Háromszék, Ferencz Csaba | 2022. április 6.

Laptalálkozók, de egyéb rendezvények, beszélgetések kapcsán is – lapunk gazdasági helyzetéből kiindulva – nyíltan szoktunk beszélni a nyomtatott sajtó, azon belül is a regionális napilapok, így lapunk gazdasági helyzetéről. Most egy kicsit szélesebb nyilvánosság előtt, de korántsem kimerítően foglaljuk össze a magyar nyomtatott sajtó sajátos helyzetét, illetve a hozzá kapcsolódó szolgáltatások gondjait (nyomda, lapterjesztés).

Háromszék, Pálmai Tamás | 2022. április 5.

Nem vagyok történész, csak egy laikus ebben a témában, akit viszont mindig érdekelt a történelem. Hála ez a könyvet korán kezembe adó szüleimnek és az első történelemtanárunknak. Chicagóban született, azt regélték róla. Talán ez tette a Gheorghe Gheorghiu-Dej–Ceaușescu átmenet utáni időszakban olyan izgalmassá és rejtélyessé őt.

Háromszék, Farcádi Botond | 2022. április 5.

Talán még a Fidesz–KDNP szövetség vezetőit is meglepte győzelmük aránya a vasárnapi magyarországi választáson: közvéleménykutató-intézetek, politikai elemzők, maguk a megmérettetésen részt vevők is kiélezett küzdelemre, szorosabb eredményre számítottak.

A rekordtól alig elmaradó, ám így is meggyőző, európai viszonylatban is kiemelkedő részvétel mellett zajló országgyűlési választáson a kormánypártok alaposan rávertek az egyesült ellenzékre, a majdnem húsz százalékpontos különbség önmagáért beszél, a választók által adott felhatalmazás megkérdőjelezhetetlen.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. április 15.

Visszatekintve az emberiség idők homályába vesző múltjára, kénytelenek vagyunk rádöbbenni, hogy már a kezdetektől engedtünk a kísértésnek, és nem az Isten, hanem a gonosz társául szegődtünk. Amióta Káin bunkósbotja lesújtott Ábelre, és kioltotta az életét, történelmünk a háborúnak nevezett tömegmészárlások sorozata, és ráadásul kérkedünk becstelen cselekedeteinkkel. Eluralkodott az irigység, a kapzsiság és a hataloméhség rajtunk, aljas vágyainktól hajtva bármire kaphatók vagyunk.

Háromszék, Farcádi Botond | 2022. április 15.

„Szóljanak a harangok, / szóljon allelujja! / mire jön új március, / viruljunk ki újra! / egyik rész a munkára, / másik temetésre / adjon Isten bort, búzát, / bort a feledésre!” – Babits Mihály egyik legmegrázóbb költeménye, a Húsvét előtt című alkotás sorai olyan égetően időszerűek, mintha csak tegnap vetette volna papírra a költő. Pedig 1916-os keltezésű a vers – százévesnél is több tehát, igaz, akkor is háború dúlt, világháború, amelyet talán választékosságra törekedve, talán szinonimát keresve gyakran világégésnek is nevezünk.

Háromszék | 2022. április 15.

A tavasz a megújulás évszaka, a húsvét a feltámadás ünnepe. Nagypénteken keresztre feszítették Jézust, de ő harmadnapon feltámadt a halottak közül, ezáltal megváltva az embert a bűntől. Húsvét ünnepének üzenete az élet győzelme az elmúlás felett. Az idei húsvétra rányomja bélyegét a szomszédban zajló háború, ahol ember gyilkol embert, keresztény keresztényt. Erdélyi protestáns egyházaink püspökei ezen a beárnyékolt ünnepen is pásztorlevélben üdvözlik híveiket. Ezekből szemlézünk az alábbiakban. (A római katolikus egyház lapzártáig nem adta ki körlevelét.)

Háromszék, Csinta Samu | 2022. április 1.

Hetvenéves Temesvár hőse, aki ma is hálát ad Istennek, hogy „felhasználta” őt, családját, gyülekezetét a bánsági fővárosban történt sorsfordító események alakításában. Születésnapi beszélgetés egy rebellis fiatalról, egy esküjét követő lelkészről és az autonómia ügyét elkötelezetten, de különösebb eredmény nélkül hirdető európai parlamenti képviselőről.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. március 30.

A Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin, a pártokat fehérneműként váltogató Demeter Márta, a Momentum volt elnöke, Fekete-Győr András, Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely, a Jobbik elnöke, Jakab Péter, Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt és még számos baloldali politikus után kiderült, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök is háborúba sodorná Magyarországot. Az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok átengedését, netán fegyverek és katonák küldését ugyanis az orosz fél hadüzenetnek tekintené, amit már több alkalommal is egyértelművé tett. Ennek ellenére ők mégis ezt akarják és ha rajtuk múlik, meg is teszik.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. március 28.

„A hivatalos budapesti retorikát nagyon kevés dolog különbözteti meg a nyíltan oroszbarát állásponttól. Hogy miért? Azért, mert kedvezményesen akarnak orosz gázt kapni? Vagy talán azért, mert csendben a mi Kárpátaljánkról álmodoznak?” – olvasható többek között Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes múlt heti Facebook-bejegyzésében.

Székely Hírmondó, Borcsa János | 2022. március 25.

Az elszabadult indulatok idején és mezején különösen fontos hangsúlyozni a gondolat szerepét és súlyát, éspedig a helyes és jó gondolatokét. Emberek lennénk, így pedig az emberiesség lehet az az abszolút kategória, amihez mérten ki kell, hogy derüljön számunkra, mi helyes és mi jó, továbbá fel kell, hogy ismerjük az ártalmas, meg nem gondolt gondolatot. Míg az indulatok felkorbácsolására láthatólag sok a jelentkező hazai és nemzetközi mezőnyben egyaránt, s időt és teret is bőkezűen kínálnak ilyen célból nekik a nyilvánosság fórumain, addig a gondolat „fellépését” lehetőleg perifériára szorítják ugyanazon tényezők, de úgy általában is a tiszta gondolat meghallói a kevesek közül szoktak kikerülni…

Háromszék, Szekeres Attila | 2022. március 25.

Négy személyiség vette át a Magyar Arany Érdemkeresztet tegnap a sepsiszentgyörgyi Fidelitas Szálló dísztermében Tóth Lászlótól, Magyarország csíkszeredai főkonzuljától. A kitüntetéseket dr. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke adományozta a március 15-i nemzeti ünnepünk alkalmából Cserey Zoltán történésznek, a Székely Nemzeti Múzeum volt munkatársának, aligazgatójának, rövid ideig megbízott igazgatójának, József Álmos helytörténésznek, a Székely Mikó Kollégium nyugalmazott matematikatanárának, Hervai Katalin képzőművésznek, pedagógusnak és Nádudvary György jogásznak, a Kovászna Megyei Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság volt vezetőjének.

Nádudvary György, Hervai Katalin, József Almos, Cserey Zoltán. Fotók: Albert Levente

A díjátadó rendezvény a magyar himnusz eléneklésével kezdődött, majd Tóth László főkonzul mondott ünnepi beszédet. A méltatásokat Percze László konzul olvasta fel, a kitüntetéseket a főkonzul adta át. Az elismerések átadása után Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a város- és a megyeháza által kiállított közös elismerő oklevelet nyújtott át a díjazottaknak. Az ünnepségen közreműködött Szőcs Botond zongoraművész.

Cserey Zoltán

Cserey Zoltán

a történelemtudományok és a székelyföldi helytörténeti kutatások területén elért eredményeiért, valamint a helyi közösséget építő tevékenysége elismeréseként kapta a kitüntetést. A laudációban elhangzott, Cserey Zoltán egyik kutatási területe a 17–18. század székelyföldi eseményei, ezeknek újbóli köztudatba építésén fáradozik. Számos tanulmányban foglalkozott Sepsiszentgyörgy történetével. Jelzésértékű az is, hogy szerzőtársával, József Álmossal közel félezer oldalas könyvben jeleníti meg Sepsiszentgyörgy képes történetét. A Binder Pállal közös vállalkozás eredményeképpen Háromszék településeinek igaz történetével ezrek és ezrek ismerkedhettek meg: A székely és szász székek megszüntetése és a megyerendszer általánosítása Erdélyben című tanulmánya nevét a történész szakma művelői között is ismertté tette; Az Önkormányzatiság és katonai hatalom Háromszéken a 18–19. században című munkájával valóságos székely történeti autonómiakönyvet adott a szakma és az olvasó kezébe. Cserey Zoltán ízig-vérig sepsiszentgyörgyi. Szülővárosától soha nem szakadt el, lélekben mindig is itthon volt, és folyamatosan segíti közösségét, ahogyan neve a cserefára utal: történészként egyenes emberi tartása révén maga is tölgyfaember.

József Álmos

József Álmos

a pedagógusi és közösségi tevékenysége, valamint a magyarság múltjának, illetve tárgyi, szellemi értékeinek kutatását és dokumentálását célzó hiánypótló helytörténeti munkája elismeréseként kapta az érdemkeresztet. A méltatásban elhangzott, József Álmos azon tanárok közé tartozik, akik a katedrai teendők mellett mindvégig arra törekedtek, hogy az értelmiségre háruló feladatokat minden körülmények között becsülettel teljesítsék, hogy hozzájáruljanak környezetük értékeinek feltárásához és terjesztéséhez, hogy különböző területeken hasznára legyenek közösségüknek. Így kiemelkedő eredmény a Sepsiszentgyörgy képes története című kötet és annak kétszer is bővített változatainak megjelentetése. A Cserey Zoltánnal közösen kiadott munka külön elismerést érdemel, mert kutatási eredmények felhasználásával első ízben összefoglaló kötetben mintegy másfél ezer korabeli képeslap, fénykép, írásos dokumentum bemutatásával részletesen ismertette a város történetét. Külön értékelendő a Mire a falevelek lehullanak… első világháborús dokumentumkötet, az Országzászló-állítások Háromszéken, a Bevonulás Háromszékre – 1940, valamint A Székely Mikó Kollégium képes története című kötete.

Hervai Katalin

Hervai Katalin

példaértékű képzőművészeti pályája, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc elvei melletti bátor kiállása elismeréseként kapta a kitüntetést. A felterjesztő Szebeni Zsuzsanna, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője által írt laudáció említi, jelentős életpályájából kiemelkedik a fametszésre alapuló, magát a dúcot a lenyomat helyére műtárgynak állító, a sepsiszentgyörgyi Krisztus Király-templomban található képsorozata, melyen 2000-től napjainkig dolgozott. Erről Dávid György plébános mondotta, „Pongrácz Istvánban a hitet látjuk, mely az életösztönnél is erősebb. Apor Vilmos püspök ábrázolásában a gyengébbeket, nőket védelmezőt, Márton Áronban az áldást hordozó embert mintázta meg a művész. Az utolsó kép a kommunista időszak vértanúit ábrázolja, akikbe a hitvallást, becsületet, igazságért való kiállást fogalmazta bele az alkotó. Ők névtelenek, mert abban az időszakban rengetegen meghaltak a hitükért. Katica néni is megszenvedte azt az időszakot, őt is meghurcolták, az ő szenvedése is benne van ebben a képben.” A kor lenyomatát örök mementóként láthatjuk és érzékelhetjük művein. Metafizikus magasságokba emelte az egyéni és közösségi hitet, példamutatást és szenvedést – áll a méltatásban.

Nádudvary György

 Nádudvary György

a brassói szórványmagyar közösség oszlopos tagjaként végzett kimagasló szervezői és ügyviteli tevékenysége, valamint lelkiismeretes és önzetlen közösségi munkája elismeréseként kapta az érdemkeresztet. A dunántúli Kapuváron született Nádudvary György 1968-ban költözött Brassóba, ahonnan naponta Sepsiszentgyörgyre ingázott. A Kovászna Megyei Statisztikai Igazgatóságon volt osztályvezető, majd aligazgató, 1997-től 2000-ig a Kovászna Megyei Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezetője. 2001-től ingyenes jogsegélyszolgálatot tart Brassóban. Segítségével több mint száz jogosultnak ítéltek meg kárpótlást. Azokról van szó, akiket magyarságuk miatt elüldöztek a II. bécsi döntés következtében, valamint akiket az 1950-es években munkaszolgálatra hurcoltak.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Háromszék, Csinta Samu | 2022. március 25.

Negyvenéves „vándorlás” után pillanatnyilag kicsomagolta a bőröndjét a marosvásárhelyi származású 102-szeres román válogatott labdarúgó, elismert futballszakember, Cristiano Ronaldo felfedezője. A közélet iránt mindig is érdeklődő Bölöni László bízik benne, hogy az április 3-i magyarországi parlamenti választáson a fiatalok nem dőlnek be a lopást, rablást szinte kötőszóként használó retorikának.