szmue fejlec 2

Háromszék, Demeter J. Ildikó | 2020. december 31.

Nem, még nincs vége. Holnap ugyan már 2021-et írunk, de 2020 márciusától, a koronavírus-járvány kitörésétől másképp számoljuk az időt, s míg „azelőtt” sokszor lassítottuk volna, most mindenki inkább hajtaná, hogy legyen már egyszer mögöttünk ez a megpróbáltatás. A járvány esztendeje azonban hosszabb lesz 365 napnál, nyár előtt aligha vehetjük le a maszkot, nem térhetünk vissza régi életünkhöz, amíg a lakosság elég nagy hányada védetté nem válik a világot lebénító kórral szemben.

Mégis mérlegel az emberfia így szilveszter előtt, egyebet úgyse igen kezdhet az idejével. Fordulópont azért van, az oltás megkezdődött, reménykedhetünk. Akár abban is, hogy leértünk a gödör aljára, és innen már csak felfelé mehetünk. De ez sem lesz egyszerű. A szinte tíz hónapja tartó bezártság hatását – amelyen az olykori kis „lazítások” nem sokat enyhítettek – még évekig nyögni fogjuk, jóval tovább a gazdaság helyreállásánál. Sok volt az áldozat, sokat veszített mindenki a járvány miatt, és az elején sokak által hirdetett szemléletváltás, az egyszerűbb, környezetkímélő életvitelhez, belső értékekhez való előremenekülés csak keveseknek sikerült. A többség a tilalmak, félelmek, tehetetlenségek hálójában vergődött, megélhetési gondokkal küzdött, és nemcsak szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeit, hanem a tágabb családdal, barátokkal való lélekerősítő együttléteket is korlátozták. Fékek is szakadtak, megnőtt a válások és a családon belüli erőszak aránya, ami különösen megdöbbentő, mikor a bűnözés általában csökkent. Az anyák nehézségeiről már készültek tanulmányok: egyik napról a másikra minden képzés nélkül otthoni segédtanítóvá, -tanárrá váltak, miközben jó esetben távmunkában is dolgoztak (rossz esetben pedig munkahely nélkül maradtak), és a háztartást is ellátták. A legnagyobb – lelki, szellemi – kár azonban az iskolától elszakadt gyermekeket érte, ezt hosszú távon az egész társadalom megsínyli majd.

Az erdélyi magyarság helyzete is romlott, az első ízben általa is megválasztott Klaus Iohannis államfő Corneliu Vadim Tudorra emlékeztető nacionalista nyilatkozatot tett, a parlament – még az új szélsőséges párt feltűnése előtt – törvénybe iktatta a trianoni döntés napjának megünneplését, az RMDSZ választói egyharmadát sem tudta megszólítani, és kérdéses, hogy kormányra lépésével ellensúlyozni tudja-e a minden román pártban lappangó, a szinte kétszer nagyobb AUR-ban pedig irányvonallá váló magyarellenességet. Mindezekre a bajokra nincs oltás, ezért kérdéseink a jövőben csak sokasodni fognak. Válasz egyelőre egy van: a világjárvány lecsengése után nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk. Rajtunk is áll, hogy ne a múlt legyen szebb.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Partnerszervezetek

Magyar Újságírók Romániai EgyesületeVajdasági Magyar Újságírók Egyesülete

© 2018 – 2020 Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete

 

webfejlesztés, karbantartás: Digital Studio