szmue fejlec 2

Háromszék, Mózes László | 2020. szeptember 17.

Nem teljesen egyértelmű, hogy miért, de Klaus Iohannist zavarja a Trianon-törvény. Másodszor próbálja hatástalanítani a – magyar közösség számára megalázó és kínos – jogszabályt, mely június 4-ét, a trianoni békeszerződés évfordulóját hivatalos ünnepnappá nyilvánítaná.

Eme újabb ünnep – kevéske normalitást és kölcsönös tiszteletet feltételezve – azért sem szerencsés, mert egészségtelen egy olyan karhatalmilag diktált rendezvényözönt gyártani, amely az egyik nemzetnek örömet, a másiknak viszont szomorúságot okoz, történelmi tények okán. Nem elegáns és kevésbé értelmes cselekedet ily módon, feszültséget gerjesztve szaporítani a hivatalos állami megemlékezések számát.

Népújság, Sebestyén Mihály | 2020. szeptember 16.

Csütörtöki kimenő

Ha az ember belemélyed a régi lapokba, számos furcsaságot, tücsköt és bogarat fedezhet fel. (Valószínűleg ugyanígy fognak vélekedni mondjuk ötven-hatvan évvel később, a XXI. század vége felé majd az akkori elektronikusmédia-kutatók a mi elavult ügyes-bajos ügyetlenségeinkről…) Nos azokról az elsárgult-elszürkült hasábokról sejlik fel egy vidéki nyelvmester karrierje. Fenét karrierje, egyszerűen magánemberi nemes próbálkozása, mely nyomtalanul elenyészett.

Háromszék, Váry O. Péter | 2020. szeptember 17.

Lelkendezve mesélte barátom, hogy megismerte az igazi nacionalizmust. Nem igazán értettem, miért kell erről elragadtatott hangnemben beszélni, hiszen a nemzetek elkülönülését fennen hirdető elmélet normális gondolkodású, legalább az átlagos toleranciával megáldott emberben rajongást nem válthat ki, barátomat márpedig nyitott elméjű, segítőkész, nagy ember- és állatbarátként ismerem. És itt van a kutya eltemetve. Illetve épp hogy nincs eltemetve, mert hiszen onnan indult az egész. Na, ez így nagyon zavaros, hát leírom a történetet úgy, ahogyan barátom nekem elmesélte.

Hargita Népe, Sarány István | 2020. szeptember 14.

Gondolom, rég nem várták ennyire a tanévkezdést sem a diákok, sem a tanárok, ugyanis immár fél éve annak, hogy betették a lábukat az iskolába. Várták, még akkor is, ha nem föltétlenül szeretik a tanítást, de annál inkább az iskola nyújtotta közösségi élményt. Mert az iskola nemcsak tanórákból áll, hanem szünetekből, nagyszünetből, az órák előtti és utáni hosszabb-rövidebb időszakokból, amikor az ember vagy az emberfia együtt lehet a hasonszőrűekkel, a hasonló korú és érdeklődési körű sorstársakkal.

Hargita Népe, Simó Márton | 2020. szeptember 15.

Vajon milyen lesz az új világ? Az. Ez. Amely folyton épül, szépül, romlik és változik. Én magam is leírom, mások is, hogy amennyiben a járványhelyzet lehetővé teszi, így lesz, meg úgy lesz… Egyik ismerősöm azt mondja, hogy 2022-re már lemondtak egy San Diegóban meghirdetett vásárt. Mi pedig idei és a jövőben tartandó programokért aggódunk, holott a profi szervezők, akik világraszóló eseményeket készítenek elő, már tudják, hogy a világ leállt. Szerintem azt is sejtik egyesek, hogy az, ami jön, immár soha nem lehet a régi egyenes ági folytatása. Csakhogy a jelen embere valamiféle ketrecben él, ahonnan nem lát ki eléggé. Mert korlátai vannak. Mert információhiányban szenved. Mert nem hagyják. Mert az igazi nagy dolgokat, azok okát, a trendek valódi titkait nem kötik az orrára.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. szeptember 11.

Elkobzott magán- és közösségi vagyon, megszüntetett tanintézmények, kisajátított épületek, elbocsátott dolgozók, tisztviselők és pedagógusok, megemelt adók, üldözött anyanyelv, lábbal tiport méltóság, nincstelenség, nyomor és kilátástalanság. Íme, néhány következménye az 1920. június 4-én Trianonban aláírt diktátum nyomán az erdélyi magyarság nyakába szakadt román uralomnak.

Háromszék, Összeállította: Szekeres Attila | 2020. szeptember 10.

Nyolcvan éve, az 1940. augusztus 30-án aláírt második bécsi döntés értelmében Magyarországhoz visszakerült 43 104 négyzetkilométernyi terület, mely Észak-Erdélyt és a Székelyföldet foglalta magába, mintegy 2,5 millió lakossal, kiknek 51 százaléka magyar, 41 százaléka román nemzetiségű volt. (Az 1930-as román népszámlálás szerint a lakosság 48 százaléka román, 42 százaléka magyar volt.) A területet szakaszokban vette át a Magyar Királyi Honvédség szeptember 5–13-a között. Szeptember 12-én a gyorshadtest lovas- és gépkocsizó dandárai elérték a Barót–Nagybacon–Csíkszentgyörgy–Torja vonalat, szeptember 13-án birtokba vették Kézdivásárhelyt, Sepsiszentgyörgyöt, Zágont és az Ojtozi-szorost Sósmezőig. Mai Történelmünk rovatunkban a háromszéki bevonulás hangulatát idézzük fel a korabeli sajtó tükrében.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. szeptember 11.

Az I. világháborút lezáró és 1920. június 4-én Trianonban meghozott békediktátum következtében Magyarország a területének és népességének kétharmadát elveszítette. A vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzó vezette állam azonban nem törődött bele a példátlan megcsonkításba, és a két világháború között legfőbb célját az elszakított területek visszaszerzése képezte.

Népújság, Mózes Edith | 2020. szeptember 4.

Vándorkiállítás Marosszentgyörgyön

Hétfőn, augusztus 31-én délben érkezett Marosszentgyörgyre, a Szent György iskola udvarára a pálos rend autóbuszos vándorkiállítása. Az autóbusz augusztus 23-án indult el Erdélybe: az első állomása Hargitafürdő volt, utána Székelyudvarhelyen állt meg, majd Csíkszeredába és Csíksomlyóra, 30-án Kézdivásárhelyre, végül Marosszentgyörgyre érkezett a vándorkiállítás. Ez volt az utolsó állomás – válaszolta a Népújság kérdésére Bátor Botond pálos szerzetes, hargitafürdői plébános, az ottani rendház elöljárója.

Hargita Népe, Biró István | 2020. szeptember 4.

Újságírói munkánk része, hogy egy-egy közérdekű téma kapcsán naponta megszólaltatunk politikusokat, vezetőemberek, leállunk beszélgetni az utcán sétáló turistával, megszólítjuk a kenyerét verejtékes munkával kereső vidéki embert. Valamennyien szívesen válaszolnak kérdéseinkre, közvetlen hangnemben reagálnak érdeklődésünkre. Azonban akadnak olyanok is, akik protokollból, kötelességből állnak szóba velünk. Vannak olyanok is, akik lekezelő módon, a legalapvetőbb tisztelet hiányában szólnak hozzánk. Nem panaszként mondom, hiszen ez munkánk velejárója, amúgy is lepereg rólunk.

Hargita Népe, Kiss Előd-Gergely | 2020. szeptember 3.

Börtön jár a „román nemzeti jelképek meggyalázásáért”, legalábbis ha a szenátuson múlik. A parlament felső háza ugyanis tegnap elfogadta azt a törvénymódosítást, amely ezt lehetővé teszi. Hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel járhat, ha valaki „meggyalázza a román lobogót, lejárató céllal más szöveggel vagy dallammal énekli a román himnuszt, vagy bármilyen más nyilvános cselekményt követ el a nemzeti jelképek lejáratásának céljával”. Az RMDSZ frakcióvezetője teljes joggal tette szóvá, hogy a túl általános megfogalmazás megágyaz a hatalmi visszaéléseknek.

Háromszék, Farkas Réka | 2020. szeptember 3.

Megkezdődött az önkormányzati választási kampány, és az egységes Székelyföldtől hangos minden, ezt építi, szépíti az összes jelölt, ennek jövőjéért dolgozott, ezért kíván tenni ezután is mindenki.

Háromszék, Szekeres Attila | 2020. szeptember 2.

„Üdvözlet a Perkő hegyéről, Kézdiszentlélek községből, Kovászna megyéből! Íme, mit látnak szemeim! Hogyan kellene éreznem magam?! Közömbösnek, elnézőnek, megértőnek, idegesnek, dühösnek, bosszúsnak lennem?! Mégiscsak az én hazám szívében vagyok…” – írta egy középkorú bukaresti művész, egyben tudós ember közösségi oldalán, képet csatolva a perkői Szent István-kápolna melletti, a búcsús szentmisére időlegesen felállított szabadtéri színpadról, melynek első sarkainál egy-egy árbocon a címeres piros-fehér-zöld, illetve az aranysávos kék zászló lengett. Magyarán, Magyarország nem hivatalos zászlaja és a székely lobogó.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. augusztus 31.

Az előző évekhez viszonyítva szerényebb körülmények között és kisebb létszámban ugyan, de a román átállást követő orosz betörés évfordulóján (1944. augusztus 26-án) az idén is megemlékeztek az I. és II. világháború idején Úz völgye védelmében elesett és itt elhantolt honvédekről. A vírusjárvány miatt kialakult különleges helyzetben ez érthető is, hiszen mindenkinek fontos a saját biztonsága, felelős emberek számára pedig a másoké is.

Háromszék, Váry O. Péter | 2020. augusztus 27.

Nem volt zarándoklat, csupán főhajtás a hősi halottak emléke előtt: idén szerény ünnepséggé szűkült az úzvölgyi megemlékezés. Ökumenikus istentisztelet, három felekezet papjainak beszéde: ennyiből állott mindössze a tegnapi, az előző években többezres tömegeket vonzó, most alig néhány száz résztvevővel zajlott múltidézés – és a tavaly június óta elorzott emlékhelyen az is keserű szájízet hagyott.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. augusztus 28.

Amint arról tegnap beszámoltunk, az elmúlt években megszokottnál kisebb létszámban ugyan, de azért az orosz betörés napján (1944. augusztus 26.) ebben az esztendőben is sokan elzarándokoltak az Úz-völgyi katonai temetőbe, hogy leróják kegyeletüket az első és második világháborúban a környéken elesett és itt örök nyugalomra helyezett honvédek hantjainál.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. augusztus 25.

Egy magára adó nemzet számára szent kötelesség kell hogy legyen hősei sírjainak a gondozása, valamint a róluk való megemlékezés. Ezek az emberek ugyanis a katonai esküjükhöz híven legdrágább kincsüket, az életüket áldozták fel a haza védelmében. Éppen ezért természeti csapás vagy háború kivételével nem alakulhat ki olyan helyzet, amelyre hivatkozva ezt elmulaszthatná. Ha pedig mégis előfordul, akkor a lelkiismeretét közöny, a kötelességtudatát nemtörődömség, az önbecsülését önfeladás váltotta fel. Akkor a múltból magának jövőt kovácsolni képes nemzetből behódolásra és beolvadásra ítélt népességgé vált.

Háromszék, Farkas Réka | 2020. augusztus 25.

Három hét múlva kezdődik az új tanév, és miközben mindenki arról vitázik, elegendőek-e az egészségügyi minisztérium által követelt óvintézkedések, jó vagy sem a gyermekeket állandó maszkhordásra, fizikai távolságtartásra kényszeríteni, lesz-e elég fertőtlenítő-, védőfelszerelés, és meg tudják-e a szülők állapítani – felelősségvállalási nyilatkozat terhe alatt –, hogy porontyuk esetleg vírushordozó lenne, a román oktatás sokkal mélyebb, akutabb gondjai ismét elsikkadni látszanak.

Háromszék, Fekete Réka | 2020. augusztus 25.

Ül a gyermek a számítógép képernyője előtt, és két matematikapélda között nyújtózkodik egyet. Na, nem jószántából, hanem az újonnan elrendelt heti egy plusz testnevelésóra egyikén, amelyet online tartanak.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2020. augusztus 24.

A nemes hagyományoknak megfelelően ebben az esztendőben is Szent István napján, az Országház előtti Kossuth téren tették le a katonai esküt a leendő honvédtisztek. Ennek során Isten és ember előtt ünnepélyesen megfogadták, hogy Magyarország függetlenségét, valamint az állampolgárok jogait és szabadságát az életük árán is megvédelmezik. Esküjüket ősi magyar szokás szerint kardrántással és „a hazáért mindhalálig” felkiáltással nyomatékosították. Mindezt pedig magyar katonához méltó módon, kellő határozottsággal és büszkén cselekedték, de nem hivalkodva.

Partnerszervezetek

Magyar Újságírók Romániai EgyesületeVajdasági Magyar Újságírók Egyesülete

© 2018 – 2020 Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete

 

webfejlesztés, karbantartás: Digital Studio