Székely Hírmondó, Czegő Zoltán | 2021. március 19.

Ne add ki kezedből a gyeplőt! Ha úgy bonyolítjuk a figyelmeztető mondatot, éjfélig is elemezhetjük, miért jó a magunk dolgait magunknak intéznünk. Az a helyzet, hogy ha kiveszik kezünkből a gyeplőt az idegen szívűek és színűek, bottal üthetjük a jövedelem s a bevétel nyomát. A nyelv mindig arra törekszik, hogy egyszerűen és képszerűen tudja szavakban megjeleníteni a gondolatot. Ha a gyeplőt kirántják a kezünkből…, na ezt már számtalanszor megtapasztaltuk, mire és merre viszen a szekér a magunk kárára.

Háromszék, Józsa Zsuzsanna | 2021. március 18.

Kettős ünnepre hívogattak a belvárosi Szent József-templom harangjai pénteken, amikor az egyházközség búcsújára és érseki szentmisére hívták a háromszéki embereket, családokat. Kovács Gergely érsek a kerület papsága részvételével ünnepélyesen megnyitotta a család évét, amely esemény Ferenc pápa buzdítására arra hív, hogy fordítsuk tekintetünket a Szent Családra: Jézusra, Máriára és Józsefre. Az ő életükön keresztül a házastársi és családi szeretet eszménye kerüljön előtérbe. A szentmisén részt vett Antal Árpád polgármester és Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke is. A búcsút zenei szolgálatával szebbé tette a Simon Balázs kántor által irányított Szent József Egyházi Kórus, amely 2009 óta működik az egyházközségben.

Népújság, Vajda György | 2021. március 22.

Az 1990-es események óta minden március 19-én és 20-án megemlékezünk a marosvásárhelyi etnikai konfliktusról. 31 éve résztvevők, szemtanúk, akkori elöljárók, történészek, politikai elemzők keresik a választ arra, hogy az 1989-es rendszerváltást követően mi vezetett oda, hogy az addig „békésen együtt élő” románok és magyarok között kirobbanhatott a véres összetűzés. És az is felmerül, hogy tanultunk-e eleget ebből, vagy továbbra is fennáll a marosvásárhelyi márciusi eseményekhez hasonló összetűzés veszélye.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. március 19.

Ma van a marosvásárhelyi pogrom kezdetének évfordulója. A gyászos napé, amelyen a több hónapon át tartó magyarellenes rágalomhadjárat és uszítást követően a félrevezetett és leitatott, fejszékkel és husángokkal felfegyverzett, buszokkal és teherautókkal szervezetten a városba szállított Görgény-völgyi románok, valamint a hozzájuk csatlakozott csőcselék a békés magyar lakosságra támadt. Letépték a magyar nyelvű feliratokat, ütlegelték a járókelőket, megostromolták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták az ott tartózkodókat, és feldúlták a várost. Ráadásul mindez a karhatalmi szervek szeme láttára, hallgatólagos beleegyezésükkel.

Háromszék, Nagy D. István | 2021. március 18.

Igazán „szívmelengető”, hogy a székelyföldi románság önjelölt jogvédői, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma vezérei és elvbarátaik „szentnek” tartják e vidék nemzetiségei közötti „jó együttélést”, és állítólag ügyködnek is szorgosan e cél érdekében.

Ez tényleg szép és jó, csakhogy furamód tetteik sosem vágnak össze állításaikkal, sőt, általában szöges ellentétben állnak a békés együttélésre törekvésükkel.

Háromszék, Szekeres Attila | 2021. március 18.

Amennyiben valaki azt remélte, hogy magyar párt kormányban való részvételétől leáll az intézményesített magyarellenesség, jelképeink üldözése, csalódnia kellett. Ezúttal sem lehetett szó nélkül elmenni amellett, hogy március 15-én kitűzzük nemzeti zászlónkat, ismét megbírságolták Sepsiszentgyörgy polgármesterét.

Háromszék, Farcádi Botond | 2021. március 16.

Visszafogott, magányos ünnep volt az idei március 15. is. Nemzeti színekbe öltözött város, büszkén viselt kokárda a kabáton, kisebb gyermekcsoportok, pár szál virág, koszorú az emlékműveken, magyar népdalok a város főterén – mégis, épp az hiányzott, ami oly felemelővé, egyedi hangulatúvá teszi legszebb közösségi ünnepünket: huszárok, hagyományőrzők hada, fúvósok serege, a felvonulás, az ezernyi torokból szóló ének, a sokaság, a tömeg, melyben jó elvegyülni, mely megerősíti bennünk az összetartozás tudatát.

Háromszék, Demeter J. Ildikó | 2021. március 11.

Mint amikor csak magában imádkozik az ember, olyan csendesen, mélyről szólt hétfőn a székely és a magyar himnusz a sepsiszentgyörgyi ’48-as emlékműnél, de úgy hatott, mintha a park fái is együtt döngicsélnének a pár tucatnyi, szétszórtan álló emlékezővel.

Népújság, Vajda György | 2021. március 15.

A helyzethez igazodó méltóságteljes megemlékezés

A járványhelyzethez igazodva méltóságteljesen emlékeztek 2021-ben Marosvásárhelyen az 1848–1849-es forradalomra. Az idén elmaradtak az ünnepi beszédek és a műsor, de a koszorúzás nem. Március 15-én, nem sokkal du. 3 óra előtt először Petőfi Sándor köztéri szobrához vonultak a megemlékezők. A díszőrséget ezúttal a Maros Művészegyüttes fiatal táncosai állták, majd a koszorúzók némán a szobor lábához helyezték az emlékezés virágait. Alig negyedóra múlva az eseményen részt vevők a Postarétre vonultak át, ahol szintén néma csendben zajlott a rendezvény, amely a magyar, majd a székely himnusz eléneklésével zárult.

Népújság, Gligor Róbert László | 2021. március 16.

Nem mindenki mer ünnepelni

Hétfőn a nemzeti ünnep méltóságához illő mozzanatokkal folytatódtak a megemlékező rendezvények Nyárádszeredában: zászlófelvonással, zenével, fáklyás menettel, koszorúzással.

Hargita népe, Biró István | 2021. február 22.

Március 15-e, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója van. Ez alkalomból, 173 év után is fejet hajtunk hőseink emléke előtt, akik békéért, szabadságért, egyetértésért kiáltottak. A megemlékezések során elöljáróink beszédeikben, ifj aink előadásaikban évente idézik a történelmet. Nagyon gyakran felcsendül a jól ismert dal, amely Kossuth Lajos, a magyar szabadságharc szellemi vezérének üzenetét továbbítja. Eszerint elfogyott az államférfi regimentje, és ha még egyszer üzen, mindnyájunknak el kell menni.

Háromszék, Demeter J. Ildikó | 2021. március 15.

Második éve, hogy nem ünnepelhetjük a szabadságot úgy, ahogy 1990 óta újra megszokhattuk. Régen volt 1848, az erdélyi magyarság számára mégis az akkori forradalom kitörésének évfordulója vált – lenyűgöző természetességgel – a legfontosabb közösségi eseménnyé az 1989-es rendszerváltás után.