Nem hagyott magunkra

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2022. december 23.

Rossz irányt vett az emberi lét, mert elfordultunk a Teremtőtől, és azt gondoltuk, hogy kényünk-kedvünk szerint tetszeleghetünk a szerepében. Elhittük, hogy mindenhatók vagyunk, és önkényesen beavatkozhatunk a rendszer nagy gonddal megtervezett működésébe. Hogy következmények nélkül uralhatjuk és szolgálatunkba állíthatjuk a természetet, fittyet hányván annak örök törvényeire. A felsoroltak következtében pedig a személyiségsorvasztó élvhajhászás, a meddő örömök, az igaznak hazudott hamisságok, az istentagadás, a tomboló erőszak és a végzetes fenyegetettség korszakát éljük.

Mindezt észlelvén, óhatatlanul feltevődik bennünk a kérdés: van-e ebből kiút? Vagy már olyan mélyre süllyedtünk a magunk okozta kátyúba, hogy onnan már nem lehet kikecmeregni, az emberiség megérett a pusztulásra.

Aki éltében legalább egy alkalommal megtapasztalta az Úr kegyelmét, az tudja, hogy a legkilátástalanabb helyzetből is kikászálódhatunk, majd erőre kapva tovább haladhatunk. Csupán kérni kell és elfogadni a segítségét, hiszen ez már önmagában változást jelez.

Például annak belátását, hogy a karácsonyi ünnepkör nem az üres csillogás, a csábító reklámok, az átlagon felüli költekezés, hanem az önvizsgálat, a szembesülés, a jóra törekvés időszaka. A mindenkori megbocsájtásé, a reményé és a megújhodásé. Azon lehetőségeké, amelyeket Jézus megszületése teremtett az emberiségnek. Csendesedjünk hát el és próbáljunk meg élni velük.

A még nagyobb sebességre való kapcsolás helyett fékezzük le rohanó lépteinket és tekintsünk magunkba. Pillantsunk be a szívünk rejtett zugaiba, a tudatunk mély bugyraiba, ahová a gúnykacajtól tartva, egykor elrejtettük a valódi énünket meghatározó érzelmeket és gondolatokat. Emeljük a tekintetünket a magasból ránk jótékonyan aláhulló égi fény felé, mert a világánál minden láthatóvá és érthetővé válik. A lelkünket simogató lágy csillogásban ugyanis rádöbbenünk, hogy a Mindenség Ura nem hagyott magunkra, hogy jól meghatározott helyünk van a világban, hogy mindenkinek jut egy csipetnyi boldogság és szeretet.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.