Háromszék | 2021. december 31.

Történelmi egyházaink főpásztorai karácsonykor és húsvétkor pásztorlevélben fordulnak híveikhez, a Magyar Unitárius Egyház korábbi püspöke, Bálint-Benczédi Ferenc meghonosította, hogy még két alkalommal, pünkösdkor és újévkor is körlevet ír. A hagyományt folytatva utódja, az újonnan megválasztott egyházfő, Kovács István volt sepsiszentgyörgyi lelkipásztor is elküldte újévi pásztorlevelét, melyet a 100. zsoltár sorai ihlettek: „Ujjongjatok az Úr előtt az egész földön! Mert jó az Úr, örökké tart szeretete és hűsége nemzedékről nemzedékre.” (Zsolt 100,1.5)

Háromszék, Farcádi Botond | 2021. december 31.

Ha van valami jó a nehéz időkben, krízishelyzetekben, válságokban, akkor az leginkább abban mutatkozik meg, hogy valamiképpen visszavezet azokhoz az alapértékekhez, amelyek létezését máskor oly természetesnek vesszük.

Nem volt könnyű év az idei, hiába reméltük tavaly ilyenkor, hogy szabadulunk a koronavírus-járvány szorításából, mindennapjainkat 2021-ben is nagyban meghatározta a pandémia: korlátozások, félelmek közepette élhettünk csak – mi, akik élhettünk, hiszen sokan, túl sokan távoztak közülünk. És mégis: mi vagyunk elégedetlenek, mégis mi méltatlankodunk, panaszkodunk, lázadunk, mi vagyunk azok, akik elfelejtik, milyen jó élni, örülni, csak úgy lenni szeretteink közelségében.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. december 28.

Karácsony a keresztény, keresztyén világ legnagyobb ünnepe, hiszen a bűnben fetrengő emberiséget megváltó, a sötétséget eloszlató, a reménységet tápláló, az örök élet lehetőségét megteremtő Istenfiú közénk jövetelének az időpontja. Ezt ünnepeljük, ezt kellene ünnepelnünk évről évre, immár 2021 esztendeje. A lényeg azonban elsikkad a külsőségek mellett, és ezzel a szent évfordulót megfosztjuk eredeti tartalmától. Mert helye van ugyan a sziporkázó fényeknek és a csillogásnak, amint az ajándékozásnak is, de csak az Üdvözítő eljövetele által gerjesztett öröm, az iránta és embertársaink iránt érzett szeretet hangsúlyosabb kifejezéseként. Mi viszont egyre jobban megfeledkezünk róla.

Háromszék, Nagy B. Sándor | 2021. december 28.

„Csendes éj. Szentséges éj. Mindenek nyugta mély.” Ahogy felcsendül az éjszakában az ének, meghitt öröm és izgalom tölti el a lelkeket. Vajon mit csinálnak most a háziak? Járt-e már itt az angyal, elfogyasztották-e a vacsorát? Vajon itthon vannak-e, lefeküdtek-e már?

Székely Hírmondó, Borcsa János | 2021. december 24.

Értelmünk korlátai mindenképpen akadályoznak abban, hogy a földi lét sokféle „titkához” hozzáférjünk. Tudjuk viszont, hogy a csodásnak mondható kozmikus rend működésének egyik alapelve csillagászati természetű.

Háromszék | 2021. december 24.

Csodálatos az ember képzelete, agya! Elég, ha behunyom a szemem, máris messzi városok utcáin bandukolok, vagy éppen a bazilikáit, múzeumit nézegetem, vagy az Adria átlátszó zöld vizében szemlélem a tüskés állatokat, melyeknek szúrását egyszer meg is tapasztaltam.

Mégis mostanában, az aggastyánkor küszöbén legtöbbet a szülőfalumba látogatok, s nyáron pandúr-tolvajt játszunk, mezítláb szaladgálva tavasztól késő őszig a felső utcán, a kertek megett, s olykor a Gomoját oldalán. Télen a fakorcsolyáimmal egyensúlyozok az elég meredek szánkópályán a hasonszőrű gyermekekkel együtt.

Háromszék, Nagy B. Sándor | 2021. december 24.

Csengőszóra ébredünk. Először csak nagyon távolról halljuk, aztán egyre hangosabbá válik. Lassan szertefoszlik az álom, kinyitjuk a szemünk, és ámulva-bámulva nézzük a csodát. Elkábít a csillogás és a fenyőillat, úgy érezzük, mintha titokzatos meseerdőbe tévedtünk volna.

Aztán megtudjuk, hogy ez a karácsonyfa. Az angyal hozta sok más ajándékkal együtt. Bujkálunk az ágai alatt, kibontjuk a csomagokat, kipróbáljuk az új játékokat, miközben együtt a család, és mindenki vidám.

Háromszék | 2021. december 23.

Az elmúlt majdnem két évben sokszor éreztünk bizonytalanságot vagy félelmet – nemcsak a járvány miatt. Ezért „éppen jókor” jön Jézus születése. Karácsonykor ugyanis nem az idillt kell ünnepelni, hanem azt, hogy Isten velünk van bizonytalanságunkban, félelmünkben.

Az elmúlt időszakban gyakran hallottuk a félelem kifejezést. Magam is alaposabban utánanéztem, mit ír a Biblia a félelemről. Egyik helyen olvasom, hogy a Szentírásban 124-szer fordul elő a „Ne féljetek!” bátorítás/ígéret.

Háromszék | 2021. december 23.

Ilyenkor, adventben mindig gyermeki lelkülettel készülök a karácsonyra, Jézus születésnapjának megünneplésére. Ennek a ráhangolódásnak szerves része az adventi gyertyagyújtás, a karácsonyi díszek készítése, valamint a Názáret és Betlehem közötti út újabb és újabb megtétele, amely során a tanítványaimmal együtt minden évben mi is tanúi lehetünk a pásztorok és a keleti bölcsek látogatásának a szent családnál, a betlehemi istállóban.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. december 22.

„Tudatában lévén annak, hogy a mai emlékezetpolitikai fejlemények mögött valójában tisztázatlan politikai és történelemhamisítási szándékok húzódnak meg, fontosnak tartom leszögezni, hogy a rendelkezésünkre álló bizonyítékok, tanúvallomások és dokumentumok szerint az 1989-es romániai forradalom kitörésének hiteles dátuma: december 15.” Tőkés László református lelkész fogalmazott így, az általa Temesváron kiváltott láncreakció 32. évfordulóján tartott konferencián.

Háromszék, Nagy D. István | 2021. december 20.

Vélhetőleg nem a véletlen hozta, hogy Klaus Iohannis államfő nem maga olvasta fel szombaton, a romániai nemzeti kisebbségek napja alkalmából írt, megindítónak szánt beszédét, mert nagy eséllyel még önmaga számára is kínosak voltak a papírra vetettek.

Háromszék, Kisgyörgy Zoltán | 2021. december 19.

Az Ojtozi-patak völgye Erdély egyik legfontosabb kapuja ma is. Szurdokszerű keskeny völgyszorosa a Keleti-Kárpátok jellegzetes homokkő övezetében alakult ki. Tört be itt mihozzánk hajdanában tatár és török, áthaladtak rajta nagynevű hadvezérek: Batu kán, Mátyás király, Mihály vajda, Bem József. Véres harcok színhelye volt a völgy az osztrák–török háborúban, az 1848–49-es szabadságharc idején, de a két világháborúban is. Jókai Mór felülmúlhatatlan fantáziával írja le a szorost a Damokosok (1883) c. regényében. Akárcsak Háromszék más átkelőhelyein, itt is évtizedekig rettegésben tartották az utasokat az ojtozi rablók. Munduka, Ityim és Drimba nevei szájról szájra maradtak fenn Ojtozban. Régi mesék ezek, azóta sokat változott a világ, újabb-féle bajok leselkednek itt gyalogosra és az autósra egyaránt.