Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. augusztus 26.

A honvédek I. és II. világháború során tanúsított hősies magatartásának köszönhetően az Úz folyó völgye a bátorság, a kitartás, az önfeláldozó hazaszeretet térségeként vésődött bele a nemzet emlékezetébe. Az itt elesett és elhantolt, zömében magyar katonák földi maradványait őrző haditemető pedig az idők során vérrel megszentelt zarándokhellyé nemesedett. Fenyvesek ölében megbújó kegyeletponttá, ahová emlékezni, magába nézni, megbékélni és erőt gyűjteni érkezik a vándor. És a kommunizmus bukását követően a csíkszentmártoni önkormányzat, ismert és ismeretlen honfitársak összefogása, valamint a magyar állam támogatása eredményeként a szerepéhez méltó arculatát is elnyerte.

Háromszék, Farcádi Botond | 2021. augusztus 24.

Felemelő, megható, hihetetlen, elképesztő, fantasztikus – csak szuperlatívuszokban lehet körülírni azt az élményt, amit az István, a király székelyföldi nagyprodukció hozott sokaknak, és talán még ennél is nehezebb megfogalmazni, mit jelent egy ilyen grandiózus előadás a résztvevők, a város, a térség számára. Mégis, meg kell próbálnunk megtalálni a megfelelő szavakat, hogy ne csak emlékezetünkben maradjon nyoma e többnapos csodának, de hogy lássuk, tudatosítsuk magunkban: erre a teljesítményre építkezni is lehet.

Háromszék, Józsa Zsuzsanna | 2021. augusztus 23.

A magyar keresztény egyház megteremtőjére és államalapító első királyunkra, Szent Istvánra ünnepi szentmisével és műsorral emlékeztek pénteken este Sepsiszentgyörgyön a belvárosi Szent József-templomban és a templomkertben levő Szent István-szobornál. Az ünnepi szentmisét ft. Ilyés Zsolt, a Szent József Egyházközség új plébánosa és Elekes Szabolcs uzoni plébános mutatta be. Az est házigazdájának tisztségét a templomkertben László Károly ny. színművész vállalta. Puskás Bálint volt alkotmánybíró, a Máltai Szeretetszolgálat romániai és helyi szervezetének létrehozója is megosztotta gondolatait a közönséggel. Ft. Ilyés Zsolt megáldotta a Diószegi László pékmester által felajánlott új kenyereket, amelyeket szétosztottak a jelenlevők között. A rendezvény hangulatát a Szent József-templom Simon Balázs kántor által irányított kórusa tette ünnepélyesebbé.

Háromszék, Nagy D. István | 2021. augusztus 23.

Szokatlan, nemes, példaértékű, szép gesztus – így értékelték a magyar híradások, hogy Brassó önkormányzata a magyar nemzeti színeknek megfelelő fényekkel világította ki augusztus 20-án, a magyar államalapítás ünnepe alkalmából a Cenk tetején álló, a város román nevét hirdető feliratot.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. augusztus 20.

Augusztus 20. a magyarság nemzeti és Magyarország hivatalos ünnepévé vált, mert I. László (1040? – 1095) királyunk ezen a napon avatta szentté I. Istvánt (975? – 1038), a Kárpát-medencei keresztény magyar állam megalapítóját. De Szent István személyében tisztelhetjük, a Szent Római Birodalomtól független keresztény magyar egyház megteremtőjét is. Ezért viselhette utódaival együtt az apostoli király címet, és országát is ezért nevezték apostoli királyságnak. És a címmel hatalom is járt, hiszen a magyar királyok a világon egyetlenként, vétójoggal rendelkeztek a pápaválasztáskor. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy senki sem ülhetett a pápai trónra a mindenkori magyar király rábólintása nélkül.

Háromszék, Demeter Virág Katalin | 2021. augusztus 20.

Rendkívüli ünnepi tanácsülésen köszöntötte csütörtök délután Sepsiszentgyörgy önkormányzata Szabó Lajos címzetes kanonokot, esperest, szentszéki tanácsost, aki a megyeszékhelyi Szent József-plébánián eltöltött három évtizedes szolgálatot követően vonult nyugdíjba.

Népújság | 2021. augusztus 10.

Nagy szolgálatot tett Ludovic Orban az erdélyi magyar nemzeti közösségnek az elmúlt napokban a Székelyföld fejlesztésére vonatkozó kijelentésével. Ezzel szemben nagy hibát követ el, aki megpróbálja eljelentékteleníteni ezt a kijelentést, a választási kampány terhére írva a pártelnök megnyilvánulását, hiszen ő egy olyan veszélyre figyelmeztet bennünket, amely valós, a küszöbön áll, és nem idegen a párton belüli vetélytársaitól sem, de még a velük szembenálló Szociáldemokrata Párttól sem. Ennek alátámasztására fel kell idézni, hogy 2013-ban a Liviu Dragnea által vezetett Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium tervet dolgozott ki, amelyből idézünk egy részletet: A kisebb történelmi régiók behelyettesítése olyan nagyobb közigazgatási régiókkal, amelyek az adott történelmi régiót integrálják, a beépített történelmi magnál kulturálisan heterogénebb közigazgatási régiót hoz majd létre, de megnöveli a működés hatékonyságát a közigazgatási tartomány minden megyéjében. Olyan ez, mintha a gazdasági-társadalmi hatékonyság növekedését a terület kulturális homogenitásának csökkentésével „fizetnénk meg”.

Hargita Népe, Vlaicu Lajos | 2021. augusztus 12.

Milyen múzeumok találhatók vidékünkön, kiknek köszönhetően jöttek létre, hogyan maradnak folyamatos működésben, illetve milyen tárlatokat, történeteket ismerhetünk meg általuk? A tájházakról szóló sorozatunkban választ adunk ezekre a kérdésekre.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. augusztus 12.

Sajtótájékoztatón számolt be a Románok Egyesüléséért Szövetség (Alianța Pentru Unirea Românilor-AUR) színeiben Kovászna megyét képviselő szenátor Neagu Ionuț, a felsőházban 2021 folyamán kifejtett tevékenységéről. Helyes és követendő példa, amint a parlamentben általa feltett kérdések, megfogalmazott interpellációk és hozzászólások sokasága is. A tartalmukról azonban ez már nem jelenthető ki, mert több esetben burkoltan, vagy nyíltan ellenünk irányul. A Romániában élő magyar nemzetrész önazonosságát megerősíteni hivatott intézkedések és gyakorlat megszüntetését célozzák ugyanis. Mindezt pedig a magyarként való ellehetetlenítésünk okozta beolvadásunk, vagy elvándorlásunk eléréséért teszi.

Háromszék, Miska Brigitta | 2021. augusztus 12.

Az elmúlt években semmi előrelépést nem tapasztaltunk a magyarellenesség háttérbe szorítása terén, és lám, tovább folytatódik 2021-ben is a xenofób megnyilvánulások sorozata. A román fociultrák kitettek magukért, előbb augusztus 4-én a másodosztályban rendezett Bukaresti Steaua–FK Csíkszereda mérkőzésen mutatták ki a foguk fehérjét a fővárosi szurkolók, majd augusztus 9-én az FC Farul Constanța–Sepsi OSK élvonalbeli találkozón skandáltak magyarellenes rigmusokat a tengerparti drukkerek.

Háromszék, Demeter J. Ildikó | 2021. augusztus 12.

Az igazságszolgáltatás függetlensége a valódi demokráciák egyik alapköve, amit állítólag Romániában is letettek 1989 decembere után, csakhogy ami ráépült, az inkább torzó, a tisztességes eljáráshoz való jogot főleg a filmekből ismerjük.

Van előrelépés, hogyne: többször módosították a büntetőjogot, a bírák elmozdíthatatlanságot és különnyugdíjat kaptak, létrehoztak korrupcióellenes-maffiaellenes és ügyészségellenes ügyészséget is, de ez utóbbit megszüntetik, mert a szakmabeliek és az Európai Unió hozzáértői is fölöslegesnek ítélik. Nem csoda, két év alatt 15 millió lejt emésztett fel, és senkit sem helyezett vád alá, különben is Dragnea hozta létre, hogy megszabaduljon a börtöntől, de neki sem sikerült. Ez is jelzi, hogy nálunk minden ügyész és bíró hivatása magaslatán áll.

Léphaft Pál karikatúrája

Néhányat ugyan elítéltek közülük is, de hát ők csak a szabályt erősítő kivételek, és lám, nem maradtak büntetlenül. Abból, hogy ki marad büntetlen, sejthetjük, hogy hátulról, nem is igen rejtőzve ki irányítja Justitiát: 2021 elején még nincs ítélet az 1989-es „forradalom”, az 1990 júniusi bányászjárás, a 2015-ös Colectiv-tűzvész és Gabriel Oprea volt belügyminiszter perében, bár ezeknek legalább nekifutottak, miközben Marosvásárhely fekete márciusát szépen szőnyeg alá seperték; és van, amit az elévülés „oldott meg”, például a Microsoft-dossziét. Ezek csak a legvisszhangosabb ügyek, amelyekhez a magyarság még számtalan elveszített vagy lezáratlan eljárást tud hozzátenni: zászló- és feliratperek tucatjait, a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását, a gyulafehérvári Batthyáneum perének elnyújtását, a székely „terroristák” elítélését, az úzvölgyi erőszakos temetőfoglalást, a Békás-szoros Neamț megyéhez való csatolását – és ez a lista sem teljes, csonka, mint a nekünk járó igazság.

A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete által kiadott Gúnyhatár – Léphaft-karikatúrák körülírva című kötetből (Illyefalva, 2021, szerk. Ambrus Attila)

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. augusztus 11.

„Ha a térséget sikerül a potenciáljának megfelelően fejleszteni, látni fogják, hogy az etnikai összetételt is jelentősen meg lehet változtatni (…). Ha itt termelő kapacitások alakulnak ki, és szükség lesz a munkaerőre, nyilvánvaló, hogy jönnek majd munkakeresők is” – jelentette ki Ludovic Orban Hargita megyében vasárnap. „Arra is gondoltam: miért ne tehetnénk Csíkszeredába valamilyen hatóság vagy országos ügynökség székhelyét” – tette hozzá.