szmue fejlec 2

szabadsag.ro, Nagy-Hintós Diana - 2024. január 19.

Kárpátországi szolgálat: egyházfők a hit és nemzettudat közötti kapcsolatról

Kovács István unitárius (balról a második) és Kató Béla (jobbról a második) református püspököt is kérdezték a kötet szerkesztői; FOTÓ: KISS GÁBOR

Kovács István unitárius (balról a második) és Kató Béla (jobbról a második) református püspököt is kérdezték a kötet szerkesztői; FOTÓ: KISS GÁBOR

A hit és a nemzettudat közötti kapcsolatról kérdeztek húsz egyházi vezető személyiséget a Kárpátországi szolgálat című interjúkötet szerzői, akik maguk is újságírók. A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete (SZMÚE) által kiadott kötet kolozsvári bemutatóját január 16-án, kedden szervezték a Vallásszabadság Házában.

A Kárpátországi szolgálat című interjúkötet célja az volt, hogy összefogják a Kárpát-medencét, az egyházi vezetőket pedig a hit és a nemzettudat közötti kapcsolatról kérdezzék Erdélyben, Magyarországon, Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján vagy akár Ausztráliában. Az ökumené jegyében igyekeztek mindenkit megszólítani – ismertette az elképzelést a kolozsvári könyvbemutatón Szekeres Attila, az interjúkötet egyik szerkesztője, majd felsorolta az interjúalanyokat és a szerzőket is.

– Kíváncsi voltam, hogy a jelenlegi római katolikus érsek, a székely származású Kovács Gergely, aki huszonkét évet szolgált Rómában, milyen változáson ment át az idők során. Az interjú kapcsán több mint két órát beszélgettünk, és azzal a meggyőződéssel távoztam, hogy ugyanaz a székely maradt, aki volt. Megnyugtató volt a beszélgetés azért is, mert örömmel nyugtáztam, hogy az erdélyi katolikus egyház jó kezekben van – mondta Bedő Zoltán, a SZMÚE elnöke, aki Kovács Gergellyel készített interjút.

Szekeres Attila szerkesztő azon kérdésére, hogy az erdélyi református egyház hogyan áll a nemzettudat ápolásához, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke elmondta: az egyházi személyiségekkel készült interjú lehetőséget nyújt arra, hogy az egyház és a lelkész mondanivalója még szélesebb közönséghez jusson el.
– A református egyház számára a történelem folyamán a szószék volt a kommunikációs fórum. Egyre inkább annak vagyunk tanúi, hogy a templom továbbra is kommunikációs eszköz, de szűkül a hallgatóság köre, nem mindenkihez jut el az üzenet. Még ha a könyv háttérbe is szorul, mint kommunikációs eszköz, lehetőséget teremt arra, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet. A hívekkel való személyes találkozást ugyan semmi nem pótolja, de az új kommunikációs lehetőségeket is figyelembe kell vennünk az evangélium hirdetése során – fogalmazott Kató Béla. – Mivel a református egyház a hívek anyanyelvén hirdeti az igét, predestinálva voltunk a népünk ügyeivel és küzdelmeivel való azonosulásra. Sok esetben élére is álltunk a mozgalmaknak, ezért a mai napig nem közömbös, milyen nyelven beszélünk. Nemzeti egyház vagyunk, ahol az anyanyelvi oktatás elsőrendű fontosságú. Ezért alapítottuk meg és tartottuk fenn iskoláinkat is. Erdélyben a vallási hovatartozás etnikai hovatartozást is jelent. Viszont, ha megszűnik egy-egy településen a magyar nyelvű oktatás, ott megszűnik az egyházunk is – tette hozzá a püspök.

– Az unitárius egyház nagy hangsúlyt fektetett kezdetektől a szószéki prédikálás, igehirdetés mellett az iskolai tudás terjesztésére. Az unitárius vallású emberben, papokban, egyre erőteljesebb a késztetés a tanítás, a tudás általi felemelésre, hiszen a legnagyobb ellenség a tudatlanság. Az ismeret által az ember felemelkedhet Isten akaratának megértéséhez – mutatott rá Kovács István unitárius püspök. Úgy vélte, az unitárius prédikációirodalmat nézve megállapítható, hogy egy-egy prédikáció természettudományi előadásnak is beillik. Az élet vallásos dimenzióin túl a kor tudományos ismereteit is terjeszti. – Minden alkalmat meg kell ragadni az ember felemelésére. Ezért voltak fontosak iskoláink, a nevelés, az oktatás. Óriási energiát fektetett egyházunk a történelem során ezekre az intézményekre: kezdve a falusi iskolákkal, ahol az elemi tudást adták át a falu közösségének egészen a nagynevű gimnáziumokig. Elődeink fontosnak tartották, hogy a tudást adják át a gyermekeknek, mert a hitvilágnak édestestvére a tudás. Az unitárius iskolák is ontották az évszázadok során az erdélyi magyarság élvonalába került értelmiségeket. Az unitárius vallás erdélyi eredeti sajátos összefonódást jelentett a történelem során a nemzettudattal, a nemzet értékeivel. A vallás és a nemzet értékei szétválaszthatatlanok – magyarázta az unitárius püspök Szekeres Attila szerkesztőnek.

Mind Kató Béla, mind Kovács István egyetértett abban, hogy problémáink megoldásakor Istenre és az itthon maradt magyarokra támaszkodhatunk. Az egyház ugyan felelős az Erdélyben élő több mint egymillió magyarért, de az is fontos szerintük, hogy a romániai magyarságnak legyen megfelelő politikai képviselete, máskülönben nem szavatolt a megmaradás.

Partnerszervezetek

Magyar Újságírók Romániai Egyesülete
Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete
msusz logo
 

© 2018 – 2021 Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete

 

webfejlesztés, karbantartás: Digital Studio