Háromszék | 2021. november 29.

1975. június-júliusában jártam először Topánfalván. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem matematikafakultásának első évét fejeztük be, és a dékánátus minket, katonavégzett fiúkat oda vitt egy hónapos „praktikára”. Ennek a gyakorlatnak sok köze a matematikához nem volt: a hegyvidéken lakó móc családokat kellett összeírni, mert a diktátor őket Aranyosgyéres, Torda, de főként Kolozsvár és Nagyvárad városokba akarta telepíteni az etnikai arányok egyirányú megváltoztatására.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. november 26.

Megrázó „élményben” volt részem a sepsiszentgyörgyi dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház Covid intenzív terápiás részlegén tett látogatásom alkalmából. Szembesültem a meztelen valósággal, amelynek döbbenetes voltát nem tudja érzékeltetni a kimondott vagy leírt szó, de még a televízióadók helyszíni közvetítése sem. Amint a koronavírus karmai között vergődőket gyógyítók és ápolók elképesztő erőfeszítését, végtelen türelmét és angyali jóságát sem. Meggyőződtem, hogy Ők a mindennél is többet tesznek az élet és halál mezsgyéjén leledzők megmentése érdekében. És az ehhez szükséges korszerű felszerelés, jelenleg ismert gyógyszer is biztosítva van.

Székely Hírmondó, Kocsis Károly | 2021. november 25.

Van egy hely a földön, amelyre mindig rábízhatjuk a szívünket. Ahol bármely magaslatról körültekintve, a fenyvesek utánozhatatlan ívű körvonalat rajzolnak a kék égboltra, minden hófödte bérc kedves a szemnek, és a zöldellő dombok övezte völgyekben meghúzódó falvak ékkövekként ragyogják be a látóhatárt. Itt az emberek keveset beszélnek, de sokat mondanak, és mindig köszönnek egymásnak az utcán; nyelvüknek különös zamata van, de magyarabbul hangzik, mint bárhol a Kárpát-medencében. A távolról érkező vendég nehezen tud megbarátkozni csavaros észjárásukkal, de aki érti a csíziót, az élet minden nagy kérdését meg tudja válaszolni belőle. Néhol bicskával eszik a fagylaltot, medvével lehet fotózkodni a vadcsombor-illatú kert végében, és működő vulkán fészkelődik alattunk, de nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, mint Párizs belvárosában.

Háromszék | 2021. november 25.

„De én az Urat várom, a szabadító Istenben reménykedem: meg is fog hallgatni Istenem!” (Mikeás 7,7)

Ma már alig tartom érdemesnek megkérdezni embertársaimat, hogy mire várnak, mit várnak. Egyrészt azért, mert mindannyian az elvárásaikról kezdenek el beszélni, másfelől meg azért tartok attól, hogy feltegyem a kérdést, mert tudom a választ. Vannak bennem válaszok. Amelyeket nagyon sokszor hallottam. Amelyekben ott volt a reménytelenség, a lemondás, annak az üzenete, hogy úgysem fog beteljesülni, megtörténni, hiába is várok.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. november 24.

„Rettenetes kárt okozott a magyarságnak, pártját és személyét pedig politikai csődbe vitte” Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Fidesz tisztújító kongresszusán azzal a kijelentésével, hogy a Fidesz 2022-es magyarországi választási győzelme az „erdélyi magyarokon nem fog múlni”. „Ha az RMDSZ vezetői felismernék az erdélyi magyarság hosszú távú érdekeit, akkor nem kötnék pártjuk szekerét egy idejétmúlt önkényuralomhoz, ami előbb vagy utóbb bizonyosan a történelem szemétdombjára kerül”. Mindezt Bokros Lajos, a baloldali Horn-kormány (1994–98) bukott pénzügyminisztere írta az Élet és Irodalomban 2021. november 19-én, Őrület címmel megjelent förmedvényében. Többek között azt állítja, hogy jelenleg „a magyarországi társadalom egy szélsőjobboldali önkényuralom mocskos karmai között vergődik”. De nem kíméli az RMDSZ-t sem, „a magyarországi önkényuralom lakájává süllyedt pártnak” bélyegezvén.

Háromszék, Fekete Réka | 2021. november 24.

Az egészségügyi ellátás mellett az életminőség és a jólét egyik legfontosabb fokmérője az oktatás. Vonatkozó nemzetközi felmérésekben az oktatáshoz való hozzáférés kiemelt jelentőségű mutató, e tekintetben Románia idén is hozta formáját: utolsó az Európai Unió országai között – derül ki a Deloitte által hétfőn közzétett elemzésből, amelyben összehasonlítják a világ országainak társadalmi fejlődésindexét.

Székely Hírmondó, Borcsa János | 2021. november 22.

Ha magamban kezdem keresni az írás indítékait, azt mondhatom, hogy egyfajta hittel járt ez esetemben, miszerint az írásnak tett-értéke lesz, mihelyt nyilvánosságot kap, azaz ha nyomtatott változatra vált, és mint sajtótermék, olvasójára talál. Hatására pedig jó irányt vesznek az ügyek, kis világunk dolgai helyükre kerülnek… Ha pedig cselekvéssel ér fel az írás, akkor még inkább alapozhatunk rá, hogy az éppen uralgó s az emberi viszonyokat megrontó ilyen-olyan rezsimek közepette is őrizhetjük az emberi méltóságot és mértéket, s ezáltal a közjó szolgálatába vetett bizalmunk is megmaradhat. Ebből következően bizonyára a szemlélődő és elmélkedő, valamint a vitára hajlamos énem – s nem a történetmondó – erősödött meg már kezdő középiskolás korom óta, s kereste a megszólalás módját mind a közírásban, mind az irodalomról való beszéd különböző területein: műelemzésben, kritikában, esszében.

Székely Hírmondó, Cseh Béla | 2021. november 19.

A kertben motoszkálok, teszek-veszek, amikor hallom: anya! Egy élet tanárkodásának tapasztalatából érzem, hogy valami csodának vagyok a tanúja. Szégyen ide vagy oda, hamar kilesek a kerítés tetején – kukucskálok, jobban mondva –: ki lehet, aki ilyen felemelően mondja: anya.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. november 19.

„Oszd meg, és uralkodj”! (divide et impera) – vallották a Római, majd Kelet-római Birodalom vezetői, akik sikeresen alkalmazták ezt a módszert ezernyolcszáz esztendőn keresztül, amint az utánuk jövő hódítók is. Ők ugyanis tudták, hogy az egymásnak feszülés gyengít, az összefogás erősít. És ez napjainkban is érvényes igazság maradt, a már meglévő vagy kialakulófélben lévő kisebb-nagyobb impériumok, netán világhatalomra törő erők esetében egyaránt.

Háromszék, Végi József | 2021. november 18.

Rédics, határátkelő. Az egyetlen pont, amely harminc kilométeres kerülővel „szabad” utat engedett a rokonokhoz a szülőfalumtól mindössze egy kőhajításnyira lévő, (akkor még nem tudtuk, de) kihalásra ítélt faluba.

Háromszék, Csinta Samu | 2021. november 12.

A magyarság legnagyobb sorskérdései közé sorolja a fiatalság magyarságának, hazafiságának felébresztését, a népművészetet pedig nem szabadidős tevékenységnek, hanem létszükségletnek tartja. A kilencvenéves Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval erdélyi gyökerekről, emlékekről, hagyatékról beszélgettünk.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. november 18.

A Pécsi Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem együttműködése gyümölcseként szeptembertől felsőfokú magyar nyelvű festészeti és szobrászati képzés kezdődött Sepsiszentgyörgyön. Elindításával az illetékes helyi, erdélyi és magyarországi döntéshozók Székelyföldön lerakták egy művészeti egyetem alapjait.