szmue fejlec 2

Háromszék, Nagy D. István | 2021. március 4.

Fiatalabb korunkban gyakran hallhattuk az alaptételt, mely szerint az energia nem vész el, csak átalakul. Az elmúlt napokban a Kolozs megyei prefektusi szék kapcsán történteket elnézve, ez a tulajdonság a magyarellenességtől sem áll távol, mely némileg átlényegülve, átszabva vagy látszólag mellékvágányra állítva, de mégiscsak ott lapul a háttérben, hogy az alkalmas pillanatban elő lehessen kapni.

Székely Hírmondó, Czegő Zoltán | 2021. március 3.

Csücsültünk száz esztendeig a szennyezett kommunista világmennyezet eresze alatt. Annyi ostorcsattogás ideje alatt már-már hajlottunk elhinni, hogy igaza lesz a korabeli, akkori boldog slágernek, mely szerint mindennek vége lesz egyszer, minden a végéhez ér. Ostor kell, most is el kell hinnünk a végek emlékezeteit. Pontosabban, drága szerető, édes jó anyáink, mertünk elhinni annyi végnek, le- és befejezésnek a végét. És ide kell vésnünk keresztfába és kősziklákba, hogy megértük a kommunista riadalom végét úgy ahogy.

Háromszék, Nagy B. Sándor | 2021. március 3.

Csupa izgalmas kezdeményezéssel rukkol elő a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár. A Szívből jövő könyvajándék nevű, jelenleg is zajló programjuk február 14-éhez, a könyvajándékozás nemzetközi napjához kapcsolódik, és az a célja, hogy könyveket adományozzanak szociálisan hátrányos helyzetű háromszéki gyermekeknek és gyermekcsoportoknak. Ennek érdekében már január végétől könyvgyűjtési akciót hirdettek, miután felvették a kapcsolatot azokkal a szervezetekkel, intézményekkel, melyek gyermekeket érintő szociális tevékenységet folytatnak a megyében, és segítségükkel feltérképezték, hogy kiknek lehetne adományozni.

Háromszék, Gottfried Barna | 2021. március 1.

A Háromszék Vármegye Kiadónál nemrég megjelent, Kocsis Károly által szerkesztett Előre az Úz völgyében című könyv bevezetőjében Gottfried Barna történész, levéltáros összefoglalta az eseményeket. Ennek első részét, a jegyzetek elhagyásával, a szerkesztőség alcímeivel múlt csütörtöki Történelmünk rovatunkban közöltük, ma a második, befejező részt olvashatják.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. február 25.

Magyarosi Sándor neve az Úz-völgyi sírkert történetéről, Egy első világháborús katonatemető hányattatott utóélete címmel 2019-en nyarán közzétett, 27 oldalas tanulmánya kapcsán vált közismertté.

Háromszék, Váry O. Péter | 2021. február 24.

Aki sokat jár, sokat lát. És néha nagyon elszomorodik. Kedvét az embernek sok minden szegheti. Átalvatlan éjszaka vagy egy hirtelen előtüremkedő rossz emlék, a járdán keresztben parkoló autó vagy egy trehány útjavítás, szóval, a magánélet apró rezdüléseitől a közélet állandó hatásáig végtelen lehet az okok tára.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. február 24.

Az UNESCO közgyűlése 1999-ben az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította február 21-et. Örvendetes és üdvözlendő ez a jelzés értékű határozat, amelynek valódi súlyát felmérni csak a tények ismeretében lehet. Ezek pedig arra utalnak, hogy a Földön beszélt kb. 6000 nyelvnek a felét az eltűnés réme fenyegeti. És ez koránt sem egy borúlátó feltételezés, hanem maga a tragikus valóság, hiszen havonta két nyelvvel lesz szegényebb az emberiség szellemi kincsestára. Mindezek fényében nem csak elvárandó és illő, hanem szükséges is, hogy legalább e jeles nap kapcsán mi, magyarok is kellő figyelmet szenteljünk arra az édesanyákon át őseinktől ránk hagyott megtartó örökségre, amit a nyelv jelent.

Népújság, Gligor Róbert László | 2021. február 22.

Négy évszázad távlatából is időszerű alkotás

Vasárnap ünnepi istentisztelettel és koszorúzással folytatódott a Bocskai Napok rendezvénysorozat, amely zártkörű szalagavatóval ért véget. A fejedelem az évszázadokon át is üzen a mának – szólt a végkövetkeztetés.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. február 23.

Emlékeim címmel jelent meg a csíkszeredai Státus Kiadó gondozásában dr. Székely Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) egykori igazgatója önéletírását és szakmai levelezését tartalmazó kötet, amely nem csak a hírneves tanár, történész, régész, muzeológus pályafutásának krónikája, hanem az erdélyi magyarság 20. századi sorsának is.

Háromszék, Mózes László | 2021. február 22.

Néhai Székely Zoltán sepsiszentgyörgyi régész, a Székely Nemzeti Múzeum (SZNM) egykori igazgatójának Emlékeim című, önéletírását és szakmai levelezését tartalmazó kötetét mutatták be csütörtök este a felújítás alatt álló múzeum Kós Károly Termében. A kiadványt a szerző fia, Székely Zsolt régész, nyugalmazott egyetemi docens szerkesztette, illetve ismertette a rendezvényen.

Székely Hírmondó, Czegő Zoltán | 2021. február 23.

Egy-egy új könyv fölötti örvendezést, derűt megszokja az ember hamar. Az öröm üzen is belülről, hogy más is tudjon a jelenségről. Minap, amikor megkaptam a kis könyvet, mindkét kezem remegett vele együtt. Márton Áron-breviárium a címe, azaz szemelvénygyűjtemény.

Háromszék, Iochom István | 2021. február 22.

Az ozsdolai születésű Pusztai Ferenc és Dézsi Dénes, valamint a kászoni Máthé György (Jeges) emlékére tartott engesztelő és emlékező gyászmisét Bartos Károly római katolikus plébános szombat este a kézdisárfalvi Nagyboldogasszony római katolikus kápolnában a helybeli Szabó Ottó fafaragó kezdeményezésére.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. február 18.

„Magyarország? Nem! Valahol Romániában, Kovászna megyében. Bár nyilvános helyről van szó, a feliratok csak magyar nyelvűek” – olvasható a magát nemzetvédőnek tartó Dan Tanasă közösségi oldalán. A mellékelt fotóról kiderül, hogy a zabolai temető tábláján akadt meg a szeme. Arról azonban már nem tájékoztatja a többségi olvasókat, hogy az egy nyelvileg és vallásilag elkülönült sírkertet jelöl, hiszen a falu román ajkú, ortodox lakossága máshová temetkezik.

Hargita Népe, Kis Előd-Gergely | 2021. február 18.

Fáj? – kérdezte a nővér. – Még nem – válaszoltam és kíváncsian odafordultam, hogy mikor adja be az oltást. Erre föl kiderült, hogy már beadta. Önkéntelenül is az a vicc jutott eszembe, hogy a francia forradalom idején – amikor a lefejezések hétköznapi eseménynek számítottak – az egyik halálra ítélt utolsó kívánsága az volt, hogy a legkíméletesebb hóhért biztosítsák számára. Sorsába beletörődve várta, hogy mikor csapják le a fejét, de nem történt semmi. Kicsit bosszankodva kérdezte meg a hóhértól, hogy mikor kezdi már. – Mozgassa meg a fejét és megtudja – jött a válasz. Valahogy így jártam én is a koronavírus elleni oltással. Mire felkészültem volna lelkileg, hogy megszúrnak, már túl is voltam rajta.

Népújság, Székely Ferenc | 2021. február 19.

Életének 77. évében, 2021. február 7-én elhunyt Farkas Árpád költő, író, az MMA tagja, a Háromszék című napilap ny. főszerkesztője. 1944. április 3-án született a Nyikó menti Siménfalván. Kisgyermekkorát a közeli Székelyszentmiklóson töltötte, két évig lakott a család Székelykeresztúron, majd beköltöztek Székelyudvarhelyre. A jelenlegi Tamási Áron katolikus gimnáziumban érettségizett 1961-ben. Első versei a Rikkancs nevű osztálylapban jelentek meg, később a gimnázium faliújságjában. Érettségi után, rábeszélésre, a marosvásárhelyi színművészeti egyetemen próbálkozott, végül a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán kötött ki. Évfolyamtársa volt többek közt Király László, Molnos Lajos, Magyari Lajos, Kuti Márta, Csiki László.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. február 17.

„A történelem során időnként elérkezik a pillanat, amikor az írónak meg kell szólalnia, s ki kell mondania az igazságot, bármilyen népszerűtlen legyen is az” – írta Wass Albert 1958. október 15-én floridai otthonában. Az örök érvényű üzeneteit szerteágazó és gazdag életművel hitelesítő alkotóra a földi létből való távozásának évfordulóján emlékezünk.

Háromszék, Czegő Zoltán | 2021. február 15.

Úgy hiszem s azért is mondom. Minden nép történelmében vannak pontok, tények, melyekhez hozzátenni s azokból elvenni nem lehet.

Háromszék, Váry O. Péter | 2021. február 12.

A 2019-es úzvölgyi román temetőfoglalás adta a most megjelent, Előre az Úz völgyében című könyv elkészítésének ötletét, az eleinte félszáz oldalasra tervezett, többnyire mostanáig nyomtatásban meg nem jelent rajzokra, fényképekre alapozott kiadvány azonban közel négyszáz oldalas, rendhagyó történelmi összefoglaló művé duzzadt. A kötetet kedden Kézdivásárhelyen, szerdán Sepsiszentgyörgyön mutatták be szerzői-szerkesztői.

Háromszék, Szekeres Attila | 2021. február 11.

1947. február 10-én írták alá a második világháború győztes szövetséges hatalmainak és a tengelyhatalmak államai közül Olaszország, Magyarország, Románia, Finnország és Bulgária képviselői a párizsi békeszerződéseket. Mindenik vesztes állammal külön békeszerződést kötöttek, a győztesek oldalán nem minden esetben ugyanaz a felállás. Románia megkapta Észak-Erdélyt, de elveszítette Besszarábiát, Észak-Bukovinát és Dél-Dobrudzsát. Magyarország esetében visszaállították a területét drasztikusan megcsonkító trianoni határokat, sőt, még három települést Csehszlovákiához csatoltak. A dokumentum kimondja, hogy Magyarország és Románia között a hadiállapot megszűnik. Mai Történelmünk rovatunkban a Gyöngyösi János külügyminiszter által aláírt magyar békeszerződésből közlünk részleteket az 1947. július 25-én kihirdetett 1947. évi XVIII. törvény alapján – cikkelyszámozás nélkül.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. február 11.

Alávaló emberek a sötétség leple alatt bemocskolták a marosvásárhelyi székely vértanúk emlékművét, ezzel újabb kísérletet téve a városban hamu alatt izzó román-magyar ellentét parazsának felszítására. Egyesek ugyanis még mindig a gyűlölet lángjainál szeretnék az avas szalonnájukat sütögetni. És hogy kétség ne essék, ezeket miféle szél lobbantotta fel újra, piros-sárga-kék festékkel mázolták le az obeliszket.

Partnerszervezetek

Magyar Újságírók Romániai EgyesületeVajdasági Magyar Újságírók Egyesülete

© 2018 – 2021 Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete

 

webfejlesztés, karbantartás: Digital Studio