Háromszék napilap, Huszár Szilamér | 2018. november 10.
Astrid Fodor, Nagyszeben polgármestere magyar kulturális márkaként nevezte meg a ma gálaműsorral indító kilencnapos Ars Hungarica kulturális fesztivált. A szórványban élő magyarság legkiemelkedőbb nemzeterősítő és hagyományt éltető rendezvénysorozatának megszervezéséről, fontosságáról Serfőző Levente fesztiváligazgatót kérdeztük.
Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2018. november 9.
Gyors eredmény nem várható ugyan, de mégis fontos fejleménynek tekinthető, hogy Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő közbenjárására a román alsóház emberi jogi bizottsága kedden napirendre tűzte a többségi sajtó által székely terroristákként emlegetett Beke István és Szőcs Zoltán ügyét.
Népújság, Sebestyén Mihály | 2018. november 7.
Mit szól hozzá, szomszéd, már megint itt van a nyakunkon a könyvvásár
– hallom egyik erkélyről átszólni valakit a másikra. Két férfi beszélget. Elég enyhe a november ahhoz, hogy délfelé még kint lehessen szöszmötölni az erkélynek nevezett balkonon, avagy túlművelten a loggián.
Hargita népe, Simó Márton | 2018. november 6.
Az ember úgy él, vagy legalábbis úgy szeretne jönni-menni a világban, hogy legyen tisztában önmagával és mindazon értékekkel, amelyeket fontosnak tart. Túlléptem már rég „az emberélet/halál útjának felén”, de mintha mégsem lenne rend idebent. Hozok magammal valami terhet, viselem magamban, amit a gének, a szülők, a nagyszülők, a valamilyen műveltség, s pár tanítóm, mesterem jóvoltából úgy cipelek, mintha eleve elrendelt lenne. Mert az is. De kellemetlenül kedves, és keserves ugyanakkor. Nem változom. Nem módosulnak látványosan ezek a „dolgok”. Esetleg új fogással, új nekigyürkőzéssel megyek. Haladok tovább.
Háromszék napilap, Farcádi Botond | 2018. november 8.
A román képviselők is megdöbbentek
Azért is fontos, hogy a képviselőház emberi jogi bizottságában kedden szó esett a Beke-Szőcs-ügyről, mert a vitáról készült jegyzőkönyv alapján is különféle jelentéseket lehet készíteni, és azokat a családdal és a kézdivásárhelyi fiatalok ügyvédeivel való konzultáció nyomán nemzetközi szervekhez lehet eljuttatni – mutatott rá sajtótájékoztatóján Kulcsár-Terza József. A háromszéki politikus bevallása szerint, kétéves képviselői munkájának legnehezebb feladata volt elérni, hogy napirendre tűzzék az ügyet, de elégedett az eredménnyel, mert úgy látja, román kollégáit sikerült meggyőzni arról, hogy a magyarok nem terroristák, ugyanakkor az is fontos üzenet, hogy a magyar képviselők pártpolitikai hovatartozástól függetlenül sorakoztak fel, hiszen Fejér László Ödön szenátor is keményen kiállt a fiatalok mellett, és Benkő Erika is ugyanígy foglalt állást.
Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2018. november 8.
Amint arról a helyszínen meggyőződhettünk, a román parlament emberi jogi bizottságának tagjai keddi ülésükön döbbenten hallgatták végig a terrorizmussal megvádolt és emiatt elítélt kézdivásárhelyi fiatalok ügyvédjének beszámolóját, a védencei ellen folytatott eljárás és meghozott ítélet visszásságairól.
Az elhangzottakból ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy Beke István és Szőcs Zoltán az egyik román titkosszolgálat (SRI) mesterkedéseinek az áldozatai.
Háromszék, Fekete Réka | Fotók: Ferencz Csaba | 2018. november 5.
Édesapja nagyobbik testvére esett el a második világháborúban az uzoni Szigyártó Irmának, ma sem tudják, hol van eltemetve, és azért jön el minden esztendőben az egykori földvári fogolytábor utolsó tömegsírja fölött kialakított emlékkertbe az 1956. novemberi gyásznappal egybeeső ünnepi főhajtásra, hogy lerója kegyeletét nagybátyja emléke előtt, és másokat is arra biztasson, ugyanezt tegyék. A tegnap délután tartott tizenkilencedik barcaföldvári megemlékezésen egyházi és világi képviselők emlékeztettek a második világháború végén különböző fogolytáborokba hurcolt erdélyi magyarok kegyetlen sorsára.
Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2018. november 5.
1956. november 4-én, vasárnap hajnalban 4 óra 15 perckor a Szovjetunió katonai támadást indított a kommunizmus láncaitól alig megszabadult Magyarország ellen. Bejelentés nélkül 8 gépesített, 1 harckocsi, 2 lövész, 2 légvédelmi tüzér, 2 repülő és 2 légideszant hadosztály rohanta le hazánkat. Ezzel vette kezdetét a magyar nemzet újabb szabadságküzdelme, melynek gyászos végkimenetele egy pillanatig sem volt kétséges. A civilekből és katonákból sebtében megalakult, nehézfegyverzettel nem rendelkező, alig 10 ezer főt számláló nemzetőrség ugyanis az akkori világ legütőképesebb hadseregével állott szemben.
Háromszék napilap, Szekeres Attila | 2018. október 30.
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK) örömmel üdvözölte tagságának sorában a 2017 októberében megalakult és 2018 januárjában hivatalosan is bejegyzett Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületét, amelynek célkitűzései összhangban vannak a KMÚEK 2005-ben meghirdetett alapvető feladataival, és amely már alakulásakor nyilvánosságra hozta, hogy jó kapcsolatokat kíván építeni minden rokon szakmai és civil szervezettel, elsősorban a KMÚEK alapítói közé tartozó Magyar Újságírók Romániai Egyesületével – áll az október 25-e és 28-a között Háromszéken tartott rendezvény zárónyilatkozatában.
Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2018. október 30.
Szakmai tanácskozás és erdővidéki túra
A médiában dolgozók jelenlegi helyzetéről és kilátásairól, valamint gondjairól és azok megoldási lehetőségeiről tanácskoztak pénteken, a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója sepsiszentgyörgyi ülésén, amelynek szervezője és házigazdája a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete volt. Szombaton erdővidéki túrán vettek részt a küldöttek.
A sajtószabadságról és más ártalmakról
A civilizáció akkor kezdődött, amikor egy dühös ember kövek helyett szavakkal kezdett dobálózni. (Sigmund Freud)
Nincs könnyebb, mint zsarnokságban, függőségben a szabadságot képzeletben felépíteni. Ugyanakkor nincs nehezebb, mint a korlátlan szabadság terhét emberként elviselni. Amikor eltűnik minden enyhítő körülmény, amikor sem kisebbségi létre, sem elnyomásra, sem nyelvtörvényre, sem cenzúrára nem hivatkozhatunk, akkor szembesülünk valójában önmagunkkal.
Háromszék napilap, Fekete Réka | 2018. október 27.
Függetlenségről, a megváltozott technikai körülmények között működő médiapiacról és a sajtószabadságról értekeztek tegnap a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete szervezésében Sepsiszentgyörgyön tartott Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvencióján. A témát megelőzte a meghívott vendégek köszöntője és Szekeres Attila István heraldikus, lapunk munkatársának előadása A székelyek címerétől a székelyek zászlajáig címmel.
Háromszék napilap, Matekovics János Zoltán | 2018. október 25.
Egy tanár, aki odafordul diákjaihoz
Mit kell átadnia a jó tanárnak a kötelező tananyagon kívül? Rugalmatlan-e a mai társadalom? A mai információzuhatagban van-e a tudásanyagnak örök érvényű része? Miért fontos a tehetséggondozás? Hubbes Lászó Attilával, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusával otthonában beszélgettük annak kapcsán, hogy október elején kiváló oktatói díjat kapott elkötelezett tanári tevékenysége és a tehetséggondozásban betöltött kiemelkedő szerepe elismeréseként.
Háromszék napilap, Tófalvi Zoltán | 2018. október 24.
Az 1956-os magyar forradalom a maga nemében páratlan erdélyi, romániai hatását bemutató, a Háromszékben az évek során folytatásokban közölt sorozatnak idén az biztosít fájdalmas történelmi hátszelet, hogy hatvan évvel ezelőtt került sor a romániai magyarság egészének megfélemlítését célzó retorzióra, kivégzésekre: 1958. szeptember 1-jén, 23 és 24 óra között végezték ki a Securitate temesvári börtönében a Szoboszlay Aladár nevével fémjelzett koncepciós per tíz halálra ítéltjét.
Hargita Népe, Sarány István | 2018. október 24.
Huszonöt évvel ezelőtt, 1993-ban vettem részt először Magyarországon az 1956-os megemlékezésen, az 1956-os Magyarok Világtalálkozóján. Újságíróként csöppentem a népes erdélyi küldöttségbe, akkor ismertem meg személyesen is pár erdélyi ötvenhatost. Volt köztük festőművész, tanár, politikus, polgármester is. Különböző habitusú, vérmérsékletű, kedélyállapotú emberek voltak, de összekötötte őket a közös sors. Az a tény, hogy zsenge fiatal korukban mondvacsinált ürüggyel a rendszer kegyvesztettjei lettek, s bár még jóformán gyermekek voltak, osztályellenségnek bélyegezték őket, s ma már ártatlannak tűnő cselekedeteikért súlyos börtönéveket kaptak, egész életüket végigkísérte a megbélyegzés, a kirekesztettség. Megkapó volt számomra a körükben tapasztalt bajtársiasság, még az egymás ugratásában is volt valami, amit a kívülálló nem értett, csak érzett és csodált.
Népújság, Benedek István | 2018. október 23.
Utólag szemlélve a történteket, már világos, hogy sok esélye nem volt a magyar forradalomnak, mint ahogy alig egy századdal korábban sem. Hiába volt meg mindkétszer az az alkotóerő, ami létrehozta a legitim rendszerváltást, beváltva ezzel egy forradalom tulajdonképpeni célját, a nagyhatalmak katonai erejével szemben esély sem volt megvédeni a megszerzett szabadságot. Persze, még ember-öltőkig találnak kutatási teret a történészek a forradalmakkal kapcsolatban, mert az eseményekhez hasonlóan lebilincselően érdekes a hátterük is, ezek feltárása számos vitatémát is szül.
Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2018. október 23.
A szabadság birtoklása nem csak a születésünk révén megszerzett alapvető jogunk, hanem egyben legnagyobb kincsünk is, amelynek elvesztése emberi mivoltunk megélésétől és gyakorlásától foszt meg minket. Éppen ezért létezni elnyomottként, akaratunk érvényesítése és elképzeléseink megvalósítása nélkül is lehet ugyan, de nem érdemes. És ez a megállapítás a nemzetek esetében hatványozottan igaz.
Háromszék napilap, Mózes László | 2018. október 23.
Október huszonharmadika, ezerkilencszázötvenhat. Az önkényt, agymosást, hazugságot megelégelő magyarok napja, a kommunista diktatúrát megelégelők forradalmának, szabadságharcának kezdete. A zsarnoksággal szembefordulók, ismert és ismeretlen hősök, lelkiismeretükre hallgatók akkor azt suttogták, mondták, harsogták: elég volt!
