Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. augusztus 9.

Költözzön más országba az, akinek nem felel meg Ukrajna vagy az ukrán nyelvtörvény – tanácsolta Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos pénteken az egyik ukrán televízió műsorában. Az ukrán állampolgároknak tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányt, a törvényeket és az ukrán népet. Ezért – mint fogalmazott – azok, akik elégedetlenek a nyelvtörvénnyel, az ukrán állammal, menjenek nyugodtan el egy másik országba, oda, ahol „szerintük kellemesebben fogják érezni magukat” – tudósít a Magyar Nemzet.

Háromszék, Pálmai Tamás | 2021. augusztus 2.

Talán mindannyian éreztük – és nem is egyszer –, hogy iszonyúan fáradtak vagyunk, hogy tisztálkodni sincs erőnk már, csak lefekhessünk, csak pihenhessünk. De nem tehetjük, mert feladatunk van, ám elképzelni sem tudjuk, honnan veszünk erőt mindehhez.

Háromszék, Szekeres Attila István | 2021. július 29.

Ma százéves Románia címere, ugyanis pontosan száz évvel ezelőtt, 1921. július 29-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben az első világháború után megnagyobbodott Román Királyság – a köznyelvben Nagy-Románia – bővített címere, Keöpeczi Sebestyén József (1878–1964) erdélyi címerművész alkotása. A heraldikus kapcsán már érintettük a témát lapunkban, ám a kerek évforduló okán ezúttal bővebben kifejtjük.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. július 28.

A magyarságkutatás legújabb eredményei ismertetése céljával, a Kőrösi Csoma Sándor Napok alkalmából évente megszervezett tudományos értekezlet idei ülésén hangzott el dr. Varga Gergely István, A magyar királyok genetikai vizsgálata című előadása. Ennek során a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszámolt a Székesfehérváron nyugvó uralkodóink maradványai genetikai vizsgálatának a mibenlétéről, céljairól és a munka jelenlegi állásáról.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. július 26.

Éppen negyven esztendeje annak, hogy a kommunista diktatúra szorításában fuldokló erdélyi magyarság ifjú nemzedékének egy meghatározó része felemelte szavát a társadalmi és nemzeti elnyomás ellen. Tömegesen, nyilvánosan és a rájuk váró megtorlás tudatában. A kerek évfordulón, néhány mozzanatára emlékezvén és emlékeztetvén próbálom zendülésü(n)kre a figyelmet ráirányítani. Kutatóink ugyanis még mindig adósok a történtek és következményeik feltárásával.

Háromszék, Farcádi Botond | 2021. július 23.

Inkább leüli az öt évet, mint hogy beismerje bűnösségét – szögezte le határozottan a héten szabadult Beke István a Háromszéknek adott exkluzív interjúban. Az elnöki kegyelem révén történő szabadulás ugyanis – amit, nyilván, segítő szándék által vezérelve, id. Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és Fejér László Ödön szenátor vetett fel – azzal járt volna, hogy az elítéltek beismerik bűnösségüket, megbánást tanúsítanak.

Háromszék, Iochom István | 2021. július 23.
Szabadulása után két nappal beszélgettünk a kézdivásárhelyi Beke Istvánnal, akit – Szőcs Zoltánhoz hasonlóan – terrorizmus vádjával zártak börtönbe. Hétfői feltételes szabadlábra helyezésük után Beke Istvánt arra kértük, elevenítse fel a letartóztatásuk napján történteket, melyek nyomán ártatlanul, hazug vádakkal, konkrét bizonyítékok nélkül négy esztendőre rács mögé juttatták őket. Mesélt Beke István a börtönviszonyokról is, arról, hogy miként teltek a napok a bezártság évei alatt. Beszélgetésünk során ismét leszögezte: inkább kitöltötte volna a teljes, ötéves börtönbüntetést, mint hogy kegyelmet kérjen, ugyanis ahhoz be kellett volna ismernie bűnösségét, márpedig ő ártatlan.

Háromszék, Szűcs Jenő | 2021. július 22.

Ma van a nándorfehérvári diadal 565. évfordulója. Hunyadi János és Kapisztrán János serege 1456. július 22-én győzedelmeskedett a Nándorfehérvár bevételére indult, négyszeres túlerőben levő szultáni hadak fölött. A köztudatban elterjedt, hogy a déli harangozást a pápa e diadal emlékére rendelte el. Ez így is van, meg nem is. Hogy mi az igazság, megtudhatjuk mai Történelmünk rovatunkból, melyben Szűcs Jenő a História 1981. áprilisi számában megjelent Miért szól délben a harang? című tanulmányából közlünk részleteket.

Háromszék, Ferencz Csaba | 2021. július 22.

Egy ideje már nem járnak ki. Még jó, hogy van a bennvaló, az élet, amit nem is olyan régen több nemzedék lakott be. Mindenki nannyója már egy évtizede a temetőbe költözött, de a konyhában megüresedett lócát még nem volt szívük kidobni.

Háromszék, Mózes László | 2021. július 21.

Hétfő délután családtagjaival együtt haza, azaz Kézdivásárhelyre utazott Beke István és Szőcs Zoltán. A Brassó Megyei Törvényszék jogerős ítélete feltételes szabadlábra helyezésüket rendelte el, ennek értelmében mindketten elhagyhatták a feketehalmi börtönt. Tegnap pedig már a céhes város főterén beszéltek meghurcoltatásukról.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. július 22.

Egy hosszú, miértekkel terhelt és a koronavírus-járvány fenyegető árnyékában eltöltött időszak után végre nem a rácsok mögött, hanem szülővárosukban, Kézdivásárhelyen ölelhettük magunkhoz ártatlanul meghurcolt és bebörtönzött, de Istennek hála immár csak volt politikai foglyainkat, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. Az alábbiakban a velük folytatott kötetlen beszélgetésből nyújtunk ízelítőt.

Székely Hírmondó, Bartos Lóránt | 2021. július 21.

Tegnap délben szép számú civil szimpatizáns és a sajtó képviselői jelenlétében börtönből való szabadulásuk körülményeiről számolt be Beke István és Szőcs Zoltán, akik a romániai közéletbe a székely „terroristákként” maradnak emlékezetesek. A két férfi ügyük hátteréről, a reménytelenség napjairól, a romániai (i)gaztalanságról is beszámolt, válaszolva az újságírók kérdéseire.