Háromszék, Nagy D. István | 2022. szeptember 13.

Hozzád, eléd jöttünk, sajnos üres kézzel – talán ez volt az egyik kulcsmondat, mely elhangzott szombaton Sepsiszentgyörgyön a Mihály Vitéz-szoborcsoport szomszédságában, Vaszi Jánoska emlékműve avatóján.

Háromszék, Farcádi Botond | 2022. szeptember 12.

Talán véletlen, talán sorsszerű, de mindenképpen különös: II. Erzsébet királynő hetvenéves uralkodása éppen abban az esztendőben ért véget, amikor az ukrajnai orosz invázió nyomán mindenki számára egyértelművé vált, hogy Európa és a világ új korszakba lépett.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. szeptember 12.

„1984. június 5-én egy házi gyártású bomba robbant fel a Mihai Viteazul-szoborcsoportnál. A detonáció akkora erejű volt, hogy a közelben lévő boltok ablakai betörtek. A szobrokban azonban nem tett jelentős kárt – de kioltotta egy közelben tartózkodó, alig 11 éves kisfiú, Vaszi Jánoska életét. Az ügyet a kommunista diktatúra titkosszolgálata, a Securitate vizsgálta. A nyomozati anyagot titkosították. Vaszi Jánoska szülei halálukig gyászolták a tragikus körülmények között elvesztett gyermeküket. Soha nem tudták meg, fiuknak miért kellett meghalnia, s ki volt a gyilkosa” – tájékoztat az áldozat emlékét őrző, 2022. szeptember 10-én leleplezett kompozíció magyar és román nyelvű felirata.

Háromszék, Nagy D. István | 2022. szeptember 11.

Megkésett tiszteletadás a kommunista önkényuralmi rendszer mártírjainak, haminckét éves tartozás törlesztése a város és lakói részéről, bocsánatkérés és egyben főhajtás az ártatlan áldozatok előtt, örök mementó, hogy ne engedjük többé megtörténni mindazt, amit azon sötét korszak ránk hozott – egyebek mellett ezek az üzenetek hangzottak el szombaton délelőtt a 38 évvel ezelőtt pokolgép miatt mindössze 11 évesen életét vesztő Vaszi Jánoska emlékére felállított szoborkompozíció avatóján. Az elpusztuló, szirmait elhullató virág szimbólumára épülő, az 1984. június 5-én bekövetkezett merénylet helyszíne – a Mihai Viteazul szoborcsoport – közelében felállított emlékmű Sárpátki Zoltán csíkszeredai szobrászművész alkotása, leleplezését a város lakói szép számban tisztelték meg jelenlétükkel.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. szeptember 9.

Tekintetbe véve a két ország között immár több mint egy évtizede fennálló hűvös és az idő múlásával egyre hidegebbé váló viszonyt, önmagában már az is eredménynek és előrelépésnek számít, hogy magyar államfő látogatott a román fővárosba. Ugyanakkor az egymással és gondjainkkal való legmagasabb szintű szembesülés, az álláspontok és kialakulásuk okainak tisztázása, valamint a nézeteltéréseket gerjesztő kérdések közvetlen megvitatása hangsúlyosan hozzájárul a fennálló feszültségek enyhítéséhez. Megteremti a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd feltételeit. Késlelteti a két ország között létező árkok tovább mélyítését.

Háromszék, Mózes László | 2022. szeptember 9.

Nehéz feloldani a régi feszültségeket, különösképpen, ha azok két nemzetet, két államot terhelnek. Mégis, politikai és társadalmi tekintetben egyetlen út járható: a párbeszéd útja. Akkor is, ha ez esetenként bonyolultnak, netán reménytelennek tűnik. Csakis a párbeszéd, az együtt gondolkodás vezethet eredményre Románia és Magyarország, a román és a magyar nemzet esetében is. Ehhez persze azt is kell remélni, hinni, hogy a döntő többség érdeke mégis csak az, hogy rendezzük végre közös dolgainkat.

Háromszék, Puskás Attila | 2022. szeptember 9.

Sepsiszentgyörgy kivételes figyelemnek örvendett az átkosnak is nevezett kommunista diktatúra fenntartói részéről, aminek jelét is adták, két szobrot avattak fel letűnt korokra emlékeztetve. Nevezetesen a helyiek által ,,Bélának” nevezett katonát (ott csak zászlócsere volt), valamint a Vitéz Mihály-szoborcsoportot, amelyet 1982. szeptember 28-án avatott fel a kéretlenül „megajándékozott” város. Az országos első titkár és országvezető Nicolae Ceaușescu jelenlétében felavatott szobor Mihály rövid erdélyi jelenlétére, hadi sikereire és halálára emlékeztet, a kommunista rendszer vezetői elvárták városunk lakóinak háláját és ünneplését.

Háromszék, Váry O. Péter | 2022. szeptember 8.

1984. június 5-én egy házi gyártású bomba robbant fel a Mihai Viteazul-szoborcsoportnál. A detonáció akkora erejű volt, hogy a közelben levő boltok ablakai betörtek, a szobrokban azonban nem tett jelentős kárt – de kioltotta egy közelben tartózkodó, alig 12 éves kisfiú, Vaszi Jánoska életét. Az ügyet a kommunista diktatúra titkosszolgálata, a Securitate vizsgálta, a nyomozati anyagot titkosították. Vaszi Jánoska szülei halálukig gyászolták a tragikus körülmények között elvesztett gyermeküket. Soha nem tudták meg, fiúknak miért kellett meghalnia, és ki volt a gyilkosa.

Háromszék, Farcádi Botond | 2022. szeptember 8.

Tizenkét év. Novák Katalin tegnapi bukaresti útja előtt tizenkét esztendeje járt utoljára hivatalos látogatáson Romániában magyar államfő. Erre maga a magyar államelnök hívta fel a figyelmet utazását megelőzően – nyilván, nem a hivatali elődeinek volt valami baja a román fővárossal, hanem a korábbi évek során igen gyakran fagyossá váló román–magyar kapcsolatok állapota nem segítette elő a hivatalos látogatásokat.

Háromszék, Mózes László | 2022. szeptember 8.

Minimális jóindulattal immár megoldható lenne a nagyváradi iskolaügy. Mert belátható, álnokul gerjesztett indulatok helyett – amelyek becsengetés előtt mind a magyar, mind a román közösségben értelmetlen feszültséget keltettetek – mindenkor jobb megoldást keresni és találni.

Háromszék, Nagy B. Sándor | 2022. szeptember 7.

Kettős ünnepet tartottak vasárnap az árkosiak az unitárius templomban: megünnepelték a Régeni Áron Dalárda fennállásának 100., valamint az Unitárius Vártemplom orgonája megépítésének 150. évfordulóját. Az ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, majd köszöntőbeszédek hangzottak el és több kórus is fellépett. Az ünnepi műsort követően megkoszorúzták az elhunyt kórustagok emlékére állított kopjafát, majd megtekintették a dalárda énektermében berendezett kiállítást, és végül szeretetvendégség zárta a rendezvénysorozatot.

Háromszék | 2022. szeptember 7.

Az elmúlt napokban szülővárosomban, Sepsiszentgyörgyön voltam. A megpillantott hirdetésnek és Jutka húgom gyorsaságának köszönhetően az a szerencse ért, hogy megnézhettem az István, a király helyi grandiózus előadását. Óriási kíváncsiság bujkált bennem: mit tudnak kezdeni a székelyek ezzel a témával, és mindezt hogyan, miféle művészi színvonalon oldják meg?