szmue fejlec 2

Háromszék, Farkas Réka | 2019. október 7.

Romániában nem lehet oly mértékű zűrzavar, akkora politikai felfordulás, annyira erőteljes kormányválság, hogy Székelyföld ügye valamilyen formában ne kerüljön napirendre. Recsegnek-ropognak a román állam intézményei, a politikusok egymás gyalázásával, ellehetetlenítésével vannak elfoglalva, nincs vezetője a jelentős minisztériumok nagy részének, ám vannak erők, melyek kitartóan dolgoznak. Nem értünk, úgy tűnik, sokkal inkább ellenünk.

Székely Hírmondó, Czegő Zoltán | 2019. október 7.

A földgolyón nem is szanaszét, de nyilvántartott rendben élnek és halnak népek a maguk emberi és istenhitében. Babonáink eddig is elkísértek, szintúgy gyászos vagy szerencsés szokásaink. Idén szeptemberben volt tizenharmadik napos péntekünk. Október 6-a rettenetes történelmi súlyával idén vasárnapra nehezedett, babonáktól is mentesen. Annyi, de annyi kopjafa, sírkő előtt imádkozhatunk roskatag módon eleink és örököseink égi és ha lesz jövendőnk, ottani jussáért!

Háromszék, Tóth László | 2019. október 7.

Díjazták Szekeres Attilát

Szekeres Attila, a Háromszék szerkesztője kapta a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ által alapított Pro Cultura et Arte díjat. A művelődési-művészeti jellegű újságírásért járó, első ízben kiosztott elismerést szombat este a gyergyószárhegyi községháza dísztermében adták át a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) hagyományos táborát követő gálán. Ugyancsak Szárhegyen zajlott a MÚRE tisztújító közgyűlése, amelyen Szűcs Lászlót választották elnökké.

Népújság, Mózes Edit | 2019. október 7.

Mert van, amikor halni kell a hazáért...

Zuhogó, szűnni nem akaró esőben emlékeztek a marosvásárhelyi magyarok az aradi vértanúkra. Az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete a Székely vértanúk emléművénél szervezett megemlékezést vasárnap, október 6-án.

Háromszék, Nagy D. István | 2019. október 7. 

Pannónia nem feledi halottait

Méltóságteljes emlékezés helyszíne volt vasárnap Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár, az egykori vármegye épülete mögötti park, ahol nagyjából kétszázan rótták le kegyeletüket a 170 éve, 1849. október 6-án az aradi vár tövében kivégzett tizenhárom honvéd főtiszt, vértanú emléke előtt. Az egybegyűltek a tábornokok áldozatát őrző tizenhárom kopjafán kívül az Erzsébet parkban található forradalmi emlékműnél is elhelyezték a kegyelet koszorúit.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. október 4.

Élni elnyomásban is lehet, de csak szabadon érdemes, mert mit sem ér a lét, ha bilincsbe van verve az akarat, rácsok mögé zárva a gondolat, és gúzsba kötve a lélek. Hiszen egyénenként és közösségként egyaránt, csak a mások által szabott korlátok és állított sorompók átlépésével teljesedhetünk ki. Ha viszont kényelemből, közömbösségből vagy gyávaságból lemondunk ennek lehetőségéről, akkor a teremtés koronájából bábuvá és nemzetből népességgé minősítjük magunkat vissza.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. október 3.

A tömegek bizonyos cél érdekében való félrevezetése és felhasználása már az ókorban is részét képezte a hatalmat megtartani, vagy megszerezni akaró erők eszköztárának. Végrehajtói pedig a mindenkori titkosszolgálatok voltak. Ők ugyanis tudták, hogy a nehéz sorsban lévő és ebből kifolyólag elégedetlen egyént könnyű tűzbe hozni. Csupán hangadókra van szükség, akik a vélt vagy valós sérelmeket felnagyítva a kiszemelt áldozat(ok) ellen lázítanak.

 Háromszék, Farcádi Botond | 2019. október 1.

Székelyföld eddigi tömegrendezvényei mindig az összegyűlt tömeg fegyelmezettségéről, rendszeretetéről, civilizált, kulturált viselkedéséről voltak híresek, ezt csodálták az ide látogató vendégek, románok, külföldiek, ezért mutogattuk magunk is oly büszkén, jóleső érzéssel a húsvétvasárnapi csíkszeredai ételszentelésről, a csíksomlyói búcsúra igyekvő keresztaljákról, a Nyeregben összegyűlt több százezres tömegről készült fotókat, híradásokat, videófelvételeket.

Erdővidék legjelesebbje szobrot kapott Baróton

Háromszék, Váry O. Péter | 2019. szeptember 30.

A Benedek Elek Emlékév legkiemelkedőbb rendezvényeire került sor tegnap Baróton és Kisbaconban: Erdővidék központjában Elek apó szobrát avatták fel, szülőfalujában pedig az emlékház ötvenéves fennállását ünnepelték. 2019 hármas évforduló okán vált Benedek Elek Emlékévvé: 160 éve született, 90 éve halt meg a nagy mesemondó, az általa épített Mari-lak pedig, ahol élete utolsó éveit élte, félszáz esztendeje vált múzeummá és zarándokhellyé.

Háromszék, László Zsuzsa | 2019. szeptember 28.

…hogy alig kezdődött el a tanév, és a gyeremekek már fáradtak, kétségbe vannak (vagyunk) esve az előre látható leterheléstől? Mi nem stimmel velük, velünk, az iskolával? Mert valami nagyon nincs jól. Mit és ki csinál rosszul?

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. szeptember 27.

Ahhoz, hogy tudjuk, honnan jövünk és kik vagyunk, hogy meghatározhassuk a követendő utat és irányt, elengedhetetlen a múltunk ismerete. Ennek birtokában pedig a dicső tettekre és tragikus eseményekre egyaránt emlékezni kell, így az ellenünk elkövetett tömeggyilkosságokra is.

Népújság, Bodolai Gyöngyi | 2019. szeptember 22.

Örülnünk kellene, hogy újabb lépésekkel halad a multilkulturalitás felé az Emil George Palade nevét felvett marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem. Bár az egyébként Nobel-díjas jeles amerikai állampolgárrá vált kutató neve jól cseng nemzetközi téren, a névadás egyetlen szépséghibája, hogy Paladénak semmi köze nem volt a marosvásárhelyi egyetemhez, amelynek viszont voltak olyan jeles orvosprofesszorai, akik a tanítás mellett sokat tettek mind a kutatás, mind a helyi közösség gyógyítása érdekében. De érdekel-e ez egy olyan rektort, aki eddigi cselekedetei szerint azt a megbízást kapta, hogy jelentéktelenné zsugorítsa, majd felszámolja mindazt, ami a marosvásárhelyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésből megmaradt? Nem egy csapásra, hanem a lassított haldoklást elősegítő módszerekkel. Ezek alattomos arzenálját használta fel, s legutóbbi kegyelemdöfésével, az egységes vizsgáztatás bevezetésével a magyar oktatás még megmaradt szellemiségének a felszámolására tett döntő lépést. Persze azon is el lehet gondolkozni, ahogyan kórházaink arculatát átformálták, és egy olyan városban, ahol a lakosságnak közel a fele magyarul beszél, az „oszágos hírű” klinikák némelyikén már nincs vagy csak mutatóban maradt egy-két magyar orvos. Ez a helyzet lehetetlenné teszi, hogy minden súlyos beteg emberhez az anyanyelvén szóljanak, elmagyarázzák a betegségét és a kórházi kibocsátás utáni útmutatásokat, ami európai uniós előírást jelent, és a romániai páciensbiztonsági előírások is tartalmazzák.

Háromszék, Czegő Zoltán | 2019. szeptember 20.

Könnyelműség (könnyű elméjűség) lenne kimondani, hogy kalandos élete volt Ignácz Rózsának, színművésznek és írónak. Kovászna város lányának változatos, illetve sokszor a politika miatt válságos életvitele éppen a nemzeti állapotok művészi megfogalmazásai miatt vált olyanná, amilyen volt. Nem egyedüli a magyar művészetekben, irodalomban, akinél az alkotás tartalma, eszmeisége és igénye egybeesik életvitelével, el az elűzetésig, a kivettetésig. Háromszéken, Kovászna városában is értik még a szót, és Budapesten ugyanvalóst igen: Ne szólj, szám, nem fáj fejem! Az okozat egybeesik az okkal.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. szeptember 20.

A román médiában – és nem csak ott – állandósult magyarellenesség, valamint gyűlöletkeltés következtében annyira elmérgesedett a két nemzet viszonya, hogy ez bármikor tömeges összecsapáshoz vezethet.

Háromszék, Fekete Réka | 2019. szeptember 20.

Magyar informatika szakot indítana Leonard Azamfirei rektor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, amely a Petru Maior Egyetemmel történő tavalyi összeházasítása, majd George Emil Palade Nobel-díjas orvosról való elkeresztelése óta végképp elveszítette az 1945-ös létrehozása óta a magyar közösség számára jelentős értéket hordozó, szimbólumerejű oktatási intézményi státuszt.

Háromszék, Szekeres Attila | 2019. szeptember 18.

Jogos Sepsiszentgyörgy polgármesterének felháborodása amiatt, hogy a román igazságszolgáltatást hidegen hagyja az, hogy őt halállal fenyegették. A sepsiszentgyörgyi ügyészség, majd a bíróság is alaptalannak értékelte a keresetet, és lezárta az ügyet. Mi történne, ha a köztársasági elnökkel, a kormányfővel, netán az országos főügyésszel történne ilyesmi?! – adódik a szónoki kérdést.

Háromszék, Szekeres Attila | 2019. szeptember 18.

Éppen ma 94 éve, 1925. szeptember 18-án született Boér Imre Magyarhermányban. A megbecsült nyugalmazott tanárral baróti otthonában beszélgettünk annak okán, hogy részt vett az 1944. augusztus 26-i úzvölgyi csatában, és nemrég a 75 éves évfordulón szervezett megemlékezésen. Imre bácsi – akit a Jóisten éltessen erőben, egészségben! – az úzvölgyi csatáról és fogságáról mesélt részletesen, és megmutatta büszkeségét: Adatok Magyarhermány néprajzához és történetéhez című, 2005-ben megjelent könyvét, valamint a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségétől kapott dicsérő oklevelet, életműdíjat, Ezüstgyopár-díjat. És még valamit: az úzvölgyi csata 50. évfordulóján avatott emlékműnél készült csoportképet, melyen Jeszenszky Géza volt magyar külügyminiszter társaságában jelenik meg. Nem említette, de láttuk, a szoba falán ott díszeleg Barót város díszpolgári oklevele is.

Háromszék, Székely Ferenc | 2019. szeptember 14.

– Kedves Arany, rég ismerjük egymást, évek óta tegeződünk, kérlek, engedd meg, hogy az interjúban is ezt tegyem. Mindenekelőtt az érdekel, hogy lettél e név viselője, hisz nagyon ritka a magyar személynév-kultúrában. Volt-e a történelem során a magyar nagyasszonyok között, aki ezt a nevet viselte?

Háromszék, Jancsó Árpád | 2019. szeptember 12.

Nehéz írni egy olyan személyiségről, aki meghatározó szerepet játszott Sepsiszentgyörgy, Háromszék, de egészében a magyarság életében. Nagyszerű pedagógus, kitűnő szervező, vezető, nem utolsósorban politikus, akit életében, de halála után is olyan jelzőkkel illettek, mint „két lábon járó lexikon”, „Háromszék szellemi garabonciása”, „enciklopédikus tudású”, „erdélyi magyar polihisztor” stb.

Népújság, Sebestyén Mihály | 2019. szeptember 11.

Csütörtöki kimenő

Olvasom, hogy az érdekvédelmi szervezet nem támogatja a továbbiakban a marosvásárhelyi magyar alpolgármestert. Szíve joga, megteheti. Hiszen ő választotta ki, ő küldte be a szavazók akaratával egyezőleg a városi önkormányzatba. Csakhogy az önkormányzat kifejezés nem mindenben állja meg a helyét, legalábbis városunk tekintetében (vakságában?).

© 2018 – 2020 Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete

 

webfejlesztés, karbantartás: Digital Studio