szmue fejlec 2

Háromszék | 2021. április 2.

60 éve, az 1961-es érettségi után a kolozsvári filológiai kar magyar szakos hallgatója lettem 17 évesen. Kollégáim közt több költőjelölt is akadt, akik azóta már jelentős életművet hagytak ránk vagy még alkotnak. Magyari Lajos, Molnos Lajos, Balázs András, és természetesen Farkas Árpád. Ide sorolhatom Király Lászlót is, aki ugyan orosz–magyar szakos volt, de mindig velünk lógott, Árpádnak a legjobb barátja lett, no meg Tömöry Pétert a román–magyar szakról. Eljártunk a Bodor Pál vezette Gaál Gábor Irodalmi Körbe az Írószövetség fiókjának tanácstermébe. Mindig zsúfolt ház volt, s hallgattuk kollégáink legújabb alkotásait. Ezek a versek jórészt első kötetükben, a Forrás-sorozatban jelentek meg.

Háromszék | 2021. április 2.

Nincsenek szavaink, nincsenek hozzád illő, hozzád méltó szavaink, Farkas Árpád, testi elmúlásod miatti fájdalom bénít, csak a te vissz­hangos, zengő palotádban bolyongva szedegethetünk össze annyi szótöredéket, szómorzsát, amikből a fölszakadó sirató­éneket összerakhatjuk. A sokévi barátság bizalmával kérjük kölcsön a Szót tőled, Árpi, éretted is csak általad lángolhat fel ez az el-elcsukló ének, ez a canticum planctus.

Háromszék | 2021. április 4.

„Jegenyésedő keresztfiamnak, hozzá növekvő szeretettel” – több mint két évtizede tudom, hogy egy dedikáció néha kitüntetésszámba megy. Még akkor is, ha az ember tisztában van azzal, hogy a szerzői ajánlást nem kiérdemli, csak ajándékba kapja.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. április 2.

Tudományos felfedezéseinek köszönhetően az emberiség a korlátlannak tűnő technológiai fejlődés útjára lépett ugyan, de erkölcsileg egyre mélyebbre süllyed. Legalábbis a magát nyugatiként meghatározó fele, amely a naponta születő sikerek fényétől elvakulván, egyre jobban eltávolodik a valóságtól. Olyannyira önteltté vált, hogy már a világ jól megalkotott rendjébe is beavatkozik. Ráadásul még az elmúlt esztendő tavaszán nyakunkba szakadt koronavírus-járvány sem volt elég ahhoz, hogy rádöbbenjünk kiszolgáltatott, sebezhető mivoltunkra, és belássuk, porszemnyi része vagyunk csupán a mindenségnek.

Háromszék, Mózes László | 2021. április 2.

„Nem volt csatlakozás. Hat óra késést / jeleztek és a fullatag sötétben / hat órát üldögéltem a kocsárdi / váróteremben, nagycsütörtökön” – e látomásszerű sorokkal indítja Dsida Jenő remekművét, az emberi létezéshez és a történelmi időszakhoz utánozhatatlanul viszonyuló, Nagycsütörtök című költeményét.

A verset 1933-ban, a Trianont követő fojtogató légkörben írta, építve a Marosvásárhely és Kolozsvár közötti vasúti csomópont nyomasztó várótermi tapasztalatára. Ez utóbbi akár az erdélyi magyarság kollektív élményévé is tágítható, hiszen az elmúlt évtizedek során tízezrek, százezrek várakoztak a székelykocsárdi vasútállomáson. Várták a csatlakozást.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. április 2.

Mi az üzenete húsvétnak a világjárvánnyal küzdő emberiség számára? – kérdeztük történelmi egyházaink egy-egy képviselőjétől. A lelkük mélyéről fakadó, megfontolt válaszaikkal kívánunk olvasóinknak áldott ünnepet.

Háromszék, Hecser László | 2021. március 31.

Azon magyar közösségek számára, akik az elcsatolt területeken, de nem tömbben élnek, meglehetősen nehéz olyan egészségügyi szakembert találniuk, akivel könnyen megértetnék magukat, és részletesen feltárhatnák panaszaikat. A gond megoldását fiatal csapat vette a kezébe, és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával létrehozta és működteti a Segitseg.ma honlapot. A novembertől egyre bővülő adatbázisukban már közel kétszáz Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban és Kárpátalján élő orvost, pszichológust, gyógypedagógust, mentálhigiénés szakembert lehet megtalálni.

Háromszék, Fekete Réka | 2021. március 31.

Az esztendő elején kezdődött négyéves rektori mandátuma egyik fontos feladatának tartja, hogy a Sapientia sepsiszentgyörgyi tanulmányi központja önálló karrá váljék, erre vonatkozóan februárban az egyetem szenátusa meghozta az elvi határozatot – ismertette Tonk Márton a tegnapi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón, amelyen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a Sapientia Alapítvány elnökeként vett részt az egyetem rektora és Antal Árpád polgármester társaságában.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. március 25.

A Sepsiszentgyörgyi Magyar Férfidalárda a nemzeti zenei kultúra gyöngyszemeit műsorra tűző fellépéseivel évtizedek óta nyújt minőségi szórakozást és lelki kapaszkodót a hallgatóságának, így részévé vált Székelyföld gazdag szellemi kincsestárának. Történetét Tóth Szabolcs Barnabás tanulmánya, Botos Ferenc kutatásai, László Attila visszaemlékezései és Jakab Árpáddal folytatott beszélgetésünk alapján tárjuk az olvasók elé.

Háromszék, Farkas Réka | 2021. március 29.

Marosszentgyörgyön felavatták az 1990-es fekete március áldozatainak és meghurcoltjainak emlékművét. Egy emlékjelet, amely azonban nemcsak a 31 évvel ezelőtti véres márciust idézi, nemcsak a magyar és magyar ajkú cigány áldozatok előtt tiszteleg, hanem mementója Románia legújabb kori történelmének, figyelmeztet azokra a sötét erőkre, amelyek csakhogy hatalmukat átmenthessék, fél emberöltővel ezelőtt kirobbantották a marosvásárhelyi etnikai konfliktust, és amelyek azóta is uralják ezt az országot.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. március 25.

Bizonyságtétel a túlélésről címmel került sor a sepsiszentgyörgyi Gyöngyvirág utcai református templomban az egyház és társadalom kapcsolatát elemezni hivatott Teológia mindenkinek rendezvénysorozat IV. előadására, amelynek meghívottjai a Volt Politikai Foglyok Szövetségének (VPFSZ) háromszéki tagjai voltak.

Hargita Népe, Kiss Előd-Gergely | 2021. március 24.

Előfordul néha, hogy semmi sem úgy történik, ahogy az ember fia szeretné. Ilyenkor van az, hogy úgy érezzük, a hullámok lassan összecsapnak a fejünk fölött, és elkezdünk pánikolni. Ráadásul olyan időket élünk, amikor semmi sem biztos többé. Hogy mikor, ki vagy mi tarthat nyitva, mit zárnak be. Haladnak ugyan az oltások, de közben már tombol a járvány harmadik hulláma.

Háromszék| 2021. március 25.

Mindannyian tudjuk, hogy az élet nem mentes a próbáktól. De legyen bármilyen keserű az életünk, jöjjön sok nehézség és nyomorúság is ránk, vakok lennénk, ha nem vennénk észre a sok apró örömöt is, amivel Isten megáld bennünket.

Az életben rengeteg ÖRÖMHÍR van, s ezek általában szorosan kapcsolódnak a VAN szócskához: itt van végre a tavasz, megvan (megtaláltam), amit kerestem, van megélhetésem, van egészségem, van szerető társ mellettem, megvan (megszületett) a gyermekem, unokám... hosszasan sorolhatnánk még.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. március 22.

Ferenc pápa az elmúlt esztendőben meghirdette a család évét, amelynek kezdetét Jézus atyja, József neve napjára, március 19-re időzítette. Nyilván célzatosan, azt akarván, hogy olykor tévelygő tekintetünket viszonyítási pontként szegezzük a Jézus, Mária és József alkotta Szent Családra. Ezzel is rámutatván a család pótolhatatlan szerepére, hiszen még Isten is azt akarta, hogy fia tapasztalja meg az általa nyújtott otthon melegét. Tudta, hogy a küldetését csak szülői szeretetben növekedvén, annak jótékony hatását magába szívva és örömével felvértezve teljesítheti. Csak családi körben töltődhet fel a gonosszal folytatott sikeres küzdelemhez és a keresztre feszítés borzalmas kínjainak vállalásához szükséges erővel.

Háromszék, Farkas Réka | 2021. március 22.

Munkába lendült az RMDSZ a bukaresti kormányban, naponta érkeznek a hírek – olykor több is – miniszterei, államtitkárai tevékenységéről. Programokat indítanak, népszerűsítenek, járják a vidéket, hogy a magyar településvezetőkhöz is eljusson az információ a rendelkezésre álló eurómilliókról.

Székely Hírmondó, Czegő Zoltán | 2021. március 19.

Ne add ki kezedből a gyeplőt! Ha úgy bonyolítjuk a figyelmeztető mondatot, éjfélig is elemezhetjük, miért jó a magunk dolgait magunknak intéznünk. Az a helyzet, hogy ha kiveszik kezünkből a gyeplőt az idegen szívűek és színűek, bottal üthetjük a jövedelem s a bevétel nyomát. A nyelv mindig arra törekszik, hogy egyszerűen és képszerűen tudja szavakban megjeleníteni a gondolatot. Ha a gyeplőt kirántják a kezünkből…, na ezt már számtalanszor megtapasztaltuk, mire és merre viszen a szekér a magunk kárára.

Háromszék, Józsa Zsuzsanna | 2021. március 18.

Kettős ünnepre hívogattak a belvárosi Szent József-templom harangjai pénteken, amikor az egyházközség búcsújára és érseki szentmisére hívták a háromszéki embereket, családokat. Kovács Gergely érsek a kerület papsága részvételével ünnepélyesen megnyitotta a család évét, amely esemény Ferenc pápa buzdítására arra hív, hogy fordítsuk tekintetünket a Szent Családra: Jézusra, Máriára és Józsefre. Az ő életükön keresztül a házastársi és családi szeretet eszménye kerüljön előtérbe. A szentmisén részt vett Antal Árpád polgármester és Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke is. A búcsút zenei szolgálatával szebbé tette a Simon Balázs kántor által irányított Szent József Egyházi Kórus, amely 2009 óta működik az egyházközségben.

Népújság, Vajda György | 2021. március 22.

Az 1990-es események óta minden március 19-én és 20-án megemlékezünk a marosvásárhelyi etnikai konfliktusról. 31 éve résztvevők, szemtanúk, akkori elöljárók, történészek, politikai elemzők keresik a választ arra, hogy az 1989-es rendszerváltást követően mi vezetett oda, hogy az addig „békésen együtt élő” románok és magyarok között kirobbanhatott a véres összetűzés. És az is felmerül, hogy tanultunk-e eleget ebből, vagy továbbra is fennáll a marosvásárhelyi márciusi eseményekhez hasonló összetűzés veszélye.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. március 19.

Ma van a marosvásárhelyi pogrom kezdetének évfordulója. A gyászos napé, amelyen a több hónapon át tartó magyarellenes rágalomhadjárat és uszítást követően a félrevezetett és leitatott, fejszékkel és husángokkal felfegyverzett, buszokkal és teherautókkal szervezetten a városba szállított Görgény-völgyi románok, valamint a hozzájuk csatlakozott csőcselék a békés magyar lakosságra támadt. Letépték a magyar nyelvű feliratokat, ütlegelték a járókelőket, megostromolták az RMDSZ székházát, súlyosan bántalmazták az ott tartózkodókat, és feldúlták a várost. Ráadásul mindez a karhatalmi szervek szeme láttára, hallgatólagos beleegyezésükkel.

Háromszék, Nagy D. István | 2021. március 18.

Igazán „szívmelengető”, hogy a székelyföldi románság önjelölt jogvédői, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma vezérei és elvbarátaik „szentnek” tartják e vidék nemzetiségei közötti „jó együttélést”, és állítólag ügyködnek is szorgosan e cél érdekében.

Ez tényleg szép és jó, csakhogy furamód tetteik sosem vágnak össze állításaikkal, sőt, általában szöges ellentétben állnak a békés együttélésre törekvésükkel.

Partnerszervezetek

Magyar Újságírók Romániai EgyesületeVajdasági Magyar Újságírók Egyesülete

© 2018 – 2021 Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete

 

webfejlesztés, karbantartás: Digital Studio