Népújság, Mózes Edith | 2019. augusztus 5.
Kedden az elnöki hivatalban aláírták a Románia európai elkötelezettségének megerősítéséről szóló politikai megállapodást az államfő javaslatáról, miszerint a védelmi kiadásokat oly módon növeljék, hogy azok 2017-től elérjék a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát.
Az RMDSZ is aláírta a dokumentumot. A szövetség elnöke szerint az államfő által javasolt politikai megállapodás összességében elfogadható, az erdélyi magyar közösség előnyére válik a parlamenti pártok kiállása a hatékonyan működő és a jogállamiságot garantáló politikai intézmények, a független igazságszolgáltatás, Románia európai integrációs politikájának folytatása mellett vagy a sürgősségi kormányrendeletek kiiktatása érdekében.
A találkozón az RMDSZ elnöke ismét javaslatot tett Iohannisnak egy többség-kisebbség paktumra, amely szavatolná egyrészt, hogy a már megszerzett kisebbségi jogok nem csorbulnak, bármilyen kormány alakulna Romániában, ugyanakkor leszögezné, hogy a többség és kisebbség folyamatos párbeszédet folytat valamennyi parlamenti párt részvételével a kisebbségi identitás megőrzését segítő intézményes garanciák bővítéséről. Az aláíró parlamenti pártok egyben vállalnák, hogy nem próbálják szavazatszerzésre használni a kisebbségi kérdést a választási kampányokban. Az RMDSZ elnöke szerint az egyezmény a társadalmi stabilitást és a tervezhetőséget is szolgálná, hiszen kiszámíthatóságra, szociális stabilitásra van szükség, ami az ország összes állampolgárának a javára válna”.
A javaslat azonban az RMDSZ elnöke szerint Iohannisból „nem váltott ki különösebb reakciót”. A szokásos flegmatikus módján egyetlen arcizma sem rezdült a dokumentum átvételekor.
„Átvette, megköszönte, és azt mondta, majd beszélünk róla” – nyilatkozta a találkozó után az RMDSZ elnöke. Amint ezelőtt néhány évvel sem jött izgalomba, amikor ugyanezt a javaslatot tette a szövetség elnöke. A szokásos pókeraccal átvette, a dokumentum pedig azóta is egy fiókban porosodik. A válasz a szokásos volt, azaz semmi.
Köztudott, hogy az RMDSZ 2014-2015-től, az első világháború kitörésének centenáriumi évétől folyamatosan kérte a román többséget, és írott javaslata is volt arra, hogy kezdődjön párbeszéd a kisebbségben élő nemzeti közösségek helyzetének rendezéséről. Tavaly, a centenárium évében úgy gondolta, hogy 2018 lehet az az év, amikor megpróbálhatnák a többség-kisebbség viszonyát úgy rendezni, ahogyan az erdélyi románok látták ezt 2018-ban, az egyesülést kimondó gyulafehérvári dokumentumban, a nemzeti kisebbségi közösségek identitásának a megőrzésére vonatkozóan. Hiszen az egyesülést végrehajtók maguk is megtapasztalták a kisebbségi létet az Osztrák–Magyar Monarchiában.
Ám a javaslatot azóta is néma csend övezi. Viszont egymást érték, azóta is egymást érik a visszaélések, jogsértések. Az elnök hallgat, az egyetlen, ami „életre kelti”, ha a kormányt szidhatja. Egyébként rezzenéstelen pókerarccal hallgat, akkor is, amikor egy felelős államférfinak szólnia kellene.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Gúnyhatár
Múltból jövendőt
Kárpátországi téridő
Kárpátországi szolgálat
Vértelen vértanúk
Tipróláncok

