Háromszék, Csinta Samu | 2022. március 11.

A táncházmozgalom egyik megalapítója, a Hagyományok Háza koncepciójának megálmodója, majd szakmai igazgatója, a Nemzet Művésze. A hetvenöt éves Sebő Ferenccel a népi kultúra „öncélú” megismerésének értékéről beszélhettünk, és arról is, hogy a népzene miért sokkal inkább popzene, mintsem vonósnégyestéma.

Háromszék, Nagy D. István | 2022. március 10.

Ünnepélyes keretek között nyújtotta át tegnap a Székely Nemzeti Tanács vezetősége a szervezet által 2008-ban alapított Gábor Áron-Díjat Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár Gábor Áron Termében. A 2021-es év kitüntetését Erika Casajoana Daubert, a katalán kormány tagja, jogász, Sobor Dávid budapesti ügyvéd, valamint Toró Attila sepsiszentgyörgyi fotóművész, reklámgrafikus vehette át.

Háromszék, Farcádi Botond | 2022. március 10.

A meglehetősen zord időjárás ellenére is viszonylag sokan látogattak ki csütörtök délelőtt a sepsiszentgyörgyi turulmadár emlékműhöz, hogy részt vegyenek az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékére szervezett rendezvényen. A koronavírus-járvány idején elrendelt korlátozásoktól való szabadulás katarzisa azonban elmaradt: a szónoki beszédekben visszatérő téma volt a szomszédunkban zajló háború, a szabadság és a béke iránti vágy.

Háromszék | 2022. március 10.

Március 10-ét a székely szabadság napjává nyilvánította a Székely Nemzeti Tanács 2012. január 6-án. 1854-ben ezen a napon végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a Makk József-féle titkos szervezkedés székelyföldi vezetőit, bágyi Török János marosvásárhelyi református kollégiumi tanárt, martonosi Gálffi Mihály székely­udvarhelyi ügyvédet és nagyváradi Horváth Károly orbaiteleki földbirtokost. Mai Történelmünk rovatunkban Károlyi Dénes Székely vértanúk című, a Művelődés 1979. áprilisi számában megjelent írását közöljük, a szerkesztőség alcímeivel.

Háromszék, Farcádi Botond | 2022. március 10.

Sokszor kissé távolinak, megfoghatatlannak tűnhetnek azok a történelmi hősök, hadvezérek, költők, akikről egy-egy jeles évforduló, nemzeti ünnep alkalmából olvasunk, hallunk, tanulunk – bár bátorságuk mindenképpen tiszteletet ébreszt bennünk, a megemlékezéseken himnuszaink közös eléneklése után általában valamiféle megnyugvás költözik szívünkbe: azért az mégiscsak jó, hogy ma már nincs szükség véres forradalmakra, milyen jó is az, hogy nekünk nem kell vértanúkká lennünk.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. március 9.

Önazonosságtudatot erősítő nemzeti szentéllyé varázsolták a Lábasház kiállítóterét a Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) munkatársai. Egy olyan történelmi arcképcsarnokká, ahol múltunk nagyjaival szembesülhet az oda betérő, és feltöltődhet a Somogyi Győző Kossuth-díjas festő- és grafikusművész által megidézett száz magyar hős portréjából áradó energiával. A tárlatot hétfő délben nyitották meg a művész és népes közönség jelenlétében.

Háromszék, Pálmai Tamás | 2022. március 8.

Autóban ültem minap. Szólt a rádió. Éppen nem a háborúról volt szó. Igen, arról, ami éppen most zajlik, és amelynek bekövetkeztét váltig tagadtam, sőt, még családommal is vitára keltem. Hogy nem lesz, hogy csak riogatnak vele, hogy sokkal okosabb a vezír. Aztán bekövetkezett. Megtörtént az, amiről csak szüleink, nagyszüleink történeteiből tudunk. Nekünk még el tudták mondani.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. március 8.

Mit keresett a szabad székely a napóleoni háborúkban? Vagy Galíciában, Morvaországban? Íme, két fontos kérdés, amelyre választ kaphatunk Balykó Elek A vándor Székely emlékei címmel megjelent naplójából, amelyet március 3-án mutattak be a Bod Péter Megyei Könyvtárban.

A Háromszék Vármegye Kiadó – Státus Kiadó jóvoltából nyomdafestéket látott kötetet a kézirat gondozója és azt előszóval, valamint jegyzetekkel kiegészítő dr. Székely Zsolt nyugalmazott egyetemi docens ismertette. Ennek során rámutatott, hogy megjelentetésével „egy régi, több mint hetvenéves adósságot törlesztettek a magyar tudományossággal, néprajzosokkal, nyelvészekkel és történészekkel szemben”.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. március 7.

Március 4-én múlt egy éve, hogy Ukrajnában kihirdették „az állampolgárság kérdésében fenyegető nemzetbiztonsági kockázatok felszámolásáról” szóló elnöki rendeletet. Ennek értelmében a jövőben sem állami, sem önkormányzati hivatalt nem tölthetnek be a kettős állampolgárok. Ugyanakkor pártok tagjai, vagy stratégiai fontosságú állami vállalatok vezetői sem lehetnek. A hatálya alá esők listázása a nemzetbiztonsági szolgálatra hárult. Az ország nemzetiségeit sújtó rendeletet, az ukrán nyelv használatát az államigazgatásban, a közéletben, a kultúrában és a sportban kizárólagossá tevő nyelvtörvény előírásainak életbe lépése (2021. 01. 16.) előzte meg.

Háromszék, Farkas Réka | 2022. március 7.

Ülünk a tévé, a számítógép előtt és elárasztanak a hírek. Harcok, bombázások, politikusi üzenetek egyfelől, menekülők áradata a másik oldalon. Megrázó képek gyalogosan érkező, elgyötört emberekről, gyermekeiket menekítő anyákról, akik egy-egy bőrönddel indultak útra a túlélés reményében. Sorok a határátkelőknél és a már biztonságos helyre érkezettek kétségbeesése, akiknek fogalmuk sincs arról, merre, hogyan folytathatják. Féltik a hátrahagyottakat, aggódnak a velük lévők holnapjáért, melyet már sem elképzelni, sem megtervezni nem tudnak. Emberi drámák sokasága.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. március 4.

Futótűzként terjedt a román médiában március 2-án az a hír, hogy 15:45-től a magyar állam csak olyan harmadik országbeli állampolgárokat enged Romániából a területére, akik megfelelnek a schengeni térségbe való belépés feltételeinek, vagyis biometrikus útlevél, illetve vízum van a birtokukban. Az ukrán állampolgárokra is vonatkozó rendelkezés hallatán felháborodási hullám sepert végig Románián, és be kell vallanom, kezdetben magam is elbizonytalanodtam. Utánanézvén azonban a dolgok állásának, rádöbbentem, hogy jogszerű és megalapozott intézkedésről van szó. Az idevágó nemzetközi jogszabály ugyanis csupán az első biztonságos országba való korlátozás nélküli belépést teszi lehetővé a háborús övezetből menekülőknek, a Románia felől érkezőkre tehát nem vonatkozik.

Háromszék, Farcádi Botond | 2022. március 4.

Alighanem alapjaiban változtatja meg az európai politikai vezetők gondolkodását a világról a Vlagyimir Putyin által indított, egyre brutálisabb, egyre véresebb háború. Az orosz tankok tőlünk távol vonulnak, a félelem azonban száz, ezer kilométerekkel odébb is felébred, a rakétákat ukrán célpontokra lövik az oroszok, de süvítésük ide hallszik, a bombák ottani városokat tesznek a földdel egyenlővé, robbanásuk azonban fájdalmas ébresztő egész Európa számára, az otthonukat hátrahagyni kényszerülő, világnak induló menekültek áradata pedig immár testközelbe, tapinthatóvá, érzékelhetővé hozza a szenvedést, mely láttán nem lehet nem megrendülni, nem lehet közömbösnek maradni.