Háromszék, Váry O. Péter | 2021. november 1.

Én az a fajta vagyok, aki gyakran jár temetőkbe. Nem csak szüleim és negyedízig felmenőim sírjait látogatni-gondozni, de számtalan más okból is. Többek között „megörökölt” nyughelyek is várnak rám, így hát ilyenkor, halottak napja előtt sokfelé akad dolgom.

Háromszék, Mózes László | 2021. október 30.

Magasból látni – életterünket és távolabbi tájakat egyaránt – mindig mást, mindig többet jelent a szokványos szemlélődésnél. Ilyen egyedi rálátásra teremt lehetőséget Háromszék legmagasabb csúcsa, az 1777 méter magas Lakóca, sőt, a látogató akár az ott, igen nehéz körülmények között dolgozó meteorológusok életébe is bepillanthat. Oda feljutni nem oly nagy kihívás, egy lokálpatrióta pedig joggal érezheti: fontos, hogy bár egyszer lepillanthasson a Lakócáról, hiszen az meghatározó, maradandó élmény.

Háromszék, Hecser László | 2021. október 25.

Baróton három helyszínen hajtottak fejet az 1956-os forradalom és szabadságharc magyarországi és erdélyi mártírjainak áldozatvállalása előtt. A felszólalók méltatták a szovjet csapatokkal szembeszálló pesti srácok helytállását, kitértek az erdélyi szerveződésekre, a román állam megtorló intézkedéseire, és megemlékeztek azon 58 erdővidékiről is, akiket a forradalmat követő években a hatalom meghurcolt és elítélt csak azért, mert hittek a szabadságban. Felidézték Moyses Márton emlékét, aki 1956 októberében három társával – Bíró Benjáminnal, Józsa Árpád Csabával és Kovács Jánossal – együtt megkísérelt a forradalomhoz csatlakozni, ezért később börtönbüntetésre ítélték, majd az átéltek és az azokat az éveket követő ellehetetlenítése hatására 1970-ben Brassóban a kommunista párt székháza előtt benzinnel leöntötte és felgyújtotta magát.

Háromszék, Nagy D. István | 2021. október 25.

Rendhagyó dokumentumfotó-tárlatnak ad otthont szombattól a sepsiszentgyörgyi evangélikus templom. Sepsiszentgyörgyön és Erdélyben is első alkalommal tekinthető meg a Magyar Távirati Iroda (MTI) 56 kép ’56-ról című kiállítása, mely a 65 évvel ezelőtti budapesti forradalmi események első hét napjába nyújt betekintést. A fekete-fehér felvételeken a kezdeti eufória, remény pillanatai mellett a forradalom sötét és tragikus oldala is megelevenedik. A tárlat szűk körű, visszafogottan ünnepélyes megnyitójára szombat délután került sor.

Háromszék, Iochom István | 2021. október 25.

A járványügyi helyzet nem tette lehetővé, hogy az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 65. évfordulójára tervezett megemlékezéseket az eredeti elképzelés szerint tartsák meg, a programot felülírta a koronavírus-járvány, az emlékhelyeken csupán csendes főhajtásra, közös imára és koszorúzásra kerülhetett sor.

Háromszék, Bokor Gábor | 2021. október 25.

Kereken 15 éve, hogy a kovásznaiak a központi parkban felállított Likas-kő emlékműnél emlékeznek a magyarországi ’56-os forradalomra. A népes résztvevők megszokott tábora idén nem gyűlhetett össze. Egy nagy méretű kokárda a kopjafán, egy kis csokor virág a kő likába – ez jelezte, hogy minden korlátozás ellenére megemlékeztek az ’56-os hősökről. A COVID-járvány miatti szigorítások okán nem gyülekezhettek a kovásznaiak az emlékműnél, de a hősök előtti tisztelgés nem maradt el: az eseményt a városközponti református templomba költöztették a szervezők. Nem telt meg ugyan az istenháza, de jelen volt a Havadtőy Sándor cserkészcsapat, énekkel-zenével a Kikapcsolsz zenekar.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. október 22.

A megcsonkított Magyarország nemzetből néppé, arctalan sokasággá alacsonyított lakossága 1956 októberében felemelte sárba taposott fejét, kiegyenesítette derekát, és szembefordult a zsarnoksággal. A hangadók, amint a történelem folyamán még sok esetben, ezúttal is a fiatalok közül kerültek ki.

Háromszék, Szekeres Attila | 2021. október 22.

Ezzel a címmel tudósítottam a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emlékháza 2014. április 30-i avatójáról a másnapi Háromszékben. A cím azért is találó, mert Sepsiszentgyörgynek megvannak a saját ötvenhatosai, akik a Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetségébe (VPFSZ) tömörülve tesznek azért, hogy ’56 szelleme ne lankadjon. Az 1989-es rendszerváltozás után a szervezet emlékjeleket állított a városban, a kommunista diktatúra áldozataira és azon belül az 1956-os magyar forradalom utáni megtorlást szenvedettekre való emlékeztetőül. Írásunkban ezekre a jelekre hívjuk fel olvasóink figyelmét.

Székely Hírmondó | 2021. október 22.

Mit tettek Romániában azok, akik az 1956-os magyar forradalommal és szabadságharccal együtt éreztek? Volt, aki egyszerűen „csak” együtt érzett, és drukkolt a forradalom sikerének: annak, hogy Magyarországon bukjon a gyűlölt rákosista vezetés, az ország szabaduljon fel a szovjet megszállás alól. Volt, aki tovább lépett, és hasonló elvárásait nyilvánosan is kifejezésre juttatta…

Háromszék, Benkő Levente | 2021. október 21.

A magyar forradalomhoz közvetlenül kapcsolódó, annak hatására létrejött romániai, ezen belül erdélyi szervezkedések/megmozdulások egyik kiemelkedő mozzanata volt a temesvári egyetemi diákság zendülése. A magyarság körében feltehetően kevésbé ismert, köztudatunkban bizonyára kevésbé rögzült az 1956. október 30-i temesvári diáknagygyűlés és az abból kibontakozó zendülés története. Azon a napon a Béga-parti városban elsöprő többségükben román nemzetiségű egyetemi hallgatók ezrei fejezték ki nyilvánosan együttérzésüket a magyar forradalom eszméi iránt. A hadsereg és a Securitate erőszakkal fojtotta el a lázadást, több diákvezért politikai börtönre ítéltek. Tekintsük át a történteket.

Háromszék, Nagy B. Sándor | 2021. október 21.

Életünk jó részét a Facebookon töltjük, ami azt jelenti, hogy bármennyire is furcsa, mások megosztásain, nézetein, véleményén át is szemléljük a világot. A számunkra fontos emberek útmutató fáklyákként világítanak előttünk, a kevésbé fontosak néha idegesítenek, függetlenül attól, hogy hol élnek a világban. De mindenképpen befolyásolnak.

Háromszék, Ferencz Csaba | 2021. október 20.

Több mint másfél évtizede annak, hogy – épp a gyászos népszavazás utáni elkeseredettség hangulatában – létrejött a külhoni újságírókat tömörítő összefogás, a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK). A szerveződés életképesnek bizonyult, hiszen azóta is csaknem évente találkoznak az elszakított nemzetrészek sajtósai, és a kapcsolatok kiépülésével többrétű együttműködés alakult ki, sőt, barátságok is köttettek. Ennek summázása, illetve a továbblépés igénye hívta össze a múlt hét végi tengelici találkozót.