szmue fejlec 2

kronikaonline.ro, Tóth Gödri Iringó • 2024. január 17.

A Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének negyedik könyvét, egy tartalmas interjúkötetet mutattak be kedden este a kolozsvári Vallásszabadság Házában. A Kárpátországi szolgálat című kötet húsz egyházi személyiséggel készült interjú lenyomata, melyek során a riporterek (és alanyaik) arra keresték a választ, hogy milyen kapcsolat létezik a hit és a nemzettudat között.

Bedő Zoltán újságíró, Kovács István unitárius és Kató Béla református püspök, valamint Szekeres Attila István újságíró a kötetbemutatón • Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bedő Zoltán újságíró, Kovács István unitárius és Kató Béla református püspök, valamint Szekeres Attila István újságíró a kötetbemutatón • Fotó: Tóth Gödri Iringó

A Kárpát-medence történelmi egyházainak magyar főpásztoraival, illetve néhány jeles egyházi személyiséggel készült interjúkat tartalmazó kötetet mutattak be kedden este a kolozsvári Vallásszabadság Házában. A kiadványt megálmodó és megvalósító Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, Bedő Zoltán az esemény felvezetőjében néhány szóban megindokolta a szervezet létjogosultságát is. Rámutatott, bár létezik országos egyesület is, mely a romániai magyar újságírókat tömöríti, Székelyföld annyira sajátos régió, lakói is sajátosan gondolkodnak, cselekszenek, hogy úgy érezték: igazán azok értik őket, akik köztük élnek.

Kiemelte, céljuk nem az volt, hogy egy „hangzatos nevű sóhivatal” legyenek – bár a nevükért meg kellett küzdjenek Bukarestben –, hanem cselekvésre szánták el magukat. Ennek jegyében kezdték el – a magyar állam eddig 45 millió forintos támogatásával – építeni a Kovászna megyei Szaloméren, Sepsiszentgyörgy kertvárosában a Kárpát-medencei Újságírók továbbképző- és szabadidős központját, melynek befejezését a közeljövőben remélik. Szekeres Attila István újságíró, heraldikus, az egyesület külkapcsolati megbízottja, a kötet szerkesztője felidézte, hogy az egyesület eddigi három kötete sem koncentrált kizárólag Székelyföldre, hanem a Kárpát-medence egészéből merítkezett, hiszen az országhatárok által szétszabdalt magyarságot képviselő kollégákat kérték fel a közreműködésre. Jelen kötet is követte ezt a gondolatot, Székelyföldtől Kárpátalján át Ausztráliáig különböző magyarlakta térségek egyházi vezetőit, személyiségeit szólaltatták meg. Elsősorban a magyar történelmi egyházak köré szerveződik a kötet, de görögkatolikus vezetővel készült interjú is helyet kapott benne, hiszen például Kárpátalján intenzíven jelen van ez a felekezet is. A beszélgetések központi gondolata egyházaink nemzetmegtartó ereje, munkája, hiszen elvilágiasodott mindennapjainkban ez a feladat – a nyilvánvaló nehézségek ellenére, vagy éppen azért – jelentősen felértékelődött” – olvasható a kiadvány bevezetőjében. Bedő Zoltán a Kovács Gergely gyulafehérvári római katolikus érsekkel készített interjújáról beszélt, kiemelve, hogy az elöljáró Márton Áront tekinti példaképének, de úgy, hogy nem utánozni, hanem követni kívánja őt. Az érsekkel folytatott beszélgetésben szó esett a csángók helyzetéről, az egyházi vagyon visszaszerzéséről és nyelvi kérdésekről is. „Megnyugtató volt ez a beszélgetés. Örömmel nyugtázhattuk, hogy ki is tulajdonképpen az erdélyi érsek” – szögezte le, olvasásra buzdítva azokat, akiknek felkeltette az érdeklődését. A kolozsvári könyvbemutatón jelen volt Kató Béla református, valamint Kovács István unitárius püspök is, akiket az ökumené jegyében faggatott Szekeres Attila. A református elöljárót a nemzettudat építéséről kérdezte, aminek kapcsán Kató Béla kifejtette, hogy a protestánsoknál különösen fontos az anyanyelvhasználat. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke megköszönte a szerkesztők munkáját, már csak azért is, mivel az egyházban nap mint nap tevékenykedő embereknek általában nincs idejük összegezni, leírni a munkájukat, így jó, ha van, aki lejegyzi tetteiket, hogy mások is olvassanak róla. „Lelkipásztorokként megtanultuk azt, hogy nagyon-nagyon fontos ott lenni a gyülekezetben, a közösségben, hogy ott tudjuk továbbadni a gondolatokat a küldetésről és az evangélium építéséről. A református egyháznak már a születése pillanatában az atyák azt tűzték ki, arról tettek tanúbizonyságot, hogy Isten és ember között nincsenek közvetítők, hanem minden egyes ember odaáll az Isten színe elé, hogy Isten és ember kommunikál, el tudja a dolgait rendezni” – fejtette ki Kató Béla. A püspök hozzátette, az, hogy hol és mikor emelkedik fel vagy tűnik el valami, abban az egyháznak, a lelkészeknek hatalmas szerepe van, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy ma Dél-Koreában él a legtöbb gyakorló református. Kovács Istvánt a szerkesztő az egyházalapító Dávid Ferencről kérdezte, és ennek kapcsán az unitárius püspök leszögezte, egyháza számára már nagyon korán fontos volt a hitnek, a tudásnak nem csak a szószékről, hanem az iskolában történő terjesztése is. Felhívta a figyelmet, hogy az unitáriusok mindig fontos szereplői voltak az erdélyi szellemi, kulturális életnek. Hozzátette, hogy az unitárius egyháznak kiemelten fontos a nyelv kérdése, nem csak az erdélyi alapítás miatt, hanem napjainkban is, amikor például Kolozsváron és környékén a vegyesházasságokból született gyerekek nyelvhasználata, felekezetválasztása kulcskérdés. Kovács István szerint egyházuk nyitott, szeretettel viszonyul az érkezőkhöz, de szeretnék a liturgia nyelveként megőrizni a magyart. A közönség soraiból érkezett kérdésre arról is szó esett, hogy az egyházak vezetői választási évben különösen fontosnak érzik hangsúlyozni, éreztetni, hogy a hit a megmaradás záloga. Úgy gondolják, hogy az elkeserítő számok kontextusában a közös részvétel a fontos, az, hogy képesek legyünk nem a különbözőségekre fókuszálni, hanem arra, ami összeköt, összetart. Zárásként Szekeres Attila István kihangsúlyozta, a könyvből az sugárzik, hogy a megmaradás záloga a vallás, a hit. „Az előző könyveinkhez hasonlóan ez a kötet is bizonyítja, hogy szétszabdaltságunkban is egyek vagyunk, egyek a gondolataink, egy a kultúránk, egy a történelmünk és egy a keresztény hitünk is, ami megőriz bennünket” – hangsúlyozta a sepsiszentgyörgyi újságíró.

Partnerszervezetek

Magyar Újságírók Romániai Egyesülete
Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete
msusz logo
 

© 2018 – 2021 Székelyföldi Magyar Újságírók Egyesülete

 

webfejlesztés, karbantartás: Digital Studio