Háromszék, Fekete Réka | 2022. február 1.
Vasárnap a három esztendővel ezelőtti bákói első magyar misére és az öt éve elhunyt Solomon Adrianra, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) korábbi elnökére emlékeztek Bákóban a Szent Kereszt-templomban összegyűlt csángó hívek. Huszonnégy településről több mint háromszázan vettek részt az évfordulós misén, amelyet Varga András bogdánfalvi plébános celebrált, aki Măriuț Felix forrófalvi plébánossal együtt misézett három éve, a 2019. január 27-i első bákói magyar szentmisén.
Varga András plébános fogadja a csángók ajándékát, a fonott kalácsot és megáldja őket. Kátai Edit felvétele
Az emberekben már kezd tudatosodni, hogy minden hónap utolsó vasárnapján lehetőség van magyar misét hallgatni Bákóban, kezd megszokottá alakulni az életükben, ami pedig a jászvásári római katolikus püspökséget illeti, kezd kialakulni egy eléggé jó kapcsolat a püspökség és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége között – mondta lapunk megkeresésére Fazakas-Tímár Karina, a szövetség vallásügyi felelőse. A nyilvántartásában lévő előjegyzés szerint huszonnégy településről háromszázhúzan iratkoztak fel a vasárnapi magyar misére. Áttörésről nem lehet beszélni a moldvai magyar nyelvű misézés tekintetében, hisz csupán havi egy alkalomra szorítkozik, és csak Bákóban van erre engedély, amit Ferenc pápa 2019-es romániai látogatása előkészületeikor engedélyezett Petru Ghergheli korábbi jászvásári püspök, de a csángószövetség vallásügyi képviselője bízik abban, hogy mégis elmozdul valami ebben az ügyben.
Nyisztor Tinka pusztinai néprajzkutató, az MCSMSZ korábbi vallásügyi felelőse, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke nem ennyire optimista. Úgy véli, a jászvásári püspökség attól tart, ha megengedi a rendszeres magyar nyelvű misézést Pusztinában, akkor a többi csángótelepülés is kérni fogja, ettől pedig szerinte teljesen elzárkózik az egyházi főhatóság. Lapunk érdeklődésére elmondta, a magyar kormány támogatásával felújított forrófalvi műemlék templom tavaly novemberi felszentelése alkalmával átadott egy kérést az ott jelen lévő Iosif Păuleț jászvásári püspöknek – amire máig nem kapott választ –, ott helyben az egyházfő arra kérte őt, ne küldjenek neki kéréseket, a magyar mise ügyét oldják meg a falujukban. Megoldanák, de a másfél éve Pusztinába helyezett Diacu Anton plébános azzal utasítja el kérésüket, hogy a faluban nem mindenki kéri a magyar misét – mondotta. Nyisztor Tinka nem vonja kétségbe új papjuk jóindulatát, aki tavaly beépítette a Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke által celebrált magyar misét a Szent István-búcsú programjába, csoportjukat elkísérte a magyarországi eucharisztikus kongresszusra, de nem enged álláspontjából, és az alkalmi magyar miséken kívül, amikor többnyire vendégpapok prédikálnak, nincs magyar mise Pusztinában sem. (A jelenlegi pusztinai plébános a Vrancea megyei Ploszkucényből származik, ahová a XIX. században települtek csángók a túlnépesedett Szabófalváról, Gyulafehérváron tanult, egy ideig Szatmárnémetiben szolgált – szerk. megj.) A pusztinai néprajzkutató több mint harminc éve fogalmazza meg beadványait a magyar mise ügyében, a jászvásári püspökségen kívül a bukaresti nunciatúrán is több alkalommal képviselte a csángók ez irányú kérését, lapunknak azt mondta, továbbra sem adja fel, folytatja a küzdelmet.
Bár valóban nagy lépés a moldvai csángómagyarok életében a három évvel ezelőtt elindított havi egyszeri bákói magyar mise, hisz a jászvásári püspökség 1884 óta jegyzett történetében először fordult elő, hogy az egyházmegye területén a moldvai római katolikus főhatóság engedélyével, mondhatni elrendelésére miséznek magyarul, az ott élők azt szeretnék, ha saját falujukban, templomukban járhatnának rendszeresen magyar misére. Aki nem akar a magyar misékre járni, az elmehet a román nyelvű misékre, de ez ne legyen akadálya annak, hogy mi magyarul imádkozzunk – szögezi le Nyisztor Tinka.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Gúnyhatár
Múltból jövendőt
Kárpátországi téridő
Kárpátországi szolgálat
Vértelen vértanúk
