szmue fejlec 2

Háromszék | 2021. január 22.

Van három szavunk, amely meghatározza létezésünket: anyaöl, anyaföld, anyanyelv. Az első az életet adó, életre nevelő, a második a sorsunk, sikereink és kudarcaink színtere, majdani nyugvóhelyünk. Ezt a kettőt kapcsolja egybe az anyanyelv. (Gál Sándor)

Székely Hírmondó, Borcsa János | 2021. január 22.

Ha csupán új- és jelenkori történelmünkre vetünk futó pillantást, akkor is feltűnik, hogy időről időre felmerül a ki a magyar? kérdése. Illyés Gyula egyik esszéjének címéül egyesen ezt a kérdést választotta. A külön füzetben, egy könyvsorozat első köteteként megjelent munkája egész Európát illetően igencsak kiélezett, feszültségekkel teli történelmi-politikai és társadalmi helyzetben, 1939-ben jelent meg. Illyés akkor a nyelvet, a származást és a jellemet – ahogy írta –, a lelki magatartást vizsgálta, megállapítván, hogy „egy-egy népet nem a testi hasonlóság, hanem a közös múlt, a hasonló gond, az egy haza levegője egyesít, s választ el egy más múltú és más jellemű néptől.”

Háromszék, Mózes László | 2021. január 22.

A magyar kultúra napja ünnep. Nem csupán a Himnusz születésének ünnepe, nem csak a szép magyar szó, a zene, a színház, a film és a képzőművészet kiemelt napja, hanem az egymással keveredő műfajoké is, hiszen mindez egységében jelenti a magyar kultúrát. A mi kultúránkat. Január huszonkettedikét akár az élet ünnepének is nevezhetnénk, hiszen mind a művek létrehozói, mind azok közvetítői számára az alkotás maga az élet. Miközben e napon fokozott intenzitással kerülnek a figyelem középpontjába művek és remekművek, a hiteles alkotókat, az értékteremtőket, a szabadon lélegző és gondolkodó művészeket is ünnepeljük.

Hargita Népe | 2021. január 20.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnek is bekavart a világjárvány 2020-ban. Emiatt úgy tűnt, hogy több tervezett nagy rendezvényüket és előadásukat végleg le kell mondaniuk. A kezdeti leállás után ugyanakkor az online térben indult újra a tevékenységük. Az elmúlt évről és a jövőbeli tervekről András Mihállyal, a társulat igazgatójával beszélgettünk.

Népújság, Vajda György | 2021. január 25.

Kalandozás Szikornyaországban

Aki nem tudná, hogy hol van Szikonyország, és mit is jelent ez a szó, hallgatózzon egy kocsma lépcsőjén. S ha az idősek szóváltása felkeltette az érdeklődését, akkor induljon útnak, és keresse a jelenben a múltat, gyűjtse össze, rögzítse a jövőnek. Így tett több mint fél évszázaddal ezelőtt Barabás László is, aki később tudta meg, hogy Szikornyaország szülötte, és akkor értette meg igazán a szó értelmét, amikor néprajzkutatóként visszatért szűkebb szülőhazájába, Rapsóné hintóján bejárta a vidéket, elmerült az ott élők népszokásaiban, életmódjában, megértette gondolkodásmódjukat és sok minden mást. Erről született a könyv, amely a napokban került ki a nyomdából, s amelyet nem véletlenül mutattak be Alsósófalván a magyar kultúra napja tiszteletére.

Székely Hírmondó, Czegő Zoltán | 2021. január 19.

Lapos szögben éri valamelyes szórt fény az egyik legújabb európai rémszövetséget, ezért árnyékos ma is az általa hozott törvény és környéke.

Ellenünk, a magyar nemzet és a magyar nyelv ellen csikorgatják ismét ugyancsak hézagos fogsorukat az Európai Unióban mellüket döngető ellenségeink. Egész egyszerűen megtagadták támogatni a tagállamok (!) kisebbségi nagy nyomorúságba taszított nemzetrészeinek folyamodványát az anyanyelv, a maguk ősi nyelve használatában. Százezrek nem nevezhetik a maguk nyelvén az anyát, kenyérnek a kenyeret, gyilkosnak azt, aki gyilkol.

Háromszék, Farcádi Botond | 2021. január 18.

Váratlannak talán nem, annál inkább kiábrándítónak nevezhető az Európai Bizottság álláspontja a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés kapcsán. Věra Jourová értékekért és átláthatóságért felelős biztos, az Európai Bizottság alelnöke olyan lazán vette semmibe az egymilliónál több aláíró, ötvenmilliónál több érintett és a demokratikusan választott Európai Parlament akaratát, hogy azt bármely kevéssé fejlett demokráciában, autokráciában vagy diktatúrában megirigyelhetnék, és olyan fennhéjázó stílusban érvelt, hogy a román államhatalom legfőbb korifeusai továbbképzésre jelentkezhetnének az uniós testületnél magyar- és kisebbségellenességük fejlesztésére.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. január 18.

A végre beköszöntött tél jeges lehelete ellenére szombat reggel egy maréknyi csapat idén is gyalogszerrel indult el Kézdivásárhelyről, hogy lerója kegyeletét a Don-kanyarban 1943 januárjában megsemmisült Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg hősi halottjainak emlékére, a vargavárostól mintegy 24 kilométernyire, Kászonaltíz határában állított apostoli keresztnél. Katrosában csatlakoztak hozzuk a Történelmi Vitézi Rend kézdiszéki, valamint a Vitézi Rend háromszéki állományának tagjai, a kézdivásárhelyi hagyományőrző huszárok, majd a helyszínre megérkeztek a Székely Nemzeti Tanács kézdiszéki küldöttei is.

Háromszék | 2021. január 14.

Hivatalos bejegyzésének hatodik évfordulóját ünnepli január közepén a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület, s ez alkalmat ad a visszatekintésre. Igen mozgalmas első öt év után a tavalyi esztendőre árnyékot vetett a koronavírus-világjárvány, ám Vörösmarty Szózatát parafrazálva, tevékenységei megfogyva bár, de a szervezet morálja törve nem, bizakodóan néz a jövő elé – áll az egyesület közleményében.

Székely Hírmondó, Szécsi Antal | 2021. január 13.

A jeles történész, Borbáth Károly 1931. január 13-án született Vargyason. Szülei, Borbáth Lajos és Pál Anna, valamint nagyszülei is székely földművesek, ugyanakkor jó eszű tanulók voltak, akik mind az egyházközségben, mind a falu vezetésében tisztséget töltöttek be.

A család a falu jó gazdái közé tartozott, jelentős földterületekkel és állatokkal. Dr. Borbáth Károly, akinek egy testvére volt, már zsengekorban elkötelezte magát a tudásnak, nem nagyon szerette a mezei munkát, inkább olvasott. A másik szenvedélyét a fürdés jelentette. Az iskola elemi osztályait Vargyason végezte, közülük kettőt románul. Már akkor kitűnt bámulatos memóriájával.

Háromszék, Erőss Bulcsú | 2021. január 12.

„Négy sovány nyárfa hegedül. / Jaj, hová legyen az ember, / ha sokadmagával van egyedül?”
(Szőcs Kálmán: Csöndes kiáltvány)

Ma harmincöt éve, 1986. január 12-én városunk, Sepsiszentgyörgy Őrkő melletti elhagyott erdejében holtan találták Visky Árpád színművészt, az erdélyi színjátszás már éltében legendás alakját, felakasztva egy fára. Érdekes módon egy éppen arra járó milicista bukkant rá, zsebében egy fecnit „találva”, rajta a következő sorokkal: „Anna-Márta, Virág és Zita! Az ÁBC sorrendjében!!! Nekem csak ti voltatok és más senki!!! Bocsássatok meg tettemért. Nem tehettem másként! Édesapátok és a Férjed.”

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. január 12.

A Székelyföld folyóiratban 2020-ban megjelent írásaiért díjazták tavaly a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatói tisztségét is ellátó Szonda Szabolcs költőt, műfordítót. Ennek kapcsán faggattuk idevágó munkásságáról.

Háromszék, Farcádi Botond | 2021. január 12.

Különleges esemény színhelye volt vasárnap Gyergyóremete: zászlólevonásra hívta a közösséget az önkormányzat. A bukaresti ítélőtábla döntése értelmében ugyanis el kellett távolítani a községháza előtt lobogó öt zászló közül hármat: a magyart, a székelyt és a település jelképét. Kettő maradhatott a helyén: a román és az Európai Unió zászlaja.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. január 11.

Biztos jövőt csak a múltra támaszkodva lehet kovácsolni, mert ennek ismerete nélkül egy nemzet gyökértelenné válik. Kényük-kedvük szerint sodorhatják ide-oda a változó irányú szelek, de sohasem az érdekeinek megfelelő irányba. A történelmi tudás viszont kapaszkodót és állandó energiaforrást biztosít azoknak, akik birtokolják. Hiszen az egyenes derekú, felemelt fejű, hős elődök példája hasonló magatartásra sarkall, és dicső tetteikből erő meríthető a jelen küzdelmeihez; az általuk elkövetett hibákból tanulva pedig elkerülhető ezek megismétlése. És a hányatott sorsú magyarságra nézve mindez hatványozottan igaz.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. január 11.

Az utóbbi évek gyakorlatának megfelelően a magyar kormányt Potápi Árpád János, a Magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára képviselte a madéfalvi veszedelemre való helyszíni megemlékezésen. És ez így van rendjén, hiszen Bonyhádon látta meg a napvilágot ugyan, de bukovinai székely felmenői révén jómaga is e népcsoporthoz tartozónak vallja magát.

Háromszék, Ferencz Csaba | 2021. január 11.

Sokszor keveredik egy-egy történelmi évforduló kapcsán a két fogalom: megemlékezünk vagy ünnepelünk? Látszólag egyszerű a különbségtétel, hiszen egy gyászos évforduló kapcsán nehéz szívvel lehetne ünnepelni a sok (vér)áldozatot, győztes csata évfordulóján pedig óhatatlanul a dicső múlt kerül előtérbe. Ha gondolatban végigszaladunk az év megemlékezésein, ünnepein, a történelmi események vonatkozásában bizony az előbbi kerül túlsúlyba.

Székely Hírmondó, Bedő Zoltán | 2021. január 7.

Madéfalva neve, valamint 1764. január 7. fekete betűkkel van bevésve a székelyek közös emlékezetébe, hiszen immár 257 esztendeje, hogy a település neve a nyakunkba szakadt fájdalom és gyász helyszínét, míg a keltezés annak időpontját jelöli számunkra. Azt a napot, amikor orvul és kegyetlenséggel mészárolták le több száz testvérünket. Köztük férfiakat és asszonyokat, gyermekeket, fiatalokat, középkorúakat és időseket – válogatás nélkül. Történt mindez annak megtorlásaként, hogy a hadra fogható csíki, kászoni és háromszéki férfiak nem voltak hajlandók lemondani az őseik kiontott vérével megváltott szabadságjogaikról és idegen parancsolat alá vonulni a császáriak által felállítandó határőrség kötelékében.

Háromszék | 2021. január 6.

A madéfalvi veszedelem tanúkihallgatási jegyzőkönyve, 1764*

A székely határőrség szervezése a nép ellenállása miatt Madéfalván mészárlásba torkollott. A SICULICIDIUM kronosztichon arra az 1764. január 7-i tragikus napra emlékeztet bennünket, amikor Caratto ezredes bekerítette a falut, lövetni kezdte ágyúkkal, majd katonái a menekülő embereket lekaszabolták, a házakat felgyújtották, a falu egy részét felégették. Ellenállni aligha lehetett… A halottak pontos számát nehéz megállapítani, mert a források adatai eltérnek egymástól: egyesek 200-300, mások 500 főről adnak hírt, s ezek csak a mészárlás helyszínén meghaltak számát jelentik, de sokan haltak bele később a sérüléseikbe. Feljegyezték, hogy „a be nem fogattak és hazariasztottak közül Madéfalvánál kapott sebeibe mindennap meghalt egy néhány ember, s e különben is közel fekvő falvakban a halotti harangkongatás mindenfelől felhangzott, s olyanná lett a csíki völgy, mint a halál völgye”.

Háromszék, Mózes László | 2021. január 6.

Mindig összeszorul a szíve, amikor hegymászók életüket vesztik. Persze, jól tudja, minden emberi élet múlása fájdalmat, hiányérzetet jelent, ám mivel különös tiszteletet, magyarázhatatlan rokonszenvet érzett a jeges csúcsok felfedezői, sziklafalak hódítói, egyáltalán a magasra törekvő emberek iránt, ezért egy-egy hegyi tragédia mindig megérintette. Most éppen az kavarta fel, hogy az új év első napjaiban a közeli Bucsecs-hegységben ketten lelték halálukat, egy negyvennyolc éves nő és egy ötvenkét esztendős férfi. Hírek szerint több száz métert zuhanhattak, előbb a nő, aztán a férfi, noha jó téli felszereléssel és vélhetően felkészülten vágtak neki a fagyos magashegyi párkánynak, s tragédiájuk útjuk végén következett be.

Háromszék, Huszár Szilamér | 2021. január 4.

A Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke és megalapítója, Gubcsi Lajos még 2017-ben Árpád fejedelem-díjjal tüntette ki Pászka Lehel lovasíjász világrekordert, aki egy 400 méteres pályán kantár és nyereg nélkül, vágtázó lóról 37,73 másodperc alatt 15 célzott lövéssel mindannyiszor célba talált. Az akkori méltatásban elhangzott, hogy olyan személyiségek részesülnek elismerésében, akik képviselik, ápolják és védelmezik a magyar örökséget. Idén érkezett az újabb hír, miszerint Pászka Lehelt a Magyar Művészetért Díj kuratóriuma ezúttal Ex Libris Díjjal tüntette ki, mert védelmezi és kitartóan műveli is a magyar lovasíjászat hagyományát. A Sagittis Siculorum nevű épülő lovasiskolában, Pászka Lehel lovasíjásszal beszélgettünk az elmúlt időszakról, és terveiről.

Partnerszervezetek

Magyar Újságírók Romániai EgyesületeVajdasági Magyar Újságírók Egyesülete

© 2018 – 2020 Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete

 

webfejlesztés, karbantartás: Digital Studio