Háromszék, Szekeres Attila | 2021. január 29.

Most mondja még valaki, hogy Iohannis elnök magyargyűlölő! Épp az ellenkezője! December 18-án megünnepeltük a nemzeti kisebbségek napját, s az államfő – nem személyesen, de egy tanácsosa által – üzent a nemzeti kisebbségeknek. Igen szép szavakat harsogtatott. Tudatta, hogy a nemzeti kisebbségek fontos szerepet játszottak Románia történelmében, és ezt fogják tenni a jövőben is.

Székely Hírmondó, Erdély András | 2021. január 29.

Kizárólag románul áll rendelkezésre az a kérdőív, amit ki kell töltenie annak, aki megkapja a koronavírus elleni oltást. Most éppen a 65 év fölöttiek, akik feje fölött néhányszor átment a határ, akik megéltek legalább egy világégést, éhínséget, több rendszerváltást; akik úgy nevelkedtek, ahogy tudtak, és olyan iskolát jártak, amilyenre lehetőségük volt.

Hargita népe, Simó Márton | 2021. január 27.

Tele van velük a világ. Most, hogy többet forgolódom egészségügyi berkekben, egyre többször észlelem a jelenlétüket. Nem is tudtam, hogy teljesen behálózzák az életünk szintjeit, s hogy minden pillanatunkban jelen vannak. Micsoda szerencse, tán véletlen az a tény, hogy egyáltalán még életben vagyok! Mert soha nem érdekeltek ezek a soha vissza nem térő alkalmak, hogy most, na, most szabadulhassak meg a földi bajoktól. Nem követtem az akcióikat. Nem vásároltam ez idáig ezekből a csúcstermékekből.

Háromszék, Marosi Tünde | 2021. január 28.

Az életet, ha a jövőnkre gondolunk, hajlamosak vagyunk tökéletesnek képzelni. Gyerekként csodaszép játékokról álmodozunk, igazi Barbie babáról és Lego-kockáról. Aztán jön a csalódás: a baba szép, de nem Barbie, a kockával is lehet játszani, de nem igazi Lego. Nem azt kaptuk, amire vágytunk...

Háromszék, Szekeres Attila | 2021. január 25.

Második állomására Bukarestbe érkezett a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének (SZMÚE) tavalyi, Többsincs című éves tárlata, melyet a magyar kultúra napján, pénteken este nyitottak meg a Petőfi-házban.

Székely Hírmondó, Zsigmond Enikő | 2021. január 7.

Ha jól belegondolok, Székelyföldnek mindene megvan, akár a nagyvilágnak: tundrája a Mohos tőzegláp, Szaharája a Rétyi Nyír, Fuji-hegye a Kis-Somlyó (mindkettő szent), Északi-sarka a zimankós Gyergyóalfalu, déli pólusa a fagyos Csíkszereda, sós tengere a Medve-tó, Grand Canyonja a Békási-szoros, tündérkertje Borszék, Tibetje Kommandó. A sok becenév évtizedek során rakódott rá ezekre a rendkívüli helyekre, puszta szeretetből.

 Székely Hírmondó, Zsigmond Enikő | 2021. január 8.

Ha jól belegondolok, Székelyföldnek mindene megvan, akár a nagyvilágnak: tundrája a Mohos tőzegláp, Szaharája a Rétyi Nyír, Fuji-hegye a Kis-Somlyó (mindkettő szent), Északi-sarka a zimankós Gyergyóalfalu, déli pólusa a fagyos Csíkszereda, sós tengere a Medve-tó, Grand Canyonja a Békási-szoros, tündérkertje Borszék, Tibetje Kommandó. A sok becenév évtizedek során rakódott rá ezekre a rendkívüli helyekre, puszta szeretetből. (folytatás)

Háromszék | 2021. január 22.

Van három szavunk, amely meghatározza létezésünket: anyaöl, anyaföld, anyanyelv. Az első az életet adó, életre nevelő, a második a sorsunk, sikereink és kudarcaink színtere, majdani nyugvóhelyünk. Ezt a kettőt kapcsolja egybe az anyanyelv. (Gál Sándor)

Székely Hírmondó, Borcsa János | 2021. január 22.

Ha csupán új- és jelenkori történelmünkre vetünk futó pillantást, akkor is feltűnik, hogy időről időre felmerül a ki a magyar? kérdése. Illyés Gyula egyik esszéjének címéül egyesen ezt a kérdést választotta. A külön füzetben, egy könyvsorozat első köteteként megjelent munkája egész Európát illetően igencsak kiélezett, feszültségekkel teli történelmi-politikai és társadalmi helyzetben, 1939-ben jelent meg. Illyés akkor a nyelvet, a származást és a jellemet – ahogy írta –, a lelki magatartást vizsgálta, megállapítván, hogy „egy-egy népet nem a testi hasonlóság, hanem a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít, s választ el egy más múltú és más jellemű néptől.”

Háromszék, Mózes László | 2021. január 22.

A magyar kultúra napja ünnep. Nem csupán a Himnusz születésének ünnepe, nem csak a szép magyar szó, a zene, a színház, a film és a képzőművészet kiemelt napja, hanem az egymással keveredő műfajoké is, hiszen mindez egységében jelenti a magyar kultúrát. A mi kultúránkat. Január huszonkettedikét akár az élet ünnepének is nevezhetnénk, hiszen mind a művek létrehozói, mind azok közvetítői számára az alkotás maga az élet. Miközben e napon fokozott intenzitással kerülnek a figyelem középpontjába művek és remekművek, a hiteles alkotókat, az értékteremtőket, a szabadon lélegző és gondolkodó művészeket is ünnepeljük.

Hargita Népe | 2021. január 20.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnek is bekavart a világjárvány 2020-ban. Emiatt úgy tűnt, hogy több tervezett nagy rendezvényüket és előadásukat végleg le kell mondaniuk. A kezdeti leállás után ugyanakkor az online térben indult újra a tevékenységük. Az elmúlt évről és a jövőbeli tervekről András Mihállyal, a társulat igazgatójával beszélgettünk.

Népújság, Vajda György | 2021. január 25.

Kalandozás Szikornyaországban

Aki nem tudná, hogy hol van Szikonyország, és mit is jelent ez a szó, hallgatózzon egy kocsma lépcsőjén. S ha az idősek szóváltása felkeltette az érdeklődését, akkor induljon útnak, és keresse a jelenben a múltat, gyűjtse össze, rögzítse a jövőnek. Így tett több mint fél évszázaddal ezelőtt Barabás László is, aki később tudta meg, hogy Szikornyaország szülötte, és akkor értette meg igazán a szó értelmét, amikor néprajzkutatóként visszatért szűkebb szülőhazájába, Rapsóné hintóján bejárta a vidéket, elmerült az ott élők népszokásaiban, életmódjában, megértette gondolkodásmódjukat és sok minden mást. Erről született a könyv, amely a napokban került ki a nyomdából, s amelyet nem véletlenül mutattak be Alsósófalván a magyar kultúra napja tiszteletére.