Háromszék, Nagy D. István | 2022. október 28.

Többen feltehetik magukban a kérdést így október vége, Székelyföld autonómiájának napja közeledtével, hogy a szomszédban dúló háború, egy még ismeretlen új világ kialakulása közepette van-e még létjogosultsága olyan „kis” ügyeknek, mint e térség és lakói önrendelkezési jogának immáron több mint száz éve kért, de rendszerszinten elutasított kérdése.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. október 28.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2015-ben elfogadott határozata október utolsó vasárnapját a székely autonómia napjának nyilvánította, amelynek estéjén Székelyföld-szerte, de nem csak, fellobbanó őrtüzek hirdetik az évek múlásával sem lankadó autonómia igényünket – hangzott el az SZNT sepsiszentgyörgyi székhelyén Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő és Gazda Zoltán sepsiszéki elnök által tartott csütörtöki sajtótájékoztatón.

Háromszék | 2022. október 28.

Kós Károlynak Erdély, Bánság, Körösvidék és Máramaros magyarságához intézett szavai legalább olyan időszerűek ma, mint egy évszázaddal ezelőtt: „A mi igazságunk: a mi erőnk. Az lesz a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. (…) Kiáltom a célt: a magyarság nemzeti autonómiája. De kiáltom még egyszer azt is: aki gyáva, aki rest, aki alkudni akar, az nem közénk való, mert az a mi igazi ellenségünk: a mi árulónk. Ezt kiáltom és hinni akarom, hogy nem leszek mégsem pusztában kiáltó szó csupán...”

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. október 27.

A román hadsereg napja (október 25.) alkalmából az Úz-völgyi haditemetőben két nappal korábban összegyűlt szélsőjobboldali szervezetek vezetői – tagjai és szimpatizánsai jelenlétében – előzetes bejelentésükhöz híven létrehozták a Keresztek Testvériségét (Frăția Crucilor), amelynek megalakulását 150 magasra tartott fakereszttel nyomatékosították. Az újonnan létrejött „véd- és dacszövetség” elnevezésének baljós üzenete van, mert kis híján azonos az 1927-ben Corneliu Zelea Codreanu által létrehozott katonai jellegű Légiós Mozgalom (Mișcarea Legionară) Kereszt Testvériségei (Frățiile de Cruce) néven működött ifjúsági szervezetével.

Háromszék, Ferencz Csaba | 2022. október 26.

Néhány hónapja írtunk a regionális (megyei) nyomtatott napilapok gazdasági helyzetéről, annak a piaci környezetnek a jellemzőiről, amelyek kiadásukat befolyásolják. Most, hogy ezen a piacon egy jelentős szereplő bejelentette visszavonulását, elsősorban hűséges olvasóink tájékoztatása érdekében érdemes ismét egy pillantást vetni erre az ágazatra, benne természetesen lapunk gazdasági helyzetére, lehetőségeire is. Előzetesen is leszögezzük: a Háromszéket – egyelőre legalábbis – nem fenyegeti a megszűnés veszélye, lapunk nyomtatott példányait továbbra is, januártól is kézbe vehetik olvasóink, és bár a költségek növekedése miatt egyre több nehézségbe ütközünk, mindent megteszünk – támogatásokat, pályázati forrásokat is próbálunk bevonni – annak érdekében, hogy a háromszékiek ne maradjanak újság nélkül.

Háromszék, Nagy D. István | 2022. október 24.

Elenyészően kevés érdeklődőt vonzott múlt csütörtökön a közel négy évvel ezelőtt indított Trianon 100 konferenciasorozaton elhangzott előadásokból készült kétkötetes kiadvány ismertetője. A kiadványt Bedő Árpád, a Kárpát-medencei Autonómia Tanács (KMAT) titkára ismertette Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács tájékoztatásért felelős alelnöke, újságíró társaságában Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A szerény támogatottság, majd a koronavírus-járvány miatt mindössze hétállomásosra sikeredett konferenciasorozat kötetben olvasható, valamint az interneten videofelvételek, illetve képernyőn olvasható változatban is elérhető előadásai rendhagyóaknak tekinthetőek, mivel az első világháború és a trianoni szerződés kevésbé ismert vonatkozásaira összpontosítanak, ezáltal átfogóbb képet nyújtva az egész folyamatról, és egyben a tanulságok levonását, az évtizedek során felgyűlt tévképzetek megtörését is megkönnyítve.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. október 24.

1956. október vége, november eleje azon ritka történelmi pillanatok közé tartozik, amikor a magyarság szíve ismét együtt dobbant. Amikor lerázta magáról a félelem béklyóit, és népességből újra nemzetté lényegült. Amikor egyetlen szent akarattá összeforrva szétfeszítette a börtöne rácsait. Ahhoz viszont, hogy a kiharcolt, majd elveszített, de idővel újból kikényszerített önállóságunkat és függetlenségünket megőrizhessük, elengedhetetlen, hogy megfogalmazzunk magunknak néhány tanulságot.

Háromszék, Farcádi Botond | 2022. október 24.

Különös ünnepe a magyarságnak október 23.: hiányzik belőle a márciusi tűz, talán kevésbé fennkölt és emelkedett, mint augusztus 20., komorabb, sötétebb a másik két jeles napnál – mégis, ha van olyan, hogy magyar lélek, akkor alighanem ez a dátum fed föl legtöbbet belőle.

Háromszék, Puskás Attila | 2022. október 24.

Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin (1918–2008) két vaskos kötetben megírt történetét mindjárt a kommunista Romániában is fordulatot hozó társadalmi változások évében vettem meg és olvastam el.

Legyen bármilyen gazdag, a magyar nyelv aligha ismer olyan kifejezést, amellyel felébresztett emlékeim e könyv olvastán hozzájuk illő minősítést kaphatnának. Szolzsenyicin valóságos történetet ír, hiteles nevekkel, és a fogolytábor mindennapjait az emlékezetében megragadt hűséggel jellemzi. A szerző „csupán” tíz évet kapott, amelyhez cenzúrázott levelezése képezte a bizonyítást, ahol például Sztálint bandavezérként jellemezte. Míg hazája elítélte a könyvet és szerzőjét olyannyira, hogy az 1970-ben neki ítélt irodalmi Nobel-díj miatt a Svéd Akadémia aggodalmát fejezte ki a lehetséges kellemetlen következmények miatt.

Háromszék, Kiss Bence | 2022. október 24.

Székelyföld tele van titkosszolgákkal. A konkrét számot persze nem tudjuk, mert milyen titkosszolgálat is lenne az, amely az állampolgárok orrára köti, hogy hányan vannak „munkatársai”. Pár éve volt egy cikk erről a riscograma.ro oldalon, ebben országszerte 56 000 különböző titkosszolgát számoltak össze.

Háromszék | 2022. október 21.

Hadnagy István volt politikai elítélt 1942. augusztus 25-én született Székelyszentléleken, Udvarhely megyében. Iskolás diákként belekeveredett a gyergyószárhegyi ún. Fekete Kéz-csoportba, amiért nyolcévi börtönbüntetést kapott. A román Gulag akkori egyik kényszermunkatelepére, a Brăilai Nagyszigeten levő Giurgeni falu melletti politikai fogolytáborba, Luciuba szállították, ahonnan 1962 augusztusában másodmagával megszökött. Mindkettőjüket meglőtték, ő túlélte, társa, Bíró Károly viszont belehalt sebeibe. A ma Németországban élő Hadnagy Istvánnal 2019. július 27-én beszélgettünk újszékelyi lakásán.

Háromszék, Farkas Réka | 2022. október 21.

Van-e még szükségünk újságokra, napilapokra? Kell-e még a papíron érkező hír, kommentár, elemzés, beszámoló, kritika, riport, interjú, vagy már csak az idősek, a megszokások rabjai ragaszkodnak ahhoz, hogy a reggeli kávé mellett átlapozzák kedvenc újságukat, és ne a telefont görgetve vagy számítógépet bújva tájékozódjanak – gyorsan és felületesen, ahogy az mai világunkban illik, szokás? Nagy dilemma ez olvasóként is, de még nagyobb lapszerkesztőként. Szükség van még egyáltalán ránk, a munkánkra?