Hargita Népe, Simó Márton | 2020. szeptember 15.

Vajon milyen lesz az új világ? Az. Ez. Amely folyton épül, szépül, romlik és változik. Én magam is leírom, mások is, hogy amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, így lesz, meg úgy lesz… Egyik ismerősöm azt mondja, hogy 2022-re már lemondtak egy San Diegóban meghirdetett vásárt. Mi pedig idei és a jövőben tartandó programokért aggódunk, holott a profi szervezők, akik világraszóló eseményeket készítenek elő, már tudják, hogy a világ leállt. Szerintem azt is sejtik egyesek, hogy az, ami jön, immár soha nem lehet a régi egyenes ági folytatása. Csakhogy a jelen embere valamiféle ketrecben él, ahonnan nem lát ki eléggé. Mert korlátai vannak. Mert információhiányban szenved. Mert nem hagyják. Mert az igazi nagy dolgokat, azok okát, a trendek valódi titkait nem kötik az orrára.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. szeptember 11.

Elkobzott magán- és közösségi vagyon, megszüntetett tanintézmények, kisajátított épületek, elbocsátott dolgozók, tisztviselők és pedagógusok, megemelt adók, üldözött anyanyelv, lábbal tiport méltóság, nincstelenség, nyomor és kilátástalanság. Íme, néhány következménye az 1920. június 4-én Trianonban aláírt diktátum nyomán az erdélyi magyarság nyakába szakadt román uralomnak.

Háromszék, Összeállította: Szekeres Attila | 2020. szeptember 10.

Nyolcvan éve, az 1940. augusztus 30-án aláírt második bécsi döntés értelmében Magyarországhoz visszakerült 43 104 négyzetkilométernyi terület, mely Észak-Erdélyt és a Székelyföldet foglalta magába, mintegy 2,5 millió lakossal, kiknek 51 százaléka magyar, 41 százaléka román nemzetiségű volt. (Az 1930-as román népszámlálás szerint a lakosság 48 százaléka román, 42 százaléka magyar volt.) A területet szakaszokban vette át a Magyar Királyi Honvédség szeptember 5–13-a között. Szeptember 12-én a gyorshadtest lovas- és gépkocsizó dandárai elérték a Barót–Nagybacon–Csíkszentgyörgy–Torja vonalat, szeptember 13-án birtokba vették Kézdivásárhelyt, Sepsiszentgyörgyöt, Zágont és az Ojtozi-szorost Sósmezőig. Mai Történelmünk rovatunkban a háromszéki bevonulás hangulatát idézzük fel a korabeli sajtó tükrében.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. szeptember 11.

Az I. világháborút lezáró és 1920. június 4-én Trianonban meghozott békediktátum következtében Magyarország a területének és népességének kétharmadát elveszítette. A vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó vezette állam azonban nem törődött bele a példátlan megcsonkításba, és a két világháború között legfőbb célját az elszakított területek visszaszerzése képezte.

Népújság, Mózes Edith | 2020. szeptember 4.

Vándorkiállítás Marosszentgyörgyön

Hétfőn, augusztus 31-én délben érkezett Marosszentgyörgyre, a Szent György iskola udvarára a pálos rend autóbuszos vándorkiállítása. Az autóbusz augusztus 23-án indult el Erdélybe: az első állomása Hargitafürdő volt, utána Székelyudvarhelyen állt meg, majd Csíkszeredába és Csíksomlyóra, 30-án Kézdivásárhelyre, végül Marosszentgyörgyre érkezett a vándorkiállítás. Ez volt az utolsó állomás – válaszolta a Népújság kérdésére Bátor Botond pálos szerzetes, hargitafürdői plébános, az ottani rendház elöljárója.

Hargita Népe, Biró István | 2020. szeptember 4.

Újságírói munkánk része, hogy egy-egy közérdekű téma kapcsán naponta megszólaltatunk politikusokat, vezetőemberek, leállunk beszélgetni az utcán sétáló turistával, megszólítjuk a kenyerét verejtékes munkával kereső vidéki embert. Valamennyien szívesen válaszolnak kérdéseinkre, közvetlen hangnemben reagálnak érdeklődésünkre. Azonban akadnak olyanok is, akik protokollból, kötelességből állnak szóba velünk. Vannak olyanok is, akik lekezelő módon, a legalapvetőbb tisztelet hiányában szólnak hozzánk. Nem panaszként mondom, hiszen ez munkánk velejárója, amúgy is lepereg rólunk.

Hargita Népe, Kiss Előd-Gergely | 2020. szeptember 3.

Börtön jár a „román nemzeti jelképek meggyalázásáért”, legalábbis ha a szenátuson múlik. A parlament felső háza ugyanis tegnap elfogadta azt a törvénymódosítást, amely ezt lehetővé teszi. Hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel járhat, ha valaki „meggyalázza a román lobogót, lejárató céllal más szöveggel vagy dallammal énekli a román himnuszt, vagy bármilyen más nyilvános cselekményt követ el a nemzeti jelképek lejáratásának céljával”. Az RMDSZ frakcióvezetője teljes joggal tette szóvá, hogy a túl általános megfogalmazás megágyaz a hatalmi visszaéléseknek.

Háromszék, Farkas Réka | 2020. szeptember 3.

Megkezdődött az önkormányzati választási kampány, és az egységes Székelyföldtől hangos minden, ezt építi, szépíti az összes jelölt, ennek jövőjéért dolgozott, ezért kíván tenni ezután is mindenki.

Háromszék, Szekeres Attila | 2020. szeptember 2.

„Üdvözlet a Perkő hegyéről, Kézdiszentlélek községből, Kovászna megyéből! Íme, mit látnak szemeim! Hogyan kellene éreznem magam?! Közömbösnek, elnézőnek, megértőnek, idegesnek, dühösnek, bosszúsnak lennem?! Mégiscsak az én hazám szívében vagyok…” – írta egy középkorú bukaresti művész, egyben tudós ember közösségi oldalán, képet csatolva a perkői Szent István-kápolna melletti, a búcsús szentmisére időlegesen felállított szabadtéri színpadról, melynek első sarkainál egy-egy árbocon a címeres piros-fehér-zöld, illetve az aranysávos kék zászló lengett. Magyarán, Magyarország nem hivatalos zászlaja és a székely lobogó.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. augusztus 31.

Az előző évekhez viszonyítva szerényebb körülmények között és kisebb létszámban ugyan, de a román átállást követő orosz betörés évfordulóján (1944. augusztus 26-án) az idén is megemlékeztek az I. és II. világháború idején Úz völgye védelmében elesett és itt elhantolt honvédekről. A vírusjárvány miatt kialakult különleges helyzetben ez érthető is, hiszen mindenkinek fontos a saját biztonsága, felelős emberek számára pedig a másoké is.