Népújság, Mózes Edith | 2019. július 7.

Azt állítja a Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma, hogy az RMDSZ elnöke mellébeszél, sőt egyenesen hazudik, amikor az úzvölgyi temetőben történtekről beszél, és azt állítja, ez Románia igazi arca.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. július 16.

Az úzvölgyi magyar katonatemető feldúlása és ennek a román politikában, valamint médiában való lecsapódása számunkra pozitív következményekkel is járt, hiszen ha még nem is kellő mértékben, de összekovácsolt bennünket. Ugyanakkor szembesített a körülöttünk létező valósággal, ami remélhetőleg eddigi magatartásunk felülvizsgálatára késztet, mert be kell látnunk, a jóhiszeműségünknek és az önfeladás határát súroló engedékenységünknek ránk nézve nincs hozadéka. Negatív következménye viszont igen.

Háromszék, Farcádi Botond | 2019. július 16.

Az újabb kormányátalakítás kapcsán kissé leegyszerűsítve azt is mondhatnánk: egyik miniszterért sem lenne kár, mert aligha van olyan tagja a Dăncilă-kormánynak, akinek tevékenységével elégedettek lehetnénk – még ha akad is egy-kettő, aki legalább a szakmájához, szakterületéhez ért valame­lyest.

Háromszék, Fekete Réka | 2019. július 10.

Évente buknak halomra nyolcadikosok és érettségizők, és még mindig ott tartunk, hogy a szégyenteljes teljesítményért senki nem vállal felelősséget. Mondják, hogy a diákok lógnak az órákról, ha jelen vannak, inkább a telefonjaikat bütykölik, nem tanulnak, a pedagógusok egy része pedig sodródik az árral, nem töri magát, hogy mindez másként legyen.

Háromszék, Pálmai Tamás | 2019. július 11.

Nem vallási elmélkedéssel szeretném untatni az olvasót, de a mondandóhoz szükséges példa jó. Hadd idézzük fel tehát. Jézus követése visszatérő téma a Bibliában. És nem mindig sikeres, jó, pozitív a döntésük a felkérteknek vagy azoknak, akik fejében önként fordul meg e lehetséges tevékenység. Igaz, Jézus is figyelmezteti az útra indulni kívánókat, hogy őt követni nem veszélytelen.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. július 11.

A csúsztatás, félrevezetés és megtévesztés mesterművének nevezhető Marius Diaconescunak az Adevărul oldalán 2019. július 5-én megjelent, Kelemen Hunorhoz intézett írása, amely egyúttal a tények és valóság elferdítése bukaresti gyakorlatának is ékes bizonyítéka.

Háromszék, Nagy D. István | 2019. július 9.

Meg sem száradt a tinta a Hivatalos Közlöny pénteki példányán, mely az új, a kormány által elég sunyi módon – egyesek szerint az utolsó pillanatban is fércelt – sürgősségi rendelettel elfogadott közigazgatási törvénykönyvet léptette hatályba, a román nemzetféltők máris ugrottak, hajmeresztő elméletekkel állva elő, ami a jogszabály valódi célját és következményeit illeti. A paletta ezúttal is igen színes, hiszen a magyar nyelvnek hivatalossá tételétől a románok diszkriminációján keresztül, egészen Erdély elvesztésének lázálmáig terjed.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. július 8.

Az úzvölgyi magyar haditemető meggyalázása kapcsán újból bebizonyosodott, hogy Bukarestben állampolitikai rangra emelték a hazugságot. Dormánfalva polgármestere, a belügyi szervek, valamint a honvédelmi és külügyminisztérium után a szenátus is elferdítette a valóságot. Megdöbbenten vettük ezt tudomásul, mert a demokrácia egyik alapintézménye, a jogállamiságot biztosítani hivatott kétkamarás törvényhozás felsőháza vált hiteltelenné ennek következtében. Szomorú és tragikus fejlemény ez, ami súlyos, az ország demokratikus fejlődését is veszélyeztető következményekkel járhat. Éppen ezért fel kell hívni a hazai és nemzetközi közvélemény figyelmét erre az áldatlan helyzetre és állapotra.

Népújság, Mózes Edit | 2019. július 8.

A kisebbségvédelem és a kisebbségi jogok terén „modellértékű” Románia a hét végén újabb bizonyítékát adta „toleranciájának”. Vasárnap este az utóbbi időben igencsak „megerősödött” Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma, illetve a Nemzet Útja elnevezésű egyesületnek – egy kb. százfős, de annál hangosabb csoportja tüntetett Bukarestben a magyar nyelvi jogok általuk feltételezett bővítése ellen. Azt követelték, hogy „ne diszkriminálják a románokat Románia szívében”, „ne legalizáljanak egy etnikai enklávét a centenárium évében”, és kitartottak amellett, hogy „a román nyelv a román állam egyetlen hivatalos nyelve”! Egyben tiltakoztak a kormány „árulása” ellen is, amely – szerintük – az RMDSZ „zsarolásának” engedve olyan nyelvi jogokat épített be a frissen elfogadott közigazgatási törvénykönyvbe, amelyek a második hivatalos nyelvvé teszik Romániában a magyart, a románok meg „rabszolgák lesznek őseik földjén”. Ez pedig „gyengíti a román államot” és elősegíti az etnikai alapú területi autonómia elérését.

Háromszék, Mózes László | 2019. július 4.

Rövid idő alatt kétszer is kifogásolta a magyar külügyminiszter az erősödő romániai magyarellenességet. Szijjártó Péter egy sajtótájékoztató után a Magyar Országgyűlésben jelentette ki újra, hogy a román politikai elitben megerősödtek a magyarellenes hangok és kirohanások, ami elfogadhatatlan.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. július 5.

Folyó év (2019) június 6. fekete betűkkel lesz beírva Románia történelmébe, hiszen ezen a napon, talán világviszonylatban is példátlan módon, a felheccelt és leitatott csőcselék megostromolt és elfoglalt egy olyan haditemetőt, amihez semmi közük sincsen.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. július 4.

Ha korábban nem is, de legalább az elmúlt 100 esztendő alatt megtanulhattuk volna, hogy a balkáni politizálás emlőin táplált és felnőtt bukaresti hatalom képmutatása, pökhendisége, álnoksága és magyarellenessége nem ismer határt.

Háromszék, Nagy D. István | 2019. július 2.

Ha anakronisztikus, elvakult, nemzetfél­tő megnyilvánulásokból netán hiány lenne, bizonyosan akad, aki ezt a tűrhetetlen állapotot azonnal orvosolja. Az aktuális buzgómócsing szerepet a Szociáldemokrata Párt két politikusa, a meredek megnyilvánulásairól már eléggé ismert Şerban Nicolae és az egykori külügyér, szintén nem a békés együttélés egyik bajnokaként elhíresült Titus Corlățean vállalta magára.

Népújság, Mózes Edith | 2019. július 1.

A magyarellenes provokációk hosszú sorának – MOGYE, marosvásárhelyi katolikus iskola, úzvölgyi katonatemető, székelyzászló-perek, magyar feliratok stb. –, úgy látszik, soha nem lesz vége. Legfrissebb hír, hogy a kormányzó Szociáldemokrata Párt két szenátora a trianoni szerződés napjává nyilvánítaná Romániában június 4-ét. Ez azt is jelentené, hogy ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanának, és országszerte kitűznék az „ünnepi” nemzeti trikolórt. A két szocdem szenátor, akiknek az agyából kipattant az ötlet – mint Zeusz fejéből Pallasz Athéné –, egy volt külügyminiszter, volt igazságügyi miniszter, illetve a szenátusi frakció vezetője. Az előterjesztők sürgősségi eljárást kérnek a jogszabály elfogadására. A törvénytervezet szerint a kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell majd arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken a román nemzeti lobogót. Felhatalmazza az állami és helyi hatóságokat, hogy logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújtsanak a trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvények megszervezéséhez, amelyekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

Háromszék, Mózes László | 2019. június 26.

A szépség. A természet érték, a természet szép. Mindannyian tudjuk. Szeretjük, próbáljuk óvni, próbáljuk védeni. Próbálunk „fenntarthatóan” élni, úgy, hogy minden élőlénynek jó és elfogadható legyen. Ennyi a közhelyes rész.

Háromszék, Fekete Réka | 2019. június 26.

Évek óta egyre gyengébbek a diákok és a pedagógusok vizsgaeredményei, de az erre hivatottak nem készítenek valós elemzéseket, jobbító stratégiákat, nem változtatnak a biflázni való tananyagon, az idejétmúlt oktatási módszereken, a számonkérés mikéntjén és tétjén. Hadd vesszen, aki nem tud alkalmazkodni, aki értelmetlennek tartja a használhatatlan tartalmak rögzítését, a hétköznapi gyakorlattól mérföldkövekre eső elmélet bemagolását, akinek nincs protekciója. Aki pedig marad, annak „mi mondjuk meg, hogy mennyi kétszer kettő”.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. június 25.

Felhördült a román külügyminisztérium, amiért a magyar Országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at a trianoni békediktátum 100. évfordulója kapcsán. Az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ugyanis Románia mélyen elkötelezett a „nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek” jogainak tiszteletben tartása mellett, és azon van, hogy minden eszközzel óvja nyelvi, vallási, kulturális és etnikai identitásukat, erősítse az etnikumok közti párbeszédet. Éppen ezért megalapozatlannak tartja és elutasítja a határozat indoklását, amely kimondja, hogy a békediktátum máig megoldatlan politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémákat okozott a magyar nemzet idegen fennhatóság alá kényszerített tagjainak.

Háromszék, Farkas Réka | 2019. június 24.

Előbb Pozsonyban, majd Bukarestben is kiütötte a biztosítékot, hogy múlt kedden a magyar országgyűlés a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját. A szlovák külügy már pénteken tiltakozott, a román kivárt kicsit, de szombaton rátromfolt a pozsonyiak nyilatkozatára. Mindkét állásfoglalásra jellemző, hogy megalapozatlannak és ellenségesnek minősíti a magyar kezdeményezést.
De mit is fogadott el a budapesti parlament?

Háromszék, Farcádi Botond | 2019. június 22.

Vesztésre áll pillanatnyilag a 2019-es úzvölgyi csatánk, az állami hatóságok a román szélsőségesek erőszakos temetőfoglalását követően sem a megoldás irányába lépkednek, hanem magyar elöljárók büntetésével fokozzák a helyzet abszurditását, és államosítással szentesítenék a sírgyalázást és történelemhamisítást. Feladnunk azonban semmiképpen sem szabad az ügyet, már csak azért sem, mert tűnhet bár meglepőnek, de ha kellő bölcsességgel járunk el, még a javunkra is fordíthatjuk a fejleményeket.

Népújság, Sebestyén Mihály | 2019. június 25.

Csütörtöki kimenő

Különös jelentősége volt mindig a temetőknek. Korunkban sem halványult el. Nem csupán az őskorból reánk hagyományozott halottkultuszra gondolok, hanem arra, hogy egyes népcsoportok, emberi közösségek nagyobb fontosságot tulajdonítank a sírjeleknek, mint maguknak a holtak emlékének. A szimbólumok harca megint nagy jelentőséget nyert. És a hazai hatóságok úgy tesznek, mintha ebbe a harcba nem kívánnának beavatkozni. Avagy távol tartják magukat az azonnali eseményekbe való befolyástól. Ostobaság, mert a szimbolikus jelek és cselekvések véres-valós összetűzésekhez vezetnek, ha nem történik valami hathatós állásfoglalás az igazságszolgáltatás és a végrehajtó politika terén.

© 2018 – 2019 Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete

 

webfejlesztés, karbantartás: Digital Studio