Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. augusztus 20.

Augusztus 20. a magyarság nemzeti és Magyarország hivatalos ünnepévé vált, mert I. László (1040? – 1095) királyunk ezen a napon avatta szentté I. Istvánt (975? – 1038), a Kárpát-medencei keresztény magyar állam megalapítóját. De Szent István személyében tisztelhetjük, a Szent Római Birodalomtól független keresztény magyar egyház megteremtőjét is. Ezért viselhette utódaival együtt az apostoli király címet, és országát is ezért nevezték apostoli királyságnak. És a címmel hatalom is járt, hiszen a magyar királyok a világon egyetlenként, vétójoggal rendelkeztek a pápaválasztáskor. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy senki sem ülhetett a pápai trónra a mindenkori magyar király rábólintása nélkül.

Háromszék, Demeter Virág Katalin | 2021. augusztus 20.

Rendkívüli ünnepi tanácsülésen köszöntötte csütörtök délután Sepsiszentgyörgy önkormányzata Szabó Lajos címzetes kanonokot, esperest, szentszéki tanácsost, aki a megyeszékhelyi Szent József-plébánián eltöltött három évtizedes szolgálatot követően vonult nyugdíjba.

Népújság | 2021. augusztus 10.

Nagy szolgálatot tett Ludovic Orban az erdélyi magyar nemzeti közösségnek az elmúlt napokban a Székelyföld fejlesztésére vonatkozó kijelentésével. Ezzel szemben nagy hibát követ el, aki megpróbálja eljelentékteleníteni ezt a kijelentést, a választási kampány terhére írva a pártelnök megnyilvánulását, hiszen ő egy olyan veszélyre figyelmeztet bennünket, amely valós, a küszöbön áll, és nem idegen a párton belüli vetélytársaitól sem, de még a velük szembenálló Szociáldemokrata Párttól sem. Ennek alátámasztására fel kell idézni, hogy 2013-ban a Liviu Dragnea által vezetett Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium tervet dolgozott ki, amelyből idézünk egy részletet: A kisebb történelmi régiók behelyettesítése olyan nagyobb közigazgatási régiókkal, amelyek az adott történelmi régiót integrálják, a beépített történelmi magnál kulturálisan heterogénebb közigazgatási régiót hoz majd létre, de megnöveli a működés hatékonyságát a közigazgatási tartomány minden megyéjében. Olyan ez, mintha a gazdasági-társadalmi hatékonyság növekedését a terület kulturális homogenitásának csökkentésével „fizetnénk meg”.

Hargita Népe, Vlaicu Lajos | 2021. augusztus 12.

Milyen múzeumok találhatók vidékünkön, kiknek köszönhetően jöttek létre, hogyan maradnak folyamatos működésben, illetve milyen tárlatokat, történeteket ismerhetünk meg általuk? A tájházakról szóló sorozatunkban választ adunk ezekre a kérdésekre.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. augusztus 12.

Sajtótájékoztatón számolt be a Románok Egyesüléséért Szövetség (Alianța Pentru Unirea Românilor-AUR) színeiben Kovászna megyét képviselő szenátor Neagu Ionuț, a felsőházban 2021 folyamán kifejtett tevékenységéről. Helyes és követendő példa, amint a parlamentben általa feltett kérdések, megfogalmazott interpellációk és hozzászólások sokasága is. A tartalmukról azonban ez már nem jelenthető ki, mert több esetben burkoltan, vagy nyíltan ellenünk irányul. A Romániában élő magyar nemzetrész önazonosságát megerősíteni hivatott intézkedések és gyakorlat megszüntetését célozzák ugyanis. Mindezt pedig a magyarként való ellehetetlenítésünk okozta beolvadásunk, vagy elvándorlásunk eléréséért teszi.

Háromszék, Miska Brigitta | 2021. augusztus 12.

Az elmúlt években semmi előrelépést nem tapasztaltunk a magyarellenesség háttérbe szorítása terén, és lám, tovább folytatódik 2021-ben is a xenofób megnyilvánulások sorozata. A román fociultrák kitettek magukért, előbb augusztus 4-én a másodosztályban rendezett Bukaresti Steaua–FK Csíkszereda mérkőzésen mutatták ki a foguk fehérjét a fővárosi szurkolók, majd augusztus 9-én az FC Farul Constanța–Sepsi OSK élvonalbeli találkozón skandáltak magyarellenes rigmusokat a tengerparti drukkerek.

Háromszék, Demeter J. Ildikó | 2021. augusztus 12.

Az igazságszolgáltatás függetlensége a valódi demokráciák egyik alapköve, amit állítólag Romániában is letettek 1989 decembere után, csakhogy ami ráépült, az inkább torzó, a tisztességes eljáráshoz való jogot főleg a filmekből ismerjük.

Van előrelépés, hogyne: többször módosították a büntetőjogot, a bírák elmozdíthatatlanságot és különnyugdíjat kaptak, létrehoztak korrupcióellenes-maffiaellenes és ügyészségellenes ügyészséget is, de ez utóbbit megszüntetik, mert a szakmabeliek és az Európai Unió hozzáértői is fölöslegesnek ítélik. Nem csoda, két év alatt 15 millió lejt emésztett fel, és senkit sem helyezett vád alá, különben is Dragnea hozta létre, hogy megszabaduljon a börtöntől, de neki sem sikerült. Ez is jelzi, hogy nálunk minden ügyész és bíró hivatása magaslatán áll.

Léphaft Pál karikatúrája

Néhányat ugyan elítéltek közülük is, de hát ők csak a szabályt erősítő kivételek, és lám, nem maradtak büntetlenül. Abból, hogy ki marad büntetlen, sejthetjük, hogy hátulról, nem is igen rejtőzve ki irányítja Justitiát: 2021 elején még nincs ítélet az 1989-es „forradalom”, az 1990 júniusi bányászjárás, a 2015-ös Colectiv-tűzvész és Gabriel Oprea volt belügyminiszter perében, bár ezeknek legalább nekifutottak, miközben Marosvásárhely fekete márciusát szépen szőnyeg alá seperték; és van, amit az elévülés „oldott meg”, például a Microsoft-dossziét. Ezek csak a legvisszhangosabb ügyek, amelyekhez a magyarság még számtalan elveszített vagy lezáratlan eljárást tud hozzátenni: zászló- és feliratperek tucatjait, a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, a gyulafehérvári Batthyáneum perének elnyújtását, a székely „terroristák” elítélését, az úzvölgyi erőszakos temetőfoglalást, a Békás-szoros Neamț megyéhez való csatolását – és ez a lista sem teljes, csonka, mint a nekünk járó igazság.

A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete által kiadott Gúnyhatár – Léphaft-karikatúrák körülírva című kötetből (Illyefalva, 2021, szerk. Ambrus Attila)

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. augusztus 11.

„Ha a térséget sikerül a potenciáljának megfelelően fejleszteni, látni fogják, hogy az etnikai összetételt is jelentősen meg lehet változtatni (…). Ha itt termelő kapacitások alakulnak ki, és szükség lesz a munkaerőre, nyilvánvaló, hogy jönnek majd munkakeresők is” – jelentette ki Ludovic Orban Hargita megyében vasárnap. „Arra is gondoltam: miért ne tehetnénk Csíkszeredába valamilyen hatóság vagy országos ügynökség székhelyét” – tette hozzá.

Háromszék, Farkas Réka | 2021. augusztus 10.

Csak idő kérdése volt, de lám, a liberálisok párton belüli csatározása elérte immár szövetségesüket, az RMDSZ-t is. Mert a hatalom megszerzéséért vívott harcban semmi sem drága...

Sok mindent láthattunk az elmúlt hetekben, hónapokban Ludovic Orban és Florin Cîțu pártelnöki tisztségért vívott küzdelmében. Volt már lökdösődés, kisebb verekedés is, zsarolás, titkosszolgálatokkal fenyegetőzés, nagyotmondás bőséggel. A két politikus már rég kifordult önmagából, mindent bevetnek, csakhogy elnyerjék párttársaik bizalmát, a liberális eszmék, melyeket politikai alakulatuk szeret magáénak vallani, már rég semmibe vesztek. Kacsingatnak jobbra, balra, annak függvényében, aktuális közönségük éppen mit kíván. Cîțu miniszteri székéből inkább pénzzel, funkciókkal, ígéretekkel vásárol híveket, Orban pedig elsősorban szónoklatokkal, nyilatkozatokkal. S mert a megyei küldöttektől függ esetleges megválasztásuk, üzengetéseik középpontjába a helyi küldöttgyűlések kerültek. Az elmúlt hétvégén éppen Kovászna és Hargita megyében.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. augusztus 9.

Költözzön más országba az, akinek nem felel meg Ukrajna vagy az ukrán nyelvtörvény – tanácsolta Tarasz Kreminy, az államnyelv védelméért felelős biztos pénteken az egyik ukrán televízió műsorában. Az ukrán állampolgároknak tiszteletben kell tartaniuk az alkotmányt, a törvényeket és az ukrán népet. Ezért – mint fogalmazott – azok, akik elégedetlenek a nyelvtörvénnyel, az ukrán állammal, menjenek nyugodtan el egy másik országba, oda, ahol „szerintük kellemesebben fogják érezni magukat” – tudósít a Magyar Nemzet.

Háromszék, Pálmai Tamás | 2021. augusztus 2.

Talán mindannyian éreztük – és nem is egyszer –, hogy iszonyúan fáradtak vagyunk, hogy tisztálkodni sincs erőnk már, csak lefekhessünk, csak pihenhessünk. De nem tehetjük, mert feladatunk van, ám elképzelni sem tudjuk, honnan veszünk erőt mindehhez.

Háromszék, Szekeres Attila István | 2021. július 29.

Ma százéves Románia címere, ugyanis pontosan száz évvel ezelőtt, 1921. július 29-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben az első világháború után megnagyobbodott Román Királyság – a köznyelvben Nagy-Románia – bővített címere, Keöpeczi Sebestyén József (1878–1964) erdélyi címerművész alkotása. A heraldikus kapcsán már érintettük a témát lapunkban, ám a kerek évforduló okán ezúttal bővebben kifejtjük.