Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. február 22.

A szólásszabadság rossz értelmezése világszerte, így a magyar nyelvterületen is gondot okoz az egyének közötti kapcsolatokban, mert verbális erőszakhoz vezet. Sokan ugyanis fittyet hánynak az együttélésnek a lét minden területén érvényes alapelvére: a személyes szabadság addig tart, amíg nem sérti vagy korlátozza a másokét. És ez igaz a sokat emlegetett emberi jogokra is, amelyeket szintén nem szabad(na) a mások kárára érvényesíteni.

Népújság, Gligor Róbert László | 2022. február 21.

Új programokkal, kevesebb résztvevővel

A koronavírus-járványra való tekintettel idén kevesebb, egymástól térben elkülönülő, és nem túl nagy tömegeket megmozgató programmal várták a szervezők az ünneplőket, ennek ellenére sikeresnek tartják a Bocskai Napok rendezvénysorozatot Nyárádszeredában.

Hargita Népe, Simó Márton | 2022. február 22.

Lehet úgy élni, hogy csak úgy. Van az embernek valamilyen munkahelye, valamilyen környezete. Abban éldegél évtizedek óta. Valamikor szerzett képesítést, mindegy, hogy milyen szintűt. Lehet egy becsületes szakma, amelyet kétkezi munkával kell végezni. De lehet felsőfokú diplomához kötött. Sokan úgy vannak vele, hogy amióta felnőtteké váltak, soha nem érdekelte őket a tovább, a feljebb vagy a másfelé lépés igénye. Holott arról szól a mai világ, hogy nagyon résen kell lenni. Nagyon gyorsan változnak a körülmények, és úgy tűnik, hogy állandó igazodás nélkül nincsen felzárkózás.

Háromszék, Mózes László | 2022. február 21.

Ismételten megfosztották az erdélyi magyar közösséget – nem csupán az Erdélyi Református Egyházkerületet – örökségének egy jelentős, pótolhatatlan részétől. A legfelsőbb bíróság ugyanis jogerősen elutasította a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Természettudományi Múzeuma gyűjteményének visszaszolgáltatását az Erdélyi Református Egyházkerületnek. Ez annyit jelent, hogy noha a Református Egyházkerület korábban sikeresen visszaperelte a kollégium épületeit, de az épületekkel már nem adták vissza az ezekkel együtt államosított ingóságokat is. Az egyház pert indított az értékes, nem csupán szimbolikus jelentőségű gyűjteményéért is, ám azt most jogerősen elveszítette.

Háromszék, Szekeres Attila | 2022. február 18.

Nagy József a Kriterion Könyvkiadó 20. század című sorozatában tavaly megjelent Békeévek Mars árnyékában – A Székely Határvédelmi Erők története (1940–1944) című könyvét mutatták be szerda este Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében. A házigazda Lőrinczi Dénes könyvtáros, történész köszöntője után Magyarosi Sándor hadtörténész méltatta a kötetet és faggatta annak szerzőjét.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. február 17.

A temesvári születésű (1948), Kolozsváron felnőtt, de 49 esztendőnyi itt tartózkodás után immár kézdivásárhelyivé vedlett, a magyar kultúra napján, 2022. január 22-én Háromszék Kultúrájáért díjban részesült Vetró András szobrászművésszel beszélgettünk múltról, jelenről, álmokról és tervekről a céhes városban található műtermében.

Háromszék, Mózes László | 2022. február 17.

Korán kelnek, mint mindig az elmúlt hétvégeken. Pedig még aprócska gyermekek, és máris megmérettetésre készülődnek. Vasárnap kora reggel, csípős télidőben lépnek ki otthonaikból, és izgatottak, mert újabb verseny következik.

Székely Hírmondó, Kocsis Károly | 2022. február 17.

Felhívott egy barátom, hogy miért foglalkozunk a finnekkel. Tegnapi vezércikkünkre célzott, amelyben egy, keresztény elvei miatt börtönbüntetéssel fenyegetett finn asszonyság sorsát ecseteltük, egyben jelezvén, hogy ez a fajta, nyugat (és most már észak) felől bennünket ostromló liberalizmus milyen veszélyeket, illetve végkifejletet tartogat számunkra. Azt mondta, mármint a barátom, hogy a Székely Hírmondó inkább csak helyi ügyeket taglaljon, Finnország túl messze van hozzánk ahhoz, hogy az ottani őrület ide is begyűrűzzön.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. február 16.

A meleg közösség tagjai méltóságának megsértése miatt emelt vádat a finn államügyészség 2020-ban Päivi Räsänen parlamenti képviselőnő, volt finn belügyminiszter ellen, amiért közösségi oldalán egy kép formájában megosztotta Pál apostol rómaiakhoz írt levelének 1:24-27. versét. A hatóság szerint ugyanis a bibliai szöveg szó szerinti idézése „sértette a homoszexuálisok egyenlőségét és méltóságát”. A Twitter-bejegyzés az Evangélikus–Lutheránus Finn Egyház egy 2019-ben szervezett Pride felvonuláshoz való csatlakozását kritizálta.

Háromszék | 2022. február 15.

Rokonok, barátok, pályatársak igyekeznek életben tartani az emlékét

Szomorúan és beletörődéssel vettük tudomásul egy évvel ezelőtt, hogy Sepsiszentgyörgyön elhunyt Farkas Árpád (1944–2021) József Attila- és Kossuth-díjas író, költő, publicista, a Háromszék napilap korábbi főszerkesztője. Annak rendje-módja szerint részt vettünk a temetésén, együtt voltunk sokan a végtisztességtevés alkalmán, és már hazajövet – ez 2021. február 10-én történt – arról beszélgettünk Farkas Antal barátommal az autóban, hogy vajon mi következik ezek után? Hiszen olyan életmű fejeződött be és állt kerek egésszé a szemünk előtt, amely makulátlan. Maga a költő is vallotta, hogy büszkeséggel töltötte el a kisebbségi lét, mindig örömmel fogadta az ebből fakadó pluszt, a megtöbbszöröződött feladatvállalást, hiszen elsősorban közösségi ember, közösségért alkotó és gondolkodó értelmiségi (is) volt. Tudjuk, hogy soha nem vállalt és nem végzett vállalhatatlan feladatot – ennek meg is voltak a következményei a letűnt totalitárius rendszerben –, és bejárva a fél világot, látva és beszippantva a szabadabb földek levegőjét, soha nem vágyott el a szűkebb pátriából.

Hargita Népe, Simó Márton | 2022. február 15.

Különleges története van ennek a versnek. És úgy gondolom, hogy sokunkban hoz elő régi emlékeket. A mi családunk nem volt túl iskolázott. Viszont a könyvnek, az írott szónak volt némi becsülete. Főleg annak, amely rólunk szólt. Emiatt volt népszerű anno és folyamatosan Petőfi, mert annyira „univerzális”, hogy képes volt leszivárogni a Kárpát-medence minden magyar tudatú családja szintjére.

Népújság, Imre Lídia | 2022. február 14.

A magyar kultúra napja rendezvényeként január 23-án Korondon emlékkopjafát avattak Kedei Zoltán festőművész tiszteletére. A szeretet és örök emlékezés oszlopa ez a korondi közösség részéről, a tanítónak, a művésznek, az Embernek. A kopjafaállítás az igaz barát, Ambrus Lajos író gondolata volt, a gondolatot pedig tett követte, és a Firtos Művelődési Egylet által ez a nemes gondolat valóra válhatott. A Korondi Unitárius Egyházközség készséggel az ügy mellé állt, az unitárius templom udvarán adott otthont az emlékezés kopjafájának, felvállalva annak gondozását, a művész emlékének életben tartását. Kedei Zoltán visszatért, „hazatért” Korondra. Ifjúként került ide, 1951-1952 között tanítói állást töltött be itt. Ez rövid életszakasz, de a művész lelkében mindvégig elevenen élt a Korondon töltött idő. Később eljött újra és újra, hűséges fogadott fia maradt a falunak. Évtizedek múltán is szeretettel idézte fel az itt töltött időszakot. Ifjúság, a faluközösség, a tanügyi közösség, egy szép szerelem emléke – a művész sokszor mesélt ezekről. Korond örökre megmaradt szívében. Itt festette élete első olajportréját is egy helybéli kislánykáról. Tófalvi Zoltán írja a korondi iskola 300. évfordulójára kiadott kötetben: „A második világháború végét követően Bartha József igazgató-tanító, Benczédi Sándor szobrászművész, Szombath Zoltán, Haáz Sándor, Kedei Zoltán, Nagy Jenő pedagógusi helytállása is példamutató az iskola történetében.”