Asszisztens, vetélytárs vagy egyenesen fegyver a mesterséges intelligencia?

Székelyhon, Bodor Tünde | 2025. szeptember 20.

Mire lehet használni a Chat GPT-t és társait és mire nem, „MI-re kell ez nekünk?” – sokakban megfogalmazódhatott ez a kérdés, amely a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének (SZMÚE) pénteki konferenciáján is felvetődött.

Szekeres Attila, a SZMÚE külkapcsolati megbízottja megelőlegezte, hogy a téma élénk érdeklődést vált ki
Fotó: Tuchiluș Alex

Sűrű napja volt a SZMÚE-tagságnak, mert éves konferenciáját tartotta az egyesület, egy érdekfeszítő témával. Szekeres Attila, az egyesület külkapcsolati megbízottja és Bedő Zoltán elnök köszöntötte a jelenlévőket, majd terítékre került a mesterséges intelligencia. A Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánhelyettese, Telegdy Balázs előadása nyitotta meg a sort, amelyből érdekes adatokat tudhattunk meg a hazai digitális felhasználói kompetenciákról, összehasonlításban a magyarországival és európaival.

Az adatok szerint az Európai Unióban az összes meghirdetett állás 90 százalékában elvárásként szerepel valamilyen szintű digitális ismeret, a jártasság tehát már nem versenyelőny, hanem belépési kritérium. Az idézett friss tanulmányban szereplő számok szerint Románia szinte minden tekintetben jelentősen le van maradva a magyarországi és uniós átlagtól, viszont a kiberbiztonság tekintetében áll a legrosszabbul: Európában a második a kiberbűnözés tekintetében. Ez most élet-halál kérdés Ezután Door Tamás, a Mediaworks Kiadó mesterséges intelligenciáért (MI) felelős projektvezetője, minősített üzleti AI-tanácsadó előadása következett.

A szakmunkákat nem tudja helyettesíteni az AI, a vízszerelőnek nem kell féltenie a munkáját. A grafikusoknak és sok más kategóriának annál inkább...
Fotó: Tuchiluș Alex

Az évtized végére kétféle cég lesz: amelyek teljesen hasznosítják az AI-t (angol betűszó, az artificial intelligence kifejezés rövidítése) és azok, amelyek nem léteznek – idézte Peter Diamandis jövőkutatót a szakember. Röviden áttekintette az MI fejlődéstörténetét – ez mára kitűnően tud adatokat gyűjteni, elemezni és tartalmat generálni, gondolkodni viszont nem tud, ezért veszélyes pl. a ChatGPT-t párkapcsolati tanácsadóként vagy pszichológusként használni. Mi több, hajlamos a hibázásra, a „hallucinálásra” is, azaz kitalált válaszokat adni, ezért ha eddig időnk 80 százalékában tartalmat gyártottunk és 20 százalékában ellenőriztünk, most megfordul ez az arány, mondta az előadó. Az MI leginkább akkor lehet a hasznunkra, ha asszisztensként, gyakornokként használjuk, hiszen hamar tanul folyamatokat, rendszerez, nyilvántart. Nekünk viszont meg kell tanulni nagyon pontosan, részletesen megfogalmazni, mit akarunk tőle (promptolni) – ettől nagyban függ a kapott válaszok helyessége.

Az csak illúzió (de már nem sokáig), hogy az embert nem tudják átverni fake tartalmakkal, például hogy a tanárok mindig felismerik, ha a diák MI-t használ – mondta Toóth-Holló Tamás
Fotó: Tuchiluș Alex

Amerikában meredeken nő az úgynevezett nonemployer, AI-t dolgoztató egyszemélyes cégek száma, de ha hitelt adunk Door Tamásnak, akkor minden cégnek megéri igába fogni az MI-t, mert így profitját 5–-25 százalékkal tudja növelni. Az MI ugyanakkor az emberiség kezében egy veszélyes fegyver és jobb volna leállítani a további fejlesztését, ezt a legnagyobb tudósok is elismerik. Mindennapjainkban rossz hatással lehet emberi kapcsolatokra, bizonyítottan kedvez az elbutulásunknak, ráadásul egy „behízelgő modell”, manipulálni is tud, hívta fel a figyelmet Door Tamás.

Mit tanítsunk a gyerekeinknek az AI korában? Kritikus gondolkodást, kreativitást, az AI megértését, empátiát, az emberekkel való együttműködést – ajánlotta a téma szakértője, Door Tamás
Fotó: Tuchiluș Alex

Végül Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke tartott iránymutató előadást Kulcsszavak helyett válaszok – újságírás a mesterségesintelligencia-chatbotok korában címmel. Ebben a ChatGPT, Copilot, Gemini természetét tapogatta le. Egyre nehezebben adják meg magukat, egyre nehezebben különböztethetők meg a mesterséges tartalmak a valóságtól – de ez nem lehetetlen, mert már erre is vannak eszközök, csak uralni kell őket – ajánlotta.

Az ingyenes tartalmakért sokszor fizetünk személyes adatainkkal, amit jó esetben a rendszerek profilozásra használnak fel (pl. hogy személyre szabottan hirdethessenek nekünk), rosszabb esetben viszont manipulálás, félrevezetés célpontjai lehetünk – hangzott el
Fotó: Tuchiluș Alex

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.