szmue fejlec 2

Székely Hírmondó, Erdély András | 2019. december 20.

Tartani lehet tőle, hogy az 1989-es forradalom századik évfordulóján a román történelemkönyvek csak mellékesen említik majd Temesvárt, Tőkés László nevű alak pedig egyáltalán nem fog benne előfordulni – írtam egy múlt heti jegyzetemben. Elnézést kérek, tévedtem. Dehogy kell ide száz év, már az ötvenediken sem lesz semmi hasonló! Arra ugyanis valószínűleg kihalnak azok a becsületes bánságiak, akik még emlékeznek a történtekre, másnak pedig esze ágában sem lesz Tőkés Lászlót emlegetni.

Már az idén is alig szerepelt a médiában. Szerepelt viszont Klaus Iohannis államfő, aki nemhogy a parlamentben nem ejtette ki Tőkés nevét, hanem volt képe elmenni Temesvárra, és hosszú beszédet tartani az Opera színpadán anélkül, hogy csak megemlítette volna, honnan indult a forradalom. Ez nem csak mérhetetlen arcátlanság, hanem egyenesen történelemhamisítás.

Szerepelt a hírekben elődje is, a nemzet hajóskapitánya, akinek most már pecsétes papírja van arról, hogy a Szekuritáté aljas besúgója volt, akinek jelentéseitől függött, hogy kollégái közül ki milyen irányban indulhatott külföldre. Főszerepet játszott továbbá az 1989-es eseményekről szóló hírekben a „hős román hadsereg” is, amely – úgymond – fraternizált a tüntetőkkel. És egyszersmind belelőtt Temesváron a békés tüntetőkbe, minek következtében hatvannál is többen meghaltak, majd elhasznált egy hét alatt több mint tízmillió (!) töltényt, s a lövöldözés következtében további ezer ember esett el. Harminc év alatt annyit sem mondtak, hogy bocsánat.

Na, meg az ortodox egyház is vezető helyre került a hírekben, hogy az összetartozás, meg a felebaráti szeretet, meg minden. Ami náluk abban nyilvánult meg, hogy cinkosul végignézték, amint a második világháború után a kommunisták gyakorlatilag kiirtják a görögkatolikus egyház vezetőit, majd beköltöztek templomaikba, papi lakjaikba, kiszolgálták a hatalmat, és ezt teszik most is.

Ezek közül maradt ki Tőkés László, de ilyen formában nem is illett volna közéjük…

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

© 2018 – 2019 Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete

 

webfejlesztés, karbantartás: Digital Studio