Háromszék | 2021. április 2.

Hiába halt meg betegen, hosszas szenvedés után, Farkas Árpád mégis közöttünk van – nem hagy itt bennünket. Ő sem, mint ahogy egyetlen költő sem. Mert a versben továbbra is velünk társalog, gondolatokat ébreszt, megosztja velünk meglátásait. És az általa ébresztett gondolatok valóban figyelmet érdemelnek.

Háromszék | 2021. április 2.

60 éve, az 1961-es érettségi után a kolozsvári filológiai kar magyar szakos hallgatója lettem 17 évesen. Kollégáim közt több költőjelölt is akadt, akik azóta már jelentős életművet hagytak ránk vagy még alkotnak. Magyari Lajos, Molnos Lajos, Balázs András, és természetesen Farkas Árpád. Ide sorolhatom Király Lászlót is, aki ugyan orosz–magyar szakos volt, de mindig velünk lógott, Árpádnak a legjobb barátja lett, no meg Tömöry Pétert a román–magyar szakról. Eljártunk a Bodor Pál vezette Gaál Gábor Irodalmi Körbe az Írószövetség fiókjának tanácstermébe. Mindig zsúfolt ház volt, s hallgattuk kollégáink legújabb alkotásait. Ezek a versek jórészt első kötetükben, a Forrás-sorozatban jelentek meg.

Háromszék | 2021. április 2.

Nincsenek szavaink, nincsenek hozzád illő, hozzád méltó szavaink, Farkas Árpád, testi elmúlásod miatti fájdalom bénít, csak a te vissz­hangos, zengő palotádban bolyongva szedegethetünk össze annyi szótöredéket, szómorzsát, amikből a fölszakadó sirató­éneket összerakhatjuk. A sokévi barátság bizalmával kérjük kölcsön a Szót tőled, Árpi, éretted is csak általad lángolhat fel ez az el-elcsukló ének, ez a canticum planctus.

Háromszék | 2021. április 4.

„Jegenyésedő keresztfiamnak, hozzá növekvő szeretettel” – több mint két évtizede tudom, hogy egy dedikáció néha kitüntetésszámba megy. Még akkor is, ha az ember tisztában van azzal, hogy a szerzői ajánlást nem kiérdemli, csak ajándékba kapja.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. április 2.

Tudományos felfedezéseinek köszönhetően az emberiség a korlátlannak tűnő technológiai fejlődés útjára lépett ugyan, de erkölcsileg egyre mélyebbre süllyed. Legalábbis a magát nyugatiként meghatározó fele, amely a naponta születő sikerek fényétől elvakulván, egyre jobban eltávolodik a valóságtól. Olyannyira önteltté vált, hogy már a világ jól megalkotott rendjébe is beavatkozik. Ráadásul még az elmúlt esztendő tavaszán nyakunkba szakadt koronavírus-járvány sem volt elég ahhoz, hogy rádöbbenjünk kiszolgáltatott, sebezhető mivoltunkra, és belássuk, porszemnyi része vagyunk csupán a mindenségnek.

Háromszék, Mózes László | 2021. április 2.

„Nem volt csatlakozás. Hat óra késést / jeleztek és a fullatag sötétben / hat órát üldögéltem a kocsárdi / váróteremben, nagycsütörtökön” – e látomásszerű sorokkal indítja Dsida Jenő remekművét, az emberi létezéshez és a történelmi időszakhoz utánozhatatlanul viszonyuló, Nagycsütörtök című költeményét.

A verset 1933-ban, a Trianont követő fojtogató légkörben írta, építve a Marosvásárhely és Kolozsvár közötti vasúti csomópont nyomasztó várótermi tapasztalatára. Ez utóbbi akár az erdélyi magyarság kollektív élményévé is tágítható, hiszen az elmúlt évtizedek során tízezrek, százezrek várakoztak a székelykocsárdi vasútállomáson. Várták a csatlakozást.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. április 2.

Mi az üzenete húsvétnak a világjárvánnyal küzdő emberiség számára? – kérdeztük történelmi egyházaink egy-egy képviselőjétől. A lelkük mélyéről fakadó, megfontolt válaszaikkal kívánunk olvasóinknak áldott ünnepet.

Háromszék, Hecser László | 2021. március 31.

Azon magyar közösségek számára, akik az elcsatolt területeken, de nem tömbben élnek, meglehetősen nehéz olyan egészségügyi szakembert találniuk, akivel könnyen megértetnék magukat, és részletesen feltárhatnák panaszaikat. A gond megoldását fiatal csapat vette a kezébe, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával létrehozta és működteti a Segitseg.ma honlapot. A novembertől egyre bővülő adatbázisukban már közel kétszáz Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján élő orvost, pszichológust, gyógypedagógust, mentálhigiénés szakembert lehet megtalálni.

Háromszék, Fekete Réka | 2021. március 31.

Az esztendő elején kezdődött négyéves rektori mandátuma egyik fontos feladatának tartja, hogy a Sapientia sepsiszentgyörgyi tanulmányi központja önálló karrá váljék, erre vonatkozóan februárban az egyetem szenátusa meghozta az elvi határozatot – ismertette Tonk Márton a tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón, amelyen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Sapientia Alapítvány elnökeként vett részt az egyetem rektora és Antal Árpád polgármester társaságában.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. március 25.

A Sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda a nemzeti zenei kultúra gyöngyszemeit műsorra tűző fellépéseivel évtizedek óta nyújt minőségi szórakozást és lelki kapaszkodót a hallgatóságának, így részévé vált Székelyföld gazdag szellemi kincsestárának. Történetét Tóth Szabolcs Barnabás tanulmánya, Botos Ferenc kutatásai, László Attila visszaemlékezései és Jakab Árpáddal folytatott beszélgetésünk alapján tárjuk az olvasók elé.

Háromszék, Farkas Réka | 2021. március 29.

Marosszentgyörgyön felavatták az 1990-es fekete március áldozatainak és meghurcoltjainak emlékművét. Egy emlékjelet, amely azonban nemcsak a 31 évvel ezelőtti véres márciust idézi, nemcsak a magyar és magyar ajkú cigány áldozatok előtt tiszteleg, hanem mementója Románia legújabb kori történelmének, figyelmeztet azokra a sötét erőkre, amelyek csakhogy hatalmukat átmenthessék, fél emberöltővel ezelőtt kirobbantották a marosvásárhelyi etnikai konfliktust, és amelyek azóta is uralják ezt az országot.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. március 25.

Bizonyságtétel a túlélésről címmel került sor a sepsiszentgyörgyi Gyöngyvirág utcai református templomban az egyház és társadalom kapcsolatát elemezni hivatott Teológia mindenkinek rendezvénysorozat IV. előadására, amelynek meghívottjai a Volt Politikai Foglyok Szövetségének (VPFSZ) háromszéki tagjai voltak.