Háromszék, Hecser László | 2021. június 1.

Huszár Szilamér Csak élni akartunk – Háborús emlékek között Orbaiszéken című filmje – szakmai szemmel nézve – nem hibamentes, hiszen néha-néha beremeg a kép, megmagyarázatlan hangok vannak a háttérben, és néhány kérdést megválaszolatlanul hagy, mégis értéket képvisel – hangzott el a sepsiszentgyörgyi Művész moziban tartott bemutatót követő beszélgetésen.

Háromszék | 2021. június 1.

Milyen is erdélyi magyarnak lenni? Annyira ronggyá használtuk ezt a szókapcsolatot, hogy lassan nem is tudjuk, mit jelent vagy mit is értünk alatta. Valahogy úgy lehetne röviden meghatározni, hogy az erdélyi magyar ember ehet kedden krumplipürét, pénteken pityókapirét, és mindkét alkalommal ugyanaz az étel kerül az asztalra. Kérhetek a bankban egy kék pixet, vagy műanyag pungát a boltban, mindenki, aki idevalósi, tudja, hogy mit akarok, és nem hiszi, hogy elment az eszem.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. május 28.

Száz évvel ezelőtt, 1921-ben született meg a székelyudvarhelyi illetőségű, de Szegedre menekült Csanády György (1895–1953) tollából a Bujdosó ének című vers. Megzenésítése az édesanyja révén szintén székely származású Mihalik Kálmánnak köszönhető. Az ötödmagukkal alapított Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE) nevű önsegélyező és kulturális szervezet éves találkozóján csendült fel első alkalommal 1922. május 22-én, és kezdett önálló életet élni.

Népújság, Mózes Edit | 2021. május 29.

Döntött a Legfelsőbb Ítélőtábla

Május 26-án Marosvásárhelyen tartott közös sajtótájékoztatót Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke és Kincses Előd ügyvéd arról a legfelsőbb ítélőszéki döntésről, amely hét év után született meg a 2014-ben elkezdett rágalmazási perben.

Hargita Népe, Kiss Előd-Gergely | 2021. május 27.

Tegnap végre a magyar közösség számára kedvező döntést hozott a bíróság, és hatályon kívül helyezte a Bákó megyei Dormánfalva helyi tanácsának az úzvölgyi katonatemetőt közvagyonná nyilvánító 2019. márciusi határozatát. Ez határozottan kedvező fejlemény. Azt is mondhatnánk, hogy visszatértünk a normalitáshoz. De még mielőtt pezsgőt bonthattunk volna, arról érkezett hír, hogy jogerősen elutasította a legfelsőbb bíróság a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatását.
Egy sima, egy fordított – jegyezhetnénk meg némi iróniával. A román állam nem szívesen adja vissza az erdélyi magyar közösségnek elkobzott ingatlanjait és ingóságait. Ha mégis megteszik, akkor olyan arcot vágnak hozzá a bukaresti hivatalosságok, mintha a fogukat húznák. Érzéstelenítés nélkül.

Háromszék, Nagy D. István | 2021. május 28.

Nagy eséllyel csak a véletlen számlájára írható, hogy szerdán a romániai igazságszolgáltatásnak sikerült felmutatnia, mit is jelent, ha egyik kézzel jutalmaznak, másikkal pedig büntetnek.

Székely Hírmondó, Czegő Zoltán | 2021. május 27.

Kísértet járja be Romániát újból. Nem ötletszerűen, hanem rendszeresen, és ez az állapot szervez alapot a gazdasági, társadalmi élet minden pontján robbanási eseményeknek. Élünk benne, viseljük ezt a mundért mi, magyarok, igen az örmények, szászok – mindenki, aki itt és még él. Nagyvárad viszi ma a keresztet. Nem először, nem utoljára a nemzetiségi, intézményrendszerbeli kérdésekben.

Háromszék | 2021. május 27.

„Miért féltek ennyire? Miért nincs hitetek?” (Márk 4,40)

Vészjósló találgatások tömkelege hagyja el a szánkat mostanában. Félünk a jövőtől, hogy mit hoz a koronavírus utáni időszak. Gazdasági válságról beszélünk, a társadalom szétbomlasztásáról, közösségeink szétzilálásáról, szakadásáról, gyermekeink elbutításáról. S talán van is alapja ezeknek a rémisztő találgatásoknak, jóslatoknak. Ha az interneten böngészve rákeresünk a vírus hatására, akkor nem csak arról olvashatunk, hogy milyen sokan veszítették el életüket, vagy hogy mennyire hosszas a felépülés, esetleg milyen komoly szövődmények maradhatnak hátra, hanem rengeteg szó esik a gazdasági válságról, sok elveszített munkahelyről, magánvállalkozások megszűnéséről. A koronavírus valóban hatással volt gazdaságra, mezőgazdaságra, turizmusra, szórakoztatóiparra, tanügyre. De hatással volt magánéletünkre, családjaink, közösségeink és nem utolsósorban gyülekezeteink életére is.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. május 25.

Szombaton korai indulásunk pillanatában Sepsiszentgyörgyön még köd gomolygott, és az Olt völgyében is sűrű pára állta útját a kalandozó tekintetnek, Csíksomlyón azonban ragyogó napsütés fogadott. Mária rámosolygott a Kárpát-hazából és annak határain túlról összesereglett zarándokokra, akik hitben és lélekben megerősödni, hálát adni, vagy vigasztalást keresni jöttek el hozzá.

Háromszék, László Zsuzsa | 2021. május 25.

Addig vártuk a tavaszt, amíg végre nyakunkon a nyár. Egyre színesebb minden körülöttünk, és mintha mi magunk is kezdenénk kivetkőzni a szürkeségünkből. Előkerülnek a rég elfelejtett ruhadarabok, kedvünk kerekedik több időt tölteni az utcákon, már sétálgatunk is, nem csak célirányosan futunk egyik helyről a másikra, kiülünk egy teraszra a barátokkal, beülünk a moziba megnézni egy filmet, és színházi előadást is láthatunk eleven, mindenkori formájában.

Székely Hírmondó, Borcsa János | 2021. május 25.

Sokatmondó lehet, hogy nemcsak az egyháztörténet, különösképpen az erdélyi ferences rendtartomány krónikásai tartják számon Albert atyát, azaz Bartók Barabást, hanem szépíróink között is van, aki ennek a rendkívüli embernek az alakját megörökítette.

Háromszék, Szekeres Attila | 2021. május 21.

Pünkösd szombatján tartják a csíksomlyói búcsút, amely a rendszerváltozás után az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és immár nemzeti ünnepévé vált. A koronavírus-világjárvány miatt tavaly nem tarthatták meg a Nagy- és Kissomlyó közötti nyeregben, ám idén korlátozások közepette ugyan, de ismét a megszokott helyszínre lehet zarándokolni. Máig tartja magát az a legenda, miszerint a búcsú eredete a hargitai tolvajos-tetői, vagy nagyerdei, illetve lónyugtatói csatához köthető, ám ilyen csatáról nem tud a korabeli történetírás.