Háromszék napilap, Huszár Szilamér | 2019. január 19.

A színházat nem lehet legyőzni

A sepsiszentgyörgyi belvárosi vendéglők egyikében éppen a Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének találkozóját ültük, amikor Petke László televíziós kollégánk felismerte a lokálba betoppanó Seress Zoltán Budapesten élő és alkotó magyar színészt. A Jászai Mari-díjjal kitüntetett művész a színházi szerepei mellett, sikerfilmekben is játszott, mint a Magyar vándor, Üvegtigris, Aranyélet, Csak szex és más semmi, a Kincsem című filmben pedig ő alakította II. Sándor orosz cár szerepét. A színművészt gyors beszélgetésre kértük fel, amit készséggel elfogadott.

Népújság, Prof. Dr. Benedek Imre | 2019. január 19.

Kedden megrökönyödve kaptuk azon hírt, miszerint a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (így szól az új név, az egyszerűség kedvéért a továbbiakban a régi rövidítést, a MOGYE-t használom) keretén belül megalakult az angol kar, ahelyett hogy megalakult volna a már olyan rég beígért magyar orvosi kar. Hogy mindenki értse, miről is van szó: a magyar szak, a román szakkal együtt, a román kar keretén belül működik, ahogy eddig az angol szak is működött, hiszen évek óta minden egyes alkalommal megtagadják kérésünket, hogy a magyar szak egy önálló magyar kar keretében működjön az egyetemen. De a még meglepőbb hír, hogy a régi MOGYE-t dr. Emil Paladéról keresztelik el.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. január 15. 

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának vezetősége nehezményezi, hogy Románia kormánya, elnöki hivatala és parlamentje szó nélkül hagyta a magyar kormány bejelentését, miszerint 25 milliárd forinttal támogatja a Székelyföld gazdasági fejlődését célzó programokat. Szerintük ugyanis ez is bizonyítja, hogy az RMDSZ támogatásáért cserébe a jelenleg hatalmon lévő román pártok, a nemzeti érdek és a három megyében élő románság rovására tettek engedményeket a magyar vezetőknek.

Háromszék, Hecser László | 2018. december 29.

Sepsiszéki Nagy Balázs közel ötven esztendeje látta meg a napvilágot Sepsiszentgyörgyön. Amennyi­ben röviden és hivatalosan szeretnénk szólni róla, csak azt említenénk meg, ami végzettsége és nyomtatásban megjelent munkái révén ismert: néprajzkutató, író, szociográfus. Ez sem lenne kevés! Nem lenne, hiszen ebbéli tevékenysége során is jelentőset alkotott – még nagyon fiatalon, miután hatévnyi budapesti diákévet követően hazatért szülőföldjére.

Hargita népe, Albert Ildikó | 2019. január 4.

Bőröndnapló 40.

ontosan három hét után jelenik meg a Bőröndnapló újabb része, ráadásul nem egyszerűen egy új évben, hanem számomra egy érdekes időszak után. Az, hogy közben volt karácsony meg vendégeskedés, meg az ünneplésnek mindenféle formája, szerintem természetes. Ám az, hogy én ezeket a sorokat egy négyhetes szabadság záróakkordjaként írom, olyan szabadságénak, amelyet teljes egészében itthon, leginkább a négy fal között töltöttem, pihenve a magam módján, maga a csoda. Igen, be kell vallanom, hogy ez is az önmagammal való szembenézés egyik nagy megvilágosodása volt: évek, talán szűk évtizede már, hogy gyakorlatilag a szabadságom ideje alatt sem pihentem többet, mint máskor. Sőt, lehet, nem is: biztos, hogy olyankor rendszerint még kevesebbet alszom, napközben pedig sokkal többet mozgok, ráadásul rengeteg ismeretlen helyzettel szembesülök.

Háromszék, Farcádi Botond | 2019. január 11.

Hozhat-e újat a 2019-es esztendő az erdélyi magyar érdekérvényesítésben? Várha­tó-e változás az erdélyi magyar politikai pártok és szervezetek viszonyában? Kerülhet-e közelebb közösségi céljai megvalósításához az erdélyi magyarság?

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. január 3.

Az 1764-es esztendő hetedik napja vérrel íródott be a magyarság kemény magját alkotó, és ezért a védőbástya szerepét betöltő székelység történelmébe. Hajnalban ugyanis a császári haderő négy gyalogos százada, százötven vértese, valamint harminc huszárja alattomosan rátámadt Madéfalva lakosságára, illetve az ott tartózkodó csíki és háromszéki székelyekre. Az ágyúlövésekkel és gyújtogatással kezdődő, sortüzekkel folytatódó és kaszabolással végződő mészárlásnak a harcképes férfiakon kívül ártatlan gyermekek, nők, valamint idősek is áldozatul estek. A halottak pontos számát a mai napig nem ismerjük, egyes források 200–250-re, míg mások 500 körülire teszik.

Háromszék, Nagy B. Sándor | 2018. december 29.

Újra itt az év vége, a számadás ideje. Nehéz évünk volt, sok betegséggel, félelemmel, meg nem valósított tervekkel, halállal, gyásszal és persze örömökkel is. Egy kicsit nehezebbek a végtagjaink, mint tavaly ilyenkor, több ránc van a szemünk alatt, s talán jobban is felejtünk, de ezt nem bánjuk, mert olyan jó lenne elfelejteni a kudarcainkat...

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2019. január 3.

Van, aki az első pillanattól vállalja a magyarságát, van, aki később ébred öntudatra, de az a fontos, hogy végül megéld, átéld és tégy valamit a megtartása érdekében. Hogy maradjál önmagad, még akkor is, ha kinevetnek érte. Haladjál a saját utadon, még akkor is, ha nehéz. Járjál felemelt fejjel és egyenes derékkal, még akkor is, ha fáj.

Hargita Népe, Sarány István | 2019. január 3.

Eltelt a szilveszter is, már a múlté lett az is, akárcsak a születés ünnepe, a karácsony. Az évek mezsgyéjén a gonoszt elűzni hivatott durrogtatás, csattogtatás közepette pezsgővel köszöntöttük egymást, egészséget, boldogságot kívánva mindazoknak, akiket közel érzünk magunkhoz.