkban gyakran hallhattuk az alaptételt, mely szerint az energia nem vész el, csak átalakul. Az elmúlt napokban a Kolozs megyei prefektusi szék kapcsán történteket elnézve, ez a tulajdonság a magyarellenességtől sem áll távol, mely némileg átlényegülve, átszabva vagy látszólag mellékvágányra állítva, de mégiscsak ott lapul a háttérben, hogy az alkalmas pillanatban elő lehessen kapni.