Hargita Népe, Simó Márton | 2022. február 15.

Különleges története van ennek a versnek. És úgy gondolom, hogy sokunkban hoz elő régi emlékeket. A mi családunk nem volt túl iskolázott. Viszont a könyvnek, az írott szónak volt némi becsülete. Főleg annak, amely rólunk szólt. Emiatt volt népszerű anno és folyamatosan Petőfi, mert annyira „univerzális”, hogy képes volt leszivárogni a Kárpát-medence minden magyar tudatú családja szintjére.

Népújság, Imre Lídia | 2022. február 14.

A magyar kultúra napja rendezvényeként január 23-án Korondon emlékkopjafát avattak Kedei Zoltán festőművész tiszteletére. A szeretet és örök emlékezés oszlopa ez a korondi közösség részéről, a tanítónak, a művésznek, az Embernek. A kopjafaállítás az igaz barát, Ambrus Lajos író gondolata volt, a gondolatot pedig tett követte, és a Firtos Művelődési Egylet által ez a nemes gondolat valóra válhatott. A Korondi Unitárius Egyházközség készséggel az ügy mellé állt, az unitárius templom udvarán adott otthont az emlékezés kopjafájának, felvállalva annak gondozását, a művész emlékének életben tartását. Kedei Zoltán visszatért, „hazatért” Korondra. Ifjúként került ide, 1951-1952 között tanítói állást töltött be itt. Ez rövid életszakasz, de a művész lelkében mindvégig elevenen élt a Korondon töltött idő. Később eljött újra és újra, hűséges fogadott fia maradt a falunak. Évtizedek múltán is szeretettel idézte fel az itt töltött időszakot. Ifjúság, a faluközösség, a tanügyi közösség, egy szép szerelem emléke – a művész sokszor mesélt ezekről. Korond örökre megmaradt szívében. Itt festette élete első olajportréját is egy helybéli kislánykáról. Tófalvi Zoltán írja a korondi iskola 300. évfordulójára kiadott kötetben: „A második világháború végét követően Bartha József igazgató-tanító, Benczédi Sándor szobrászművész, Szombath Zoltán, Haáz Sándor, Kedei Zoltán, Nagy Jenő pedagógusi helytállása is példamutató az iskola történetében.”

Háromszék, Farkas Réka | 2022. február 14.

Szűkszavún, többnyire az MTI magyar hírügynökségre hivatkozva számolt be a román sajtó az úzvölgyi katonatemető kapcsán hozott legfrissebb bírósági ítéletről: tudomásul veszik, hogy a Bákó Megyei Törvényszék érvénytelenítette az úzvölgyi katonatemető román parcellájának dormánfalvi önkormányzat által kiállított építési engedélyét, és elrendelte a törvénytelenül felállított betonkeresztek lebontását.

Háromszék, Szekeres Attila | 2022. február 4.

Hírül adtuk, hogy befejeződött a jelenleg Kézdivásárhely részét képező kantai minorita rendház felújítása, és ez alkalomból, 2021 végén két helybeli újságíró, Bartos Lóránt és Iochom István tollából megszületett a magánkiadásban megjelent A kézdivásárhelyi minorita rendház című könyv.

Háromszék, Csinta Samu | 2022. február 11.

Ha felkapaszkodunk a nyelvünk, kultúránk, nemzeti emlékezetünk árbócára, egészen távolra láthatunk, tartja Léphaft Pál. Az Újvidéken élő karikaturistával, újságíróval a rajzolt vezércikk rejtelmeiről, egymás megismerésének útjairól és gondolatolvasó barátokról is beszélgettünk.

Háromszék, Mózes László | 2022. február 8.

Vad, reménytelennek látszó sziklavilág felé közelít egy piros helikopter, fedélzetén bevetésre kész hegyimentők – nézi e nyugtalanító képsorokat, s közben olvassa a felvételt kísérő hírt: a Buş­teni-i Salvamont három tagja végre le tudott ereszkedni a helikopterről a magashegyi balesetben közel három hete elhunyt lányhoz, élettelen testét lehozták a hegyről.

Háromszék, Mózes László | 2022. február 8.

Közösségként a szórványvidéken élő magyarok az embertelen tiltások, korlátozások miatt igen nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt két év során. Igaz, afféle felkarolandó kistestvérként azelőtt is állandó odafigyelésre, törődésre szorultak, egyszerűen azért, mert akaratuk ellenére kerültek olyan történelmi és társadalmi helyzetbe, hogy a segítségnyújtás esetükben létfontosságúvá vált.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. február 4.

Klientúra-építőnek és megosztónak bélyegezte Orbán Viktor támogatás-centrikus nemzetpolitikáját hat erdélyi magyar értelmiségi. Petíciójukban ugyanakkor rámutattak, hogy „az erdélyi magyar nyilvánosság is beszűkült az ottani média felvásárlásával, alárendelésével, a politikai pártok a Fidesz kiszolgálóivá lettek, megjelent a cenzúra és a retorzióktól való félelem, az erdélyi magyar társadalom sokszínűségét már senki sem képviseli”.

Háromszék | 2022. február 4.

1967-ben dr. Komáromi Mihály kovásznai szülész-nőgyógyász lakásán egy vacsorán ismertem meg Farkas Árpádot és bájos, okos feleségét, Erzsébetet. Az egyetem elvégzése után mindketten ott tanítottak. Én már olvastam az Utunkban és a Korunkban megjelent verseit, sőt, a fiatal költők Vitorlaének című antológiáját is megvettem, s érdeklődéssel kaptam fel fejem e versek, de főleg az ő verseinek olvastán.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. február 2.

Claudiu Maior tanácsos durván ráripakodott és félbeszakította kollégája, Frunda Csenge, az RMDSZ frakcióvezetőjének alig megkezdett beszédét a marosvásárhelyi önkormányzati képviselőtestület csütörtöki (január 27.) ülésén, amiért elsőként magyar nyelven szerette volna megfogalmazni gondolatait. Emelt hangon, kioktató és fölényes stílusban hozta az érintett tudomására, hogy fordítás hiányában először az állam hivatalos nyelvén kell mindenkinek felszólalnia. A helyi RMDSZ közleménye szerint azonban a szabályzat nem ír elő sorrendet a két nyelven zajló tanácsüléseken, azonban a magyarul felszólalóknak románul is meg kell fogalmazniuk mondanivalójukat.

Népújság | 2022. január 30.

Kettős könyvbemutató a Bernádyban

Két érdekes, különleges kötetet mutattak be kedden délután a marosvásárhelyi Bernády Házban. Az a közös bennük, hogy több országban dolgozó magyar újságírók összefogásával, hozzájárulásával jött létre, más-más téma köré csoportosítva a beküldött írásokat. A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete által gondozott Gúnyhatár című kötetben a népszerű Léphaft Pál vajdasági karikaturista munkáit kellett továbbgondolni, míg a Múltból jövendő című könyvben valamilyen személyes – a tágabban vett családi örökségből előkerült – tárgyhoz, korabeli fényképhez társítottak történetet az újságírók, olyat amely kisebbségi sorsunkról, szétszabdaltságunkról, ugyanakkor egy kultúrához való tartozásunkról mesél.

Háromszék, Fekete Réka | 2022. február 1.

Vasárnap a három esztendővel ezelőtti bákói első magyar misére és az öt éve elhunyt Solomon Adrianra, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) korábbi elnökére emlékeztek Bákóban a Szent Kereszt-templomban összegyűlt csángó hívek. Huszonnégy településről több mint háromszázan vettek részt az évfordulós misén, amelyet Varga András bogdánfalvi plébános celebrált, aki Măriuț Felix forrófalvi plébánossal együtt misézett három éve, a 2019. január 27-i első bákói magyar szentmisén.