szmue fejlec 2

Krónika, Szucher Ervin | 2021. április 20.

Nem a magyar honvédelmi minisztérium illetékesein múlt-múlik, hogy a két világháborúban a mai Románia területén elesett hősök gyűjtőtemetőjét végül nem a Székelyföldön hozzák létre – közölték lapunkkal Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai attaséi. A kérdésben illetékes Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal ugyanis a Budapest által javasolt két marosszéki helyszínt, Jobbágytelkét, majd Mezőpanitot sem fogadta el, amit egyaránt sajnálnak a községek polgármesterei. A román fél most Aradot találta megfelelő helyszínnek, amit a magyar fél is elfogad.

aradi helyszin
Hol sírjaik domborulhatnak. Múlt héten a felek megtekintették a kiszemelt aradi helyszínt
Fotó: Facebook/RMDSZ Arad Megye

Váratlanul érte az elmúlt években megkeresett két Maros megyei település polgármesterét a hír, miszerint a régóta tervezett magyar hősi temetőt nem községükben, hanem Aradon hoznák létre. Amint beszámoltunk róla, a magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és az aradi önkormányzat képviselői a múlt héten a határhoz közeli nagyvárosban tárgyaltak a kegyhely létesítésének lehetőségéről. A városháza a Bodrogi úti Alsótemetőben kínált fel egy parcellát; az említett sírkertben már nyugszanak világháborúban elesett román, magyar, szerb és orosz katonák. A tervek szerint itt lelnének végső nyugalomra azok az 1944 őszén elesett magyar honvédek, akik a Torda környéki csatákban vesztették életüket. A katonák földi maradványait csaknem hat évvel ezelőtt exhumálták a kolozsvári új zsidó temetőben, amelynek az érintett parcellája más rendeltetést kapott. A későbbiekben más, gondozatlan temetőkből is exhumálnák a földi maradványokat, és Aradon temetnék el őket.

Vegyes érzelmekkel fogadott döntés Az eredeti elképzelés szerint a Székelyhodoshoz tartozó Jobbágytelkén kellett volna újratemetni a hősöket. A település elöljárója, Barabási Ottó a Krónikának felelevenítette, hogy hosszú évekkel ezelőtt a honvédelmi minisztérium budapesti illetékesei a hodosi és a jobbágytelki római katolikus temető közül az utóbbit találták megfelelőbbnek. Itt egy körülbelül 2400 négyzetméteres telken 360 sírt alakítottak volna ki egy kisebb mauzóleummal együtt. Felmérték, kitakarították, telekelték az elbokrosodott területet, geológiai fúrásokat végeztek, elkészítették a látványtervet, mi meg örültünk, hogy községünket éri az a megtiszteltetés, miszerint itt lelnek örök nyugalmukra a hazáért életüket áldozó katonák. Szép helyen szép létesítmény lett volna” – foglalta össze a történteket, illetve a véleményét a színmagyar község polgármestere. Mint mondta, az önkormányzat kész tényként kezelte a szándékot, a tervet, és a faluban mindenkit meghatott a kezdeményezés. Barabási Ottó úgy emlékszik, a magyarországi illetékesek akkor még arról beszéltek, hogy a Házsongárdi temetőből és az ország más sírkertjeiből kihantolt maradványokat szállítják Jobbágytelkére. „Utólag értesültem, hogy a terv dugába dőlt, és az illetékesek a mezőpaniti polgármester kollégámhoz fordultak segítségért” – idézte fel. A magyar honvédelmi minisztérium egyik illetékese csak annyit közölt annak idején a Kolozsváron megjelenő Szabadság című napilappal, hogy nem várják meg a jobbágytelki központi gyűjtőtemető elkészülését, így Mezőpanitban lesz az újratemetés. Ennek mind a paniti hatóságok, mind a református egyház képviselői örültek. Mint megtudtuk, itt egy újabb kivitelezési terv készült, amely jóval szerényebb volt az elsőnél. Egy vidéki síremlékre hasonlító, ám méreteiben lényegesen nagyobb emlékoszlopról volt szó, amelyet a református temető egyik reprezentatív helyére állítottak volna fel. Egyeztettünk a költségvetésről és a kivitelezésről, a budapesti hatóságok mindössze arra kértek, hogy várjuk meg Bukarest zöld jelzését” – idézte fel a kétezer-tízes évek második felében történteket Bodó Előd Barna. Mezőpanit polgármesterének most egyik szeme sír, a másik nevet. Sajnálja, hogy végül nem szülőfaluja ad helyet a hősi halált halt katonák földi maradványainak, ugyanakkor örül annak, hogy a kormányközi egyezménynek megfelelően az elesettek végre méltó körülmények közt lelhetnek örök nyugalomra.

katonatemeto uzvolgye foto pinti attila

A román fél nem akarta a Székelyföldet

Nagy György alezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja lapunknak elmondta, hogy a két Maros megyei helyszín csak javaslat formájában merült fel. A román fél egy harmadik helyszínt, Aradot javasolta, az országközi egyezménynek megfelelően a végső döntést a helyieknek kell meghozniuk. Mivel magyar közösség lakik egyik régióban is és a másikban is, úgy gondolom, nem releváns, hol vannak eltemetve a hőseink” – vélekedett a diplomata jogállással rendelkező katonai attasé. Felettese, Kiss László ezredes is azon a véleményen van, hogy értékelni kell az ügy holtpontról való kimozdulását. A román oldal ugyanis 2012 óta halogatta a probléma megoldását. Kérdésünkre, hogy mennyire lehet komolyan venni az aradi önkormányzat, illetve az ONCE javaslatát, a román fél újabban tanúsított hozzáállásából ítélve az ezredes úgy vélekedett, hogy mindenképpen komolyan lehet venni. A nagykövetség katonai attaséja az aradi polgármester és az önkormányzat készségességére is kitért, mondván, hogy Călin Bibarţ elöljáró teljes mellszélességgel az ügy mellé állt. A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetői egy közel ezer négyzetméteres területet igényeltek, ennek a fele már most biztosítottnak tűnik, de a helyszínen dokumentálódó Kiss László szerint a terjeszkedésre is lehetőség van. Budapest elképzelése szerint a majdani katonai temetőbe több száz hős földi maradványa kerülne. Egyelőre nem tudni, ezeket hány gondozatlan sírkertből gyűjtenék be. Ami egyelőre biztos, hogy a 2015-ben Kolozsváron kihantolt csontok jelenleg a mezőpaniti temető ravatalozójában, felcímkézett kis zsákokban várnak elszállításra, örök nyugalomra.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Partnerszervezetek

Magyar Újságírók Romániai Egyesülete
Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete
msusz logo
 

© 2018 – 2021 Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete

 

webfejlesztés, karbantartás: Digital Studio