szmue fejlec 2

Háromszék, Csikós Júlia | 2020. június 26.

Megnyitása óta nem volt akkora ünnepe a sepsiszentgyörgyi Református Tanodának – a későbbi Székely Mikó Kollégiumnak –, mint 1870. június 27-én, amikor letették az iskolaépület alapkövét. E napot hosszadalmas alapítási időszak, bonyolult telekszerzési ügyek előzték meg, de az alapkőletétel napja valódi ünnepévé vált nemcsak az iskolának, hanem Sepsiszentgyörgynek és egész Háromszéknek is. Finta István pávai lelkész a szemtanú hitelességével számolt be az eseményről a Pesten megjelenő Protestáns Egyházi és Iskolai Lap július 10-i számában, e cikkből, néhány más forrást is figyelembe véve, rekonstruálhatjuk a 150 éve történteket.

A Mikó épülete 1893-ban

A Mikó épülete 1893-ban

Harangzúgással és tarackok dörrenésével jelezték az ünnepély kezdetét, amelyen részt vettek a „vidékről besereglett tekintélyek és a környék válogatott hölgykoszorúja”. Gróf Kálnoky Dénes főkirálybíró vezetésével megjelentek a városban állomásozó katonai törzs- és főtisztek, részt vett a városi tanács Daczó János főbíróval, tanodai gondnokkal az élen. Jelen volt az iskolai elöljáróság, a református és az unitárius esperes, a különböző céhek képviselői, valamint a diáksereg. A hétfői hetivásárra összesereglett vidékiekkel együtt olyan sokaság gyűlt össze, melynek befogadására az iskola egyébként tágas udvara szűknek is bizonyult.

Zeneszó és taracklövések hangja mellett vonult az összegyűlt tömeg a városháza épületének szomszédságába, a tervezett épület északnyugati sarkához. Itt kell megjegyeznünk, hogy ekkor még a piactéri – a mai főtérre néző – szárny építésén fáradoztak, a Mikó utcai épületszárnyat egy későbbi időszakban emelték.

A városi zenekar zenélt, a tanodai diákok énekkara Zajzon Ferenc tanár irányításával énekelt, majd Gödri Ferenc nyugalmazott lelkész, sepsi esperes, tanodai gondnok imája következett. Ezen alkalommal mondott imát nyilvánosan utoljára Gödri Ferenc, majd Vajna Sándor igazgató az iskola addigi történetét ismertette, valamint bemutatta a tervrajzot, amelyet gróf Mikó Imre saját költségén készíttetett Pesten. A tulajdonképpeni alapkőletétel is zene- és énekszó mellett zajlott, az iskolai elöljáróság után rendre odaléptek a testületek képviselői, és az alapkőre tett három-három kalapácsütéssel pecsételték meg részvételüket nemcsak az aznapi ünnepségen, hanem az iskola életében is.

Révay Lajos illyefalvi lelkész, tanodai elöljárósági tag beszéde és imája zárta az ünnepséget, aki az esemény fontosságáról, valamint az alapítványok, adakozások szükségességéről beszélt, melyek nélkül az épület kivitelezhetetlen. Történtek adakozások a helyszínen is, illetve később a nap folyamán: gróf Kálnoky Dénes főkirálybíró 100 forint adományt tett úrbéri kötelezvényben, összegyűlt még 150 forint, 11 darab arany a szabó-, a csizmadia-, a tímár-, a kovács-kerekes, a suszter- és az asztalos-lakatos céhtől és a jelen lévő hölgyektől. Az ünnepséget követő ebéden Réthi Lajos tanfelügyelő 100 forintot, a brassói Orbán Ferenc 10 forintot, a sepsiszentgyörgyi Salati András tízezer téglát ajándékozott.

Az alapkő méreteit lábban kifejezve ismerjük, ma használatos hosszmértékre átszámítva egy 80×65×45 cm-es kőröl van szó, melynek kivágott üregébe egy henger alakú pléhszelencét rejtettek, amelyben elhelyezték az iskola 1855–1870 közötti vázlatos történetét, a tanárok és tanulók többévi névsorát és az ünnepélyen adományozott néhány pénzdarabot. A kőműves pallérok nevét is ismerjük: az alapkövet Cseh István és Binder Márton rakta be a földbe, egy méterre a föld színétől a városi tanácsház – a mai Tamási Áron Színház – épületének közvetlen szomszédságában.

Az iskola énekkara zárta az ünnepélyt, melynek a teljes 335-ös tanulói létszámból 57 diák volt a tagja. Kórustag volt Gyárfás Jenő, a későbbi festőművész és testvére, az ugyancsak festőművész, de korán meghalt Gyárfás Ferenc. Az énekkarban énekelt Bodor Géza és Bodor Tivadar majdani Mikó-kollégiumi gondnok, Berde Sándor, a későbbi teológiai tanár, Miklós Gergely, a majdani országos tanszermúzeumi titkár, Sinkovits Aurél, a későbbi katonaorvos, Székely György, a majdani országgyűlési képviselő, Barabás Samu, a későbbi történész, levéltáros. A diákseregben első elemi osztályos nebulóként, nagyapja beszédét hallgatva ott állt Gödri Ferenc is, aki felnőve Sepsiszentgyörgy város főjegyzője, majd polgármestere lett, s aki a Székely Mikó Kollégium elöljáróságának tagjaként később az iskola gondviselője volt. A főtéri szárny hét évig épült, úgyhogy még a jelen levő első elemisták sem érhették meg, hogy az épületben tanulhassanak, ez csak az utánuk következőknek adatott meg.

Finta István cikkében kiemeli id. Donáth József törvényszéki elnök, tanodai főgondnok szerepét abban a hosszadalmas munkában, amely elvezetett az 1870. június 27-i naphoz. A főgondnokon kívül a Rikánbelőli Kommunitás és az egész háromszéki székelység nagyon sok áldozatkészséget tanúsított, mindannyian tudták, hogy addig, amíg az alapkőből kétemeletes épület, az algimnáziumból pedig főgimnázium lesz, még sok munkára és adományra lesz szükség.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

© 2018 – 2020 Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete

 

webfejlesztés, karbantartás: Digital Studio